A vér

Az elszenvedő
Az elszenvedő az, akinek a vérét, életét veszik - ám ez a szerep korántsem ilyen egyértelmű.
Az elítélt
A klasszikus értelemben vett elszenvedő az elítélt: valamilyen erkölcsi-jogi norma megsértése olyan fokú szankciót követel (az elrettentés, a megfélemlítés céljából), amely az élet kioltásával jár.
Jelenet a Stephen King regénye nyomán készült A remény rabjai című filmből


















Jelenet a Stephen King
regénye nyomán készült
A remény rabjai című filmből

A vétkes
Nagyon fontos, hogy itt nem önvédelemről, nem a közösségi érdek érvényesítéséről van szó, hanem olyan szerepről, amelyet akkor játszik valaki, amikor a megfélemlítés, az élet elvétele elsősorban kényszerítő jellegű: vagy azért, hogy a magáncélokat gyorsabban érvényesítsék, vagy azért, hogy az életben maradottak ezt ne merjék akadályozni.
A megfélemlítés játszik közre akkor is, amikor a közösségi normákkal szembefordult egyén a saját és/vagy kiscsoportja tagjainak védelmében öl. A vétkes többnyire maga is elfogadja, hogy az - ám a reneszánsz, felvilágosodás óta a leendő kivégzendő apellál a humánumra, a racionalizmusra (és bármire, amit elégségesnek vél a megmenekülés érdekében).
A középkori vétkes - legalábbis a visszaemlékezések, források szerint - e kérdésben másféle "felfogást" vallott. A bírósági eljárás során (a kínvallatás hatására, a papi befolyás hatására - nem tudjuk) felismerte, hogy a közösségnek nem lehet tovább a tagja, s kivégzést már olyan alkalomnak tekintette, ahol a megjavulásra és/vagy az elrettentő példára hívhatta föl a közönség figyelmét.
Érdekes, hogy a társadalmon kívüli közösségek vétkes tagja is pontosan tudja, hogy nincs esélye a menekvésre - bár a középkorihoz hasonló méltóság nem jelentkezik bennük.
Várkonyi Zoltán :Egri csillagok (Részlet) (Hegedűs kivégzése)

A tartalom megtekintéséhez Adobe Flash Player szükséges,
melyet az alábbi ikonra kattinva telepíthet:

Get Adobe Flash player

A vétlen
A vétlen elítélt érdekes módon az esetek többségében elfogadja végül a ráosztott "szerepet". Az érdemtelen és fájdalmas halál elviseléséhez a jövőbe és az igazolásba vetett hit adhat erőt. Számtalan példája a justizmordnak az egyik alapérve annak a tábornak, amelynek hívei ellenzik a halálbüntetést.
Munkácsy Mihály : Az elítélt



















Munkácsy Mihály :
Az elítélt

Andrea Mantegna (1431-1506): Szent Sebestyén (részlet)

Andrea Mantegna (1431-1506): Szent Sebestyén (részlet)


Az áldozat
Az áldozat pszichikai állapotáról nem vagy alig ren­del­ke­zünk információval. Bár hasonlít némileg az igazságtalanul halálra ítélt és kivégzett személyéhez, de különbözik is. A vétlen elítéltnek ugyanis van ideje felkészülni a halálra - az áldozatnak szinte semmi.
Talán ezért is szörnyű minden hirtelen, erőszakos halál - akár vérontással jár, akár nélküle. Sokkal több közösséget érzünk (még ha ösztönösen is) az áldozattal, mint az elítélttel; ám ez a részvét, beleérzés az áldozaton semmit nem segít.
A Gyalog-galopp című vígjátékban is megjelenik a Grál-keresés motívuma.

A tartalom megtekintéséhez Adobe Flash Player szükséges,
melyet az alábbi ikonra kattinva telepíthet:

Get Adobe Flash player

Kosárba helyezve!