A vér

Hiedelmek
Aki figyelmesen tanulmányozza a néprajzi gyűjtéseket, a felfedezők naplóit, följegyzéseit, az számos bizonyítékát találja a hiedelmek, szokások és a vér összefonódásának.
Az archaikus gyógyításról
Már az ősember felismerte a vér jelentőségét, az élettel való kapcsolódását.

A sérüléseit növényi anyagokkal lekötötte, hogy ne veszítsen el sok vért, közben tapasztalati úton rájött arra, hogy egyes növényeknek vérzéscsillapító és sebösszehúzó hatása van. Előszeretettel használt fűzfaleveleket, melyekről később kiderült, hogy szalicilát-tartalmuk miatt lázcsillapító hatásuk is van.
A vágott, mély sebeket úgy zárták le, hogy élő szarvasbogarak kitin "szarvait" a seb széleihez illesztették. Mikor az állat szarvaival a sebet összehúzta, a tort és a potrohot egyszerűen lecsavarták, a vérzés ilyen módon csökkent. A seb gyógyultával a kitin "kapcsokat" eltávolították a seb széleiről.
A bronzkorban élt similauni férfi "Ötzi" mumifikálódott teteme, valamint a mellette talált "gyógykészlet"
A bronzkorban élt similauni férfi "Ötzi" mumifikálódott teteme, valamint a mellette talált "gyógykészlet"

A bronzkorban élt similauni férfi "Ötzi" mumifikálódott teteme,
valamint a mellette talált "gyógykészlet"

Használták még a "sebkötözéshez" a pókhálót is - részben a benne lévő anyag, részben pedig a pókháló szövedéke segíti a vérszérum kötődését.
Vér és élet a középkorban
A középkori felfogás szerint ha az ember vére kifolyik, elszáll belőle az életerő is. Innen származik a kivéreztetés szó, vagy az olyan kifejezések, hogy az "utolsó csepp" vérig, vagyis a halálig. A vérnek az elfolyása a szervezetből tehát halállal jár.

A vérveszteség pótlására viszont egyedül a vörös bor fogyasztását vélték helyesnek (ahol sört főztek, ott a barna sörét).
A vér mint táplálék
A vérről már korai ismeretek azt tudatosítják, hogy tápláló folyadék. Korán rájöttek arra, hogy a vérben igen sok tápláló anyag van. Gondolatmenetük kiindulópontja az lehetett, hogy sok parazita élőlény ebből él, lásd bolhák, szúnyogok mint külső paraziták vérrel táplálkoznak.
Vérrel táplálkozó paraziták: macskabolha (balról), kutyabolha (jobbról fent) és a szúnyog

Vérrel táplálkozó paraziták: macskabolha (balról), kutyabolha (jobbról fent) és a szúnyog



Melegvérű élőlények vérével táplálkozik a gyűrűsférgek közé tartozó pióca, mely felépítése révén akár félévig is tárolni képes bélcsatornájában a kiszívott vért, mely a gyomrában nem alszik meg, mert hirudin nevű véralvadásgátló anyagot ad hozzá, ami a nyálmirigyének váladéka.




Félnek az emberek azoktól az élőlényektől, melyek vérrel táplálkoznak, ilyenek a Dél-Amerikában élő vámpírok, melyek éjszaka megszúrják az ember fedetlen bőrfelületét és a kibuggyanó vért szívják táplálékként.
A közhiedelemben léteznek emberfarkasok , illetve vámpírok , melyek gyanútlan emberek nyaki verőeréből szívnak vért, mert különben legyengülnének, vérszívás nyomán viszont akár évszázadokig is fenntartják magukat. Ez a vérszívás holdtöltekor történhet csak. Ehhez az időponthoz egyébként több más hiedelem fűződik.
A szifilisz kórokozója

A szifilisz kórokozója

Népi szokásokban is megtalálható a vér tápláló mivolta. Amikor téli időszakban elkezdődik a sertések vágása vidéki-falusi házaknál vagy tanyákon, a leszúrt sertést kivéreztetik , a vért felfogják. A vér megalvadása után a vérlepényből készül a sült, hagymával ízesített vér, mely előételnek, vagy reggelinek szolgál.
Kosárba helyezve!