A vér

A megjelenített irodalomban
A megjelenített irodalom kellék gyanánt is használja a vért, s nem riad vissza a véres események (esetenként mértékletes) bemutatásától.
A színházban
A színház a kezdeteitől a tömegbefolyásolás eszköze: a korigény (korszellem) és a befogadó függvénye, hogy a rendező, a színészek és a színházi apparátus mit és mennyit tesz meg a látványosság kedvéért.
A naturális felfogás szerint
A színpadi hitelesség (s ennek megoldási technikája, technológiája) eltérő a színháztörténeti korszakokban.
Az antikvitás ban általában kerülték a természethű jeleneteket, kivéve a császárkori "sötét tragédiában" és a menandroszi, plautusi "kommersz" újkomédiában. Ezekben a darabokban igyekeztek valósághű környezetet kialakítani, sőt a "sötét tragédia" már-már cirkuszi látványosságszámba ment (szerencsére azért valóságos gyilkosság, kivégzés nem esett a nyílt színen).
Ókori görög színjátszók

















Ókori görög
színjátszók

A középkor i misztériumjáték és moralitás nem különösebben törődött ezzel a hatásvadász lehetőséggel, de a mirákulum és a középkori vásári tragédia már nem hagyta ki ezt a lehetőséget. A csodatörténet szerette volna a nézők/hívők számára "valóságossá" tenni a csodát, a vásári komédia vaskos és alantas jeleneteihez pedig jól találtak a valóságos "kellékek".
A reneszánsz ban a spanyol bosszúdráma és az Erzsébet-kori angol színház élt a naturalizmus eszközeivel; szinte mindent be tudtak mutatni, annak ellenére, hogy nem volt függöny, nem volt jelmez, és hogy nappal játszottak.
Napjainkban rekonstruálták a híres Globe színházat, ahol eredeti feltételek mellett mutatnak be Shakespeare drámákat (V. Henrik)















Napjainkban rekonstruálták
a híres Globe színházat,
ahol eredeti feltételek mellett mutatnak
be Shakespeare drámákat
(V. Henrik)

Értettek a kardforgatáshoz, ügyesen helyezték el a vérrel töltött marha- és disznóhólyagokat, mesterien tudták megoldani a csonkításos jeleneteket, megjeleníteni a nyomorékokat: egyszóval a közönség kapott valamit a pénzéért (amire pedig nem voltak képesek, azt szavakkal, monológokkal és dialógokkal álcázták).
Az újjáépített Globe színházban zajlik az V. Henrik csatajelenete

















Az újjáépített Globe színházban
zajlik az V. Henrik csatajelenete

A barokk színház is kedvelte a látványosságot, egész technikai apparátust mozgattak meg esetenként - különösen, ha műkedvelő udvari emberekről volt szó.
A romantikus színház alkalmazta először hatásosan a tömegjeleneteket - beleértve a hitelesítés megoldását is.
Tömegjelenet a francia forradalom színházában
















Tömegjelenet a francia
forradalom színházában

A 19. század második felének polgári színművei , szalonvígjátékai fényképi hűséggel rekonstruált háttérben játszódtak, ezzel sugallták a nézőknek az ő világuk és a színpadi közötti kapcsolatot.
Csak jelzés alapján (markírozva)
A "véres valóság" azonban nem volt mindig igény: volt amikor többet adtak a szövegre és a mozgásra, mint a kellékekre.

