A vér

Újabb jelképes jelentések
A vallási értelmezések mellett is kialakultak újabb értelmezések.
A kard
A véres kard a veszély jele: a magyar mondai hagyomány szerint véres karddal hívták össze a magyar nemzetségi és/vagy nemesi haderőt. Történeti megalapozottsága nincs, bár Ipolyi Arnold Magyar Mythológiájában szerepel. Egyes vélemények szerint a kardhoz kapcsolódó jelkép a kés is: az a kés, amelyet a magyar népmesékben az elváló testvérek élőfába ütnek - ha egyikük visszatérve azt kihúzván vért lát, akkor a másiknak baja esett.
A különböző korokban készült polgári, állami és egyházi előkelőségek portréin jól látszik a vörös szín szerepe.

A különböző korokban készült polgári,
állami és egyházi előkelőségek portréin
jól látszik a vörös szín szerepe.

A ruha
Míg a fegyver vