Biológia 11.

Az alábbi tartalmat jelenleg INGYENES hozzáféréssel tekinted meg.
Amennyiben szeretnél teljes hozzáférést az oldalhoz, kérlek, regisztrálj, jelentkezz be, és vásárold meg a szükséges elektronikus licencet vagy írd be a nyomtatott könyv hátuljában található kódot!
Az ízlelés és a szaglás
A szaglás és az ízérzékelés azokkal a kémiai receptorokkal történik, melyek a külvilág ingereit fogják fel. Közös jellemzőjük egyrészt az, hogy működésükhöz szükséges az érzékelt anyagok oldódása, másrészt, hogy az általuk keltett érzet csak ritkán közömbös. Élettani szempontból szorosan összefüggenek a gyomor-bél rendszer működésével, szerepük a táplálék megkeresésében és azonosításában elsődleges.
A gázokat érzékelő szaglóreceptor távolsági receptor, míg az ízérzékelés a test közvetlen közelében lévő ingerforrás anyagait érzékeli.
Az ízérzékelés
Az ízérzékelés elsődleges szerepe a helyes táplálék kiválasztása. Receptorai a nyelv (és a garat, valamint a gégefedő) nyálkahártyájában található ízlelőbimbók, melyeket a támasztósejtek és az érzékelő szőrsejtek alkotnak. A legtöbb ízlelőbimbó a nyelv felületén lévő ízlelőszemölcsök körüli mélyedésekben helyezkedik el. (135.1.)
Mai ismereteink szerint alapízeket érzékelünk. Ezek az édes, a sós, a savanyú és a keserű. Az utóbbi időben elkülönítettek aminosavakat, nukleotidokat érzékelő és vízre érzékeny receptorokat is.
Az ízlelőszemölcs (1), az ízlelőbimbó (2) rajza és a nyelv különböző ízlelőbimbóinak elhelyezkedése (3)

Az ízlelőszemölcs (1), az ízlelőbimbó (2) rajza és a nyelv különböző ízlelőbimbóinak elhelyezkedése (3)

Édes ízérzetet keltenek általában a hidroxivegyületek, így a mono- és diszacharidok, az alkoholok, de egyéb vegyületek (pl. szacharin, glicin) is ingerületbe hozhatják ezeket a receptorokat. Egyes aminosavak (pl. glutaminsav) és a nukleotidok az ún. umami ízt okozzák, mely hasonlóan kellemes, mint az édes íz. A sós érzetet a kis koncentrációban lévő kis atomtömegű fémionok (Na+, K+ stb.) okozzák. A szerves és a szervetlen savak eredményezik a savanyú ízérzetet. Érdekes, hogy a kémiailag gyengébb szerves savak hatására erősebb érzet alakul ki az agykéregben. A keserű érzetet általában a szervezetet károsító anyagok hozzák létre. Az alkaloidok, a nehézfémionok bármilyen mennyiségben, míg a kis atomtömegű fémionok nagyobb koncentrációja is ezt a kellemetlen hatást eredményezi, gátolva ezzel felvételüket.
 A relatív ingeranyag-koncentráció

A relatív ingeranyag-koncentráció

Vizsgáld meg a 135.2. ábrát! Mit állapíthatsz meg a legfontosabb ízek hatásáról? Hogyan függ ez össze a mindennapi életünkkel?
A szőrsejtek kétnyúlványú idegsejtekkel állnak kapcsolatban, melyek az agyidegek (VII., IX., X.) érzőrostjaiként juttatják az akciós potenciált a nyúltagyba. A felszálló érzőpályákon a talamuszba, onnan a nagyagy fali lebenyének elülső-oldalsó agykérgi területére kerül az ingerület.
Az agykéregben komplex ízérzet alakul ki, vagyis az egyes receptorok ingerületeit az agy összegzi, és tanult érzőműködésként rögzíti.
Ha ismeretlen ízt érzékelünk, arra a kérdésre, hogy mit kóstoltunk, gyakran így válaszolunk: „Olyan, mint a …”. Vajon miért?
A szagérzékelés
A szaglás receptorsejtjei az orrüreg felső részén elhelyezkedő szaglóhámban találhatók. Az oldott gázokat az érző idegsejtek rövid, dendriteknek tekinthető nyúlványaikkal kötik meg. Az anyagok vagy a membrán fehérjéihez kötődnek, vagy beoldódva a sejten belül indítanak el láncreakciókat. Ezek hatására jön létre potenciálváltozás, mely az I. agyidegen keresztül jut a nagyagyba. Központja az agykéreg homloklebenyének kérgestest körüli részén található. (136.2.)
A szaglóreceptor válasza a szagingerre
A szaglóhám
A szaglóreceptor válasza a szagingerreA szaglóhám
A szaglóhám az emberben viszonylag kicsi, mindössze kb. 5 cm2, így nincs jó szaglásunk. Az érzősejtek (idegsejt eredetű) primer érzéksejtek, melyek a támasztósejtek között találhatók. A nyálkahártya számtalan mirigysejtet, mirigyet is tartalmaz, melyek folyamatosan nedvesen tartják a felületet.
Feltételezik (bár egyértelmű bizonyítékok még nem állnak rendelkezésre), hogy alapszagokat érzékelünk. Ezek kombinációjaként legalább 2000 szagot tudunk megkülönböztetni. Az érzősejtek különböző érzékenységűek az egyes anyagokkal szemben. Képesek akár az anyag 10–8 g/dm3 koncentrációját is érzékelni. (A fokhagyma egyik illatanyagát, a metilmerkaptánt már 0,0000004 mg/dm3 koncentrációban is érzékeljük a levegőben.)
Az orr működésének jellegzetessége, hogy nagyon gyorsan alkalmazkodik (adaptálódik) a szagokhoz. Ez részben a receptorokban, részben pedig a központban lezajló jelenség. A szaglóhám a szaganyag koncentrációjának legalább 30%-os változását tudja csak érzékelni.
Minden egyes szagnak megvan az általa a központban aktivált neuronmintázata. Az azonban, hogy a szag milyen szagérzetet kelt, attól függ, hogy milyen egyéb érzőműködések kerülnek egyidejűleg ingerületbe. Nagyon szoros a kapcsolat az ízérzékeléssel.
A kémiai ingerek által kiváltott érzeteknek nagy élettani jelentőségük van. Számtalan feltételes reflex épül ezekre. A hatások kellemes vagy kellemetlen közérzetet, étvágytalanságot, étvágyat stb. kelthetnek. A szag-, illetve ízérzékenység hiánya, a receptorok csökkent működése, esetleg minőségi zavara betegségként jelentkezhet.
A kapszaicin alkaloida, mely a paprika erejét adja. Miért nem érzékeljük az ízeket a megszokott módon, ha erős paprikát fogyasztunk?
  ELLENŐRIZD TUDÁSOD!
1.
Mi lehet a szerepe az illatszerek használatának? Hogyan függhet össze a nemek közötti szagérzékelési különbség azzal a jelenséggel, hogy a nők több illatszert használnak?
2.
Mi lehet az oka annak, hogy a fémet megnyalva azt mondjuk, hogy fémes ízű, ugyanakkor ilyen rövid idő alatt a fém nem oldódik a nyálban?
3.
Miért érezzük kevésbé a szagokat, ha náthásak vagyunk?
4.
Egy tanterembe belépve – a szüneti szellőztetés elmaradása miatt – erős szagot érzünk. Alig egy perc után ez az érzet azonban megszűnik. Mivel magyarázod ezt?
5.
Mi a különbség az íz és a zamat között?
Leckéhez tartozó extrák

Ízérzékelés

Az ízérző receptorok kémiai ingereket alakítanak át elektromos jelekké.

Orr, a szaglás folyamata

A szaglóreceptorok a szaganyagok hatására elektromos jeleket hoznak létre.

Ízérzékelés

Orr, a szaglás folyamata

Kosárba helyezve!