A vér

A fajelmélet
Az emberek számon tartották sokáig azt is, hogy adott házasságból milyen gyermek születik. Részben az öröklődés kérdése volt az oka a különféle házasodási szokásoknak (endogámia , exogámia ), részben pedig az etnikai tudat. Valószínűleg, hogy már a kezdetektől létezett a mi-tudatnak olyan eleme, amely a saját kiválóságához, kiválasztottságához kapcsolódott: ezt mitológiai, vallási alapon is erősítették.
UNICEF képeslap



















UNICEF képeslap

Antropológiai kérdés?
A szorosan vett külső jelek alapján történő osztályozás az antikvitásban jelent meg: különösen olyan népeknél, amelyek vagy hanyatlóban voltak, s ezért ez a különlegesség-tudat ellensúlyozta a tudatalatti félelmet - például az egyiptomiak esetében -, vagy éppen ellenkezőleg: a történelmi homályból előtörő, korábban ismeretlen nép hirdetett ilyen kiválasztottság-elméletet, hogy tetteit igazolja vele - ilyenek voltak például a hettiták vagy a zsidók.
Később a jól látható bőrszínbeli eltérésekre támaszkodtak a "minősítések".
Jellegzetes álláspont volt a kínai és a japán: az eltérő színűek ördögök voltak, nem vették őket emberszámba, hiszen ráadásul nem is ismerték a "kulturált viselkedés" szabályait.
Hasonlóan látványos az európai "fehér-mentalitás". Szinte sza­bály­sze­rű­en egyező reagálást mutat akár az arabokkal, akár a cigányokkal, akár az afrikaiakkal került kapcsolatba. Felsőbbrendűségének alátámasztására a Bibliát használta fel - amely többek között arra is készült, hogy a zsidó vallást követő zsidó nép kiválasztottságát alátámassza.

Drasztikus értelmezések születtek az Újvilágban, ahol nemcsak a jogokat, hanem a létet is meghatározta az ilyesféle leszármazás nyilvántartása. Így fehér és néger házasságból született gyermek félvér vagy mulatt . Indián és fehér házasságából született gyermek a mesztic és a néger-indián házasságából származó utód a zambó .

A néger rabszolgatartás idején a déliek számon tartották a fél-vér, negyed-vér, nyolcad-vér, tizenhatod-vér négereket is. Ezeket ugyanúgy négerszámba vették, még ha fehérek is voltak és nem volt bennük semmi néger vonás. (Ehhez kapcsolódhat a 20. századi antiszemita alapú leszármazási nyilvántartás is.) Mégis, napjainkra (1998) talán már sikerül Amerikában is, másutt is megértetni az együttélés normáit - bár nem valószínű, hogy ez az egyetértés az együttélési gyakorlatra is vonatkozik.









A tudomány megkülönböztet nagy- és kisrasszokat.
Itt a három nagyrassz: negrid, mongoloid, europid.
Más felfogások külön rassznak veszik az ausztrálidot is.
Hamis nézetek
A fajelmélet bizonyítása

A fajelmélet bizonyítása

A fajelmélet eredete, mint már említettük, a nemzetségi társadalmak korába, sőt akár az ősi állapotokig nyúlik vissza, amikor a mi-tudat kialakult. Az elmélet szó is túlzás, hiszen még a mítoszokban sem sikerült megnyugtató értelmességgel összehozni az endogámiára és exogámiára támaszkodó közösségi érdeket.
A felfogás lényege az, hogy a mi-csoport egysége, ennek fennmaradása fontosabb, mint az idegenek léte; ennek érdekében a mi-csoporthoz tartozó egyednek minden megengedett - még az exogám kapcsolat is. Jellemző, hogy miközben a mi-séget hirdetik és az endogámiát emelik törvénnyé, bujtatva az exogámiát ajánlják az egyednek, hiszen minden megengedett az alsóbbrendű csoport egyedeivel szemben (nem véletlen a nemiség kultusza, illetve a más csoporthoz tartozó egyeddel létesíthető nemi kapcsolat tiltása).
A nézetek hamissága abban nyilvánul meg, amikor ezt az archaikus, de nem anakronisztikus mi-tudatot a "tudományossággal" kívánják álcázni.
A téma megközelítéséhez a jelen szakirodalma mellett Bibó István és Száraz György tanulmányait ajánljuk.
A zsidó felsőbbrendűség
Talán még ez a legvilágosabb felsőbbrendűség-tudat. Az Ószövetség tanúsága szerint Ábrám kiválasztatik, ősatyává válik; Izsáknak Izráel néven nagy néppé válás ígértetik - s cserében csak hűnek kell lenni az egyetlen igaz istenhez, Jahvéhez. Az jobbára az antiszemita érvek tárába tartozik, hogy mindezen kívül mindent szabad a gójok, a nem-zsidó idegenek ellenében, viszont szinte szemet szúróan létezik egy nép a történelem viharai ellenére - amit kívülállónak nehéz megmagyarázni.
Ferdinand Olivier : Ábrahám feláldozni készül Izsákot, 1817.

















Ferdinand Olivier :
Ábrahám feláldozni készül Izsákot,
1817.

A zsidó felsőbbrendűség-tudat a 19. század vége óta vált harcosabbá - lásd cionizmus, Herz Tivadar -, ám ez a nacionalizmus jelentkezésével is magyarázható.
Az indián-mexikói felsőbbrendűség
Az indián - elsősorban a mexikói indiánoknál tapasztalható - felsőbbrendűség-tudat is összefügg a nacionalizmus térnyerésével.
A Santa Domingó-i lázadások haiti függetlenné válása valamint a dél-amerikai függetlenségi harcok még csak példát adtak, ám Juárez forradalma megmutatta, hogy a gringók, a gyűlölt fehérek egyáltalán nem mindenhatók. (Szép munka lehetne nyomon követni, ahogy a spanyol jelentéstartalom kitágul a franciákra, európaiakra, fehérbőrűekre.)
Az indián felsőbbrendűség-érzetet a meginduló történelmi kutatások csak erősítik: egyre büszkébbek lesznek annak a kultúrának maradványaira és megismert eredményeire, amelyet az európai gyarmatosítók romboltak le.
A fehér faj felsőbbrendűsége
A polgárháború utáni Amerikában a kékkabátosok ültették át a gyakorlatba a fehér felőbbrendűség "csak a halott indián a jó indián" bölcseletét.

A polgárháború utáni Amerikában a kékkabátosok
ültették át a gyakorlatba a fehér felőbbrendűség
"csak a halott indián a jó indián" bölcseletét.

A fehér faj felsőbbrendűségét "tudományos" igénnyel megalapozó munkák a múlt század második felében születtek, felhasználva a szociáldarwinizmus tör­té­ne­lem­szem­léletét.
"Jelesebb" képviselői az angol H. St. Chamberlain, a francia gróf Gobinaeu és a névtelenségbe hulló belga, portugál, holland, német, orosz, olasz és más nemzetiségű publicistái azt bizonygatják, hogy a fehér faj történelmi küldetése a világ meghódítása.
A "küldetés" a fejlettebb erőszak szalonképessé tétele - s ez arra is képessé teszi az elméletírókat, hogy bár meg vannak győződve saját nemzetük felsőbbségéről, inkább elfogadják a "fehér" egységet, ha a gyar­ma­to­sí­tottak ellenállása összefogásukat kívánja.
Ők találják fel a "civilizáció" köpenyét, amellyel leplezhetik embertelen tetteiket.
A fasiszta-náci felsőbbrendűség
Goebbels tipikus pózban, híres naplója hazai kiadásán. Hitler antiszemita politikájának eredményeként születik meg az "Endlösung", vagyis a "zsidókérdés végső megoldása". A képen a zsidó áldozatokat deportálják.

Goebbels tipikus pózban,
híres naplója hazai kiadásán.

Hitler antiszemita politikájának eredményeként születik meg az "Endlösung", vagyis a "zsidókérdés végső megoldása". A képen a zsidó áldozatokat deportálják.

A szélsőjobboldali fajelmélet különösen azért került a középpontba, mert egy kifejezett nép ellen irányult. A náci elméletszerzők (A. Rosenberg, J. Goebbels és mások) antiszemitizmusa népirtásba csapott át.

Az antiszemita demagógia a náci Németország térnyerésével háttérbe szorította az olasz fajelméletet - nagyságrendben legföljebb a japán mérhető hozzá, a maga Nagy Térség elméletével.
Magyar kísérletek
A trianoni határok között élő magyarságnak is megszülettek a felsőbbrendűségi elméletei - bár mérsékeltebbek voltak nemcsak a náci-fasiszta nézetektől, hanem a szomszédos országok félelemből építkező sovinizmusától is.
Az irredentizmus még érthető is volt - lásd múlt századi politikai hagyomány (francia, olasz) -, de a "kultúrfölény" meghirdetett jelszava csak díszletnek bizonyult.
Az elhibázott kormánypolitika nem vagy alig támogatta az elszakadt területek magyar nyelvű lakosságának kulturális igényeit, helyette kirakatpolitikával "kábította" az anyaországot. (Bár felsőbbrendűség-tudatával nem büszkélkedhetett, de nem tett többet a szocialista Magyar Népköztársaság sem.)
A fekete felsőbbrendűség
A fekete felsőbbrendűség mint ideológia a második világháború után jelentkezett az Egyesült Államokban.
Elsősorban terrorcselekményekben nyilvánult meg (lásd Fekete Párducok), ám a sikert a polgárjogi mozgalom érte el ( Martin Luther King tevékenysége).
A "washingtoni menet" , harc az amerikai sötétbőrűekkel szembeni faji diszkrimináció eltörléséért. Az első sorban balról az ötödik Martin Luther King.









A "washingtoni menet" ,
harc az amerikai sötétbőrűekkel szembeni faji diszkrimináció
eltörléséért.
Az első sorban balról
az ötödik Martin Luther King.

Úgy tűnik, hogy a fekete politika amerikai sikere lett az alapja, példája Afrika népeinek, különösen az 1973-as portugál forradalom után. Az afrikai kérdés azonban sokkal bonyolultabb, mint az amerikai kontinens lakóinak együttélési problémái: nagyon sok esetben a törzsi társadalom kérdéseit kell(ene) 20-21. századi eszközökkel orvosolni, megoldani.
Az arab felsőbbrendűség
Az arab felsőbbrendűség-tudat a fehérre adott válaszként a 19. század végén kezdett megfogalmazódni, nagy lendületet az 1960-70-es években, a gyarmati rendszer felbomlása idején vett. A nemzetiségi ellentéteket a Korán tanításaihoz való visszatéréssel próbálják ellensúlyozni (lásd még fundamentalisták). Napjainkban inkább a harci, terrorisztikus "változat" került előtérbe, ám a "békésebb" formával valószínűleg századokig számolni kell.
Kosárba helyezve!