A klasszicista színház az antik mintákhoz közeledett: visszafogott volt, előkelő - s egy kicsit unalmas.
Az avantgárd színház tagadta a konvenciókat (Jarry darabja), a színházat agitációra kívánta használni (utcaszínház), de csak B. Brecht dolgozott ki rendszeres elméletet (epikus színház - epikus dráma).
A két világháború között a revü és az esztrád (valamint a mozi) nagyon fellazította színházi elméleteket - markáns különbséget az ötvenes években jelentkező, talán a neoavantgárdhoz kapcsolható színházi felfogások jelentettek.
Jelenet Örkény Macskajátékából


















Jelenet Örkény
Macskajátékából

Az abszurd színház és dráma ( Beckett, Ionesco ), a kegyetlen színház ( Brook és Bond ), a groteszk színház ( Mrozek, Örkény ), a szegény színház ( Grotowski, Paál István ) olyan határterületeket járt be, ahol a hitelesítő kellékek léte és nem léte az egyszeri darab és előadás függvénye lehetett.
Az operában
Az operák többsége meglehetősen mozgalmas cselekményre épül, sőt ezek jó része kapcsolatba hozható a vérrel is, ám a kellékes csak abban a "mértékben" alkalmazhatja a vért és a vérhez kapcsolódó díszleteket, amíg ez a táncot és az éneket nem zavarja: minden ennek van alárendelve.
Operaelőadás Haydn korából


















Operaelőadás
Haydn korából

A rádiójátékban
A rádiójáték a maga sajátos feltételei miatt nem vagy csak alig használhat naturális effektusokat - az ilyen jeleneteket vagy zenei aláfestéssel érzékeltetik, vagy narrátori hangalámondással.
A képregényben
A képregényben fontos szerepet kap az erőszak, az akció szinte csak így mutatható be a síkban.
Viszont éppen a képi jelleg, a kompozíciós tudatosság követeli meg, hogy a vér ne árassza el a teljes képfelületet. Arról nem is szólva, hogy az olvasó figyelmét minden egyes képkockához oda kell kötnünk - ezért be kell tartani az arányosság és a fokozatosság elvét.

A filmművészetben
A filmművészetben a kamerabeállítás elő­ké­szí­té­sé­vel, a jelent megtervezésével - s a vágásig többszöri forgatásával, a technikai trükkök igénybevételével szinte korlátlanok a lehetőségek a vérhez kap­cso­lódó események bemutatására.

A véres esemény jellege lesz a csoportosításunk alapja.
Betegségből adódó belső vérzés
A kép(ek)nek azt az értést kel kelteni(ük), hogy a szereplő személyek betegsége kétséges, súlyos, esetleg végső stádiumába jutott. A vérnek elsősorban a szánalom érzését kell felkeltenie a nézőben. Ilyen lehet például a tüdő- és vagy gyomorvérzés bemutatása. Ritkán mérgezési tünetek velejárója is lehet.
Irracionális okból adódó belső vérzés
Ezt a fogást elsősorban a horrorfilmek választják, főleg azok, amelyekben ördögi erőket jelenítenek meg. A kiváltott érzés a félelem, a viszolygás, az elutasítás. Kedvelt fogása még ez a vámpírtematikájú filmeknek (vámpír, zombi, emberfarkas stb.)
Az Ördögűző című klasszikus horrorban jól megfigyelhető az irracionális vérzés hatáskeltő volta.

A tartalom megtekintéséhez Adobe Flash Player szükséges,
melyet az alábbi ikonra kattinva telepíthet:

Get Adobe Flash player

Testi beavatkozásból adódó belső vérzés
A testi beavatkozás itt verés - ritka durvaságúnak kell lennie, ha belső vérzéssel jár - a mai akciófilmek egy része, főleg, ha a küzdősportokra épít, nem hagyja ki ezt a trükköt.
A másik közelítés az orvosi: klasszikus a műtét (ritkábban boncolás) kamerával történő kísérése.
Testi beavatkozásból adódó külső vérzés
A legtöbbet alkalmazott fogás: a verés hatására jól látható vérzések jelennek meg, többnyire az arcon (száj, orr, szemöldök, arcfelület). Másutt ritkábban fordul elő.
Az előbbihez hasonlóan itt is szerepet kaphat az orvosi beavatkozás, általában sebészi jellegű.
Itt említhetjük meg a szüzesség elvesztésével járó vérzés bemutatását - ám ez csak "elvi jellegű" említés: kevés rendező él vele.
Szálfegyveres beavatkozásból adódó külső vérzés
Ütő- vágó- és szúróeszköz használatát említeném meg itt
Revolveres merénylet képei, F. F. Coppola: "Keresztapa" című filmjéből, 1972.

Revolveres merénylet képei,
F. F. Coppola: "Keresztapa" című filmjéből, 1972.

Lőfegyveres beavatkozásból adódó külső vérzés
A legkülönfélébb lőfegyverekből keletkezett sebek bemutatása - éppen mert távolból történik többnyire a lövés - a vérontás el­sze­mély­te­le­ne­dé­sével jár. (Így van ez akkor is, ha - mint az előző esetében - parittyát, íjat, számszeríjat, lándzsát, gerelyt, szurikent vagy bármit használnak, ami távolról hajítható.)
Irracionális okból adódó külső vérzés
A misztikus , illetve a fantasztikus témájú filmek kedvelt eszköze, ha a horrorjelenetek bőségesen alkalmaznak olyan megoldásokat, amelyre egy hivatásos segítsége is kevésnek bizonyulhat.
A megkorbácsolt Krisztus, Zefirelli Jézus-filmjéből, 1977.

A megkorbácsolt Krisztus, Zefirelli Jézus-filmjéből, 1977.

Kínzásból adódó külső és belső vérzés
A századvégi erőszakkultusz alaptémája. Bűnügyi és politikai témájú akciófilmekben szerepel inkább, bár a történelmi kalandfilmben is előfordulhat.
Balesetből adódó külső és belső vérzés
Mivel a mai riportok képesek a szinkron látványt "behozni", ezért ma már kevésbé használják - sokkal látványosabbak például a robbanásos, égéssel járó esetek.
Cápa baleset

A tartalom megtekintéséhez Adobe Flash Player szükséges,
melyet az alábbi ikonra kattinva telepíthet:

Get Adobe Flash player

A vér mint háttér
Bár ma már ezt se alkalmazzák - a videóklippes világ gyorsabb reagálást kíván -, de a 20. század utolsó évtizedéig jelentése volt a tett utáni képnek: sok esetben a tettet nem mutatták be, hanem csak a véres helyszínt. Az asszociáció szabadsága persze látszólagos volt, de akkor is "együttműködést" várt el a nézőtől.
A hatásosságát lerontotta az erőszak dömpingje.
A szereplő képzeletében megjelenő vér
A főleg képen illetve filmen érvényesülő hatásos látvány azt kívánja érzékeltetni, hogy legalább két idősík létezik: amelyben a szereplő él - s amelyiket látja.
A. Parker:Angyalszív 1986. (A szereplő képzeletében megjelenő vér)

A tartalom megtekintéséhez Adobe Flash Player szükséges,
melyet az alábbi ikonra kattinva telepíthet:

Get Adobe Flash player

A véres alakok megjelenése a lelkiismeretfurdalást asszociálja a nézőben.
ÖSSZEGZÉS
A művészi igényű híradás azért is fontos, mert az esztétikai érzéket is bekapcsolva nemcsak modellálja az eseményt, hanem modulálja is: erősítheti vagy gyengítheti vele a befogadóra gyakorolt hatást. A művészi manipuláció nemcsak az "élettapasztalatot" növeli, hanem az erkölcsi felelősség fogalmát is kialakítja, változtatja. Az esztétikai igényszint természetesen korfüggő is.
CSIKI-CSUKI
Készítsen olyan dolgozatot, amelyben a véres képi megoldások valamelyikét elemzi!
ELEKTRONIKUS VITA
Ajánlott témák:
Mennyiben tekinthető hatásos elrettentésnek a "véres esemény" képi ábrázolása?
Kell-e korhatár a "véres eseményt" ábrázoló képi, hangi vagy más megoldású ábrázolás megtekintéséhez?
Hozzájárulnál-e egy veled kapcsolatos "véres esemény" képi dokumentációjához? (Indoklást kérünk!)
Kosárba helyezve!