A vér

Vérátömlesztés egy műtét során

Vérátömlesztés egy műtét során

A vér jellemzői
A vér a szervezet szabályozott belső környezetét adja. Viszonylag állandó az összetétele, a víztartalma, ozmózisos nyomása, a sejtes elemek száma, a benne lévő fehérjék mennyisége, kationok és anionok mennyisége és aránya, valamint a pH értéke stb.
Az állandósága mellett folytonos változásban van de úgy, hogy a stabil paramétereit megtartja. Lényegében olyan sajátos kötőszövet, melynek a sejtközötti állománya folyékony.
A véralvadás
Bonyolult, sok tényezőt feltételező folyamat, magába foglalja a vér alvadását (coagulatio), valamint az alvadék lebontását (fibrinolysis).

Ha a vér az érpályán belül alvad meg, trombózist okoz (vérrög keletkezik), ha ez a véráramba kerül, embólia alakulhat ki. A véralvadás folyamatában a vérlemezkék játszanak nagy szerepet. Az érfal hámjának sérülése esetén az alatta lévő kötőszöveti kollagén rostok reakcióba lépnek a vérlemezkékkel, melyekből további alvadást elősegítő anyagok szabadulnak fel, ugyanakkor további vérlemezkék tapadnak össze. Ez az elsődleges trombus, ha a plazma alvadása is megindul, kialakul a végleges véralvadék.
Ha a sérülés nagy és a vér kifolyik, a véralvadás külső útja következik be. A trombociták egy anyagot termelnek, melynek hatására a vér alkotói összeállnak a kialakuló fibrinhálózaton. Ez lesz a vérlepény. A levegőn megalvadt vér (alvadási idő néhány perc) kb. 30 perc után zsugorodik, és szalmasárga vérszérumot présel ki magából.

A mindennapi gyakorlatban alvadásban gátolt vért használnak fel a laboratóriumokban. A véralvadás gátlása úgy történik, hogy Na-citrát adásával megkötik a vér kálcium ionjait.
Legtöbb esetben vágóhidakon, főként a szarvasmarha vérét felfogják, alvadásában meggátolják (fibrinmentesítik), majd ezt a folyadékot hűtve gyógyszergyáraknak küldik feldolgozásra. Számtalan anyagot tudnak nyerni belőle, mely a gyógyászatban hasznos.
A vérvizsgálat elengedhetetlen feltétele a betegségek megállapításának
A vérvizsgálat elengedhetetlen feltétele a betegségek megállapításának

Vérminta - vérvizsgálat
A mikrobiológia kialakulásával az emberi vizsgálat egyik fontos területe lett a vér vizsgálata.
A betegség és a gyógyulás
Sokan nem tudják, hogy betegségük kezdetén miért kell annyiszor vért venni és laboratóriumi vizsgálatnak alávetni. A meglehetősen állandó összetételű vér alkotórészeinek változásaiból be lehet határolni egyes betegségeket, későbbi vérvételek során pontosítani a betegséget. Gyógyulás során a sok vérvétel arra szolgál, hogy visszaállt-e a vér megváltozott összetétele a normális értékre.
Az alkoholos állapot
A vérminta arra is választ adhat, hogy a szervezetben mennyi alkohol, illetve alkoholszármazék található. Ennek a vérvizsgálatnak az adata a szabálysértési és büntetőeljárásokban meghatározó jelentőségű.
Genetikai azonosítás
A vérminta könnyű szerzése, a vércsoportok sajátos kapcsolódási szabályai következtében a vér genetikai azonosításra is alkalmas.
Büntetőeljárás során
Hasonló jelentősége lehet a vérvizsgálatnak a büntetőeljárás esetén a tettes, illetve az áldozat kilétének megállapításában. A fentebb említett különféle vérjellemzők csoportosítási jegyeinek figyelembe vételével nagy pontossággal behatárolható a "vérminta" tulajdonosa.
Apasági vizsgálat
A vérvizsgálat eredményének döntő szerepe van az apasági perekben. Az ún. pozitív perben megállapítják az apaságot - ilynekor nem elég a vércsoport-vizsgálat, hanem mikrogenetikai eredményeket is használnak. Ismert, hogy a vércsoportok keveredési lehtősége nem adhat önmagában 100%-os eredményt. Az ún. negatív perben az apaság vélelmezése a kérdés, tudniillik a férj és/vagy apa kételkedik a gyermek származásában. Ilyenkor már a vércsoportbeli eltérés is lehet önmagában kizáró ok.
Etnogenetika
Napjainkban folynak kísérletek a tekintetben, hogy a genetikai vizsgálatok eredményeit összeapcsolják a szociológia és a statisztika eszközeivel és módszereivel: ily módon kívánják bizonyítani egy-egy népcsoport származását. Magyarországon Kiszely István nak vannak ilyen témájú munkái.
A vérkép
A vérvizsgálat során a vér alakos elemeinek meghatározott arányú (és számszerű) eloszlása.
A vizsgálat
Az ujjbegyből vett vért tárgylemezre kenik, majd megfelelő festés után mikroszkóppal megvizsgálják. Az elszíneződésből, illetve teljes vizsgálat esetén 1 mm 3 -ből számszerűen is kimutatják a vér alakos részeit.
A vércsoport megállapítása az újbegyből vett vér alapján















A vércsoport megállapítása
az újbegyből vett vér alapján

Vörösvérsejt-számlálás
A tényleges számlálás mellett az elszíneződésből lehet következtetni a hemoglobin-termelésre: ha világosabb, akkor csökkent, ha sötétebb, akkor növekedett.
Fehérvérsejt-számlálás
A tényleges számlálás mellett figyelik az arányt is: a granulocitáknak 60-70%-ban, a monocitáknak 3-5%-ban, a limfocitáknak pedig 20-30%-ban kell lenniük; sőt a granulociták belső sajátosságaikat is figyelembe veszik.
A vér kémhatása
Ez normál körülmények között nem változhat lényegesen. Értéke pH 7,35 - 7,4. Az állandó szinten tartásban jelentős a vérben lévő puffer-rendszer, valamint a tüdő és a vese.
A vér koleszterin tartalma
A koleszterin szteránvázas vegyület, amely minden emberi és állati sejtben megtalálható; fontos szerepe van a sejthártyák felépítésében.
A vér koleszterintartalma a máj működésére enged következtetni; cukorbetegség, sárgaság, a pajzsmirigy csökkent működése, vesebetegségek és érelmeszesedés esetén fokozott lehet.
Vérvizsgálat esetében célszerű ezt a vizsgálatot is kérni.
ÖSSZEGZÉS
A vérjellemzők állandósága és egyénhez kapcsolható sajátosságai lehetővé teszik, hogy vizsgálatukkal olyan eredményeket kapjunk, amelyek a vizsgált személy állapotához szorosan kapcsolódnak.
Ezt részben a betegségek felismerésében és gyógyításában, részben a társas lét problémáinak megoldásában hasznosíthatjuk.
A vérkép elemzésekor kiemelhetjük a vér összetevőinek arányát, a vér kémhatását és alvadási idejét; elemezhetjük a vérképző és vérszűrő szervek működésére vonatkozó adatokat, sőt genetikai következtetéseket is levonhatunk belőlük.
Kosárba helyezve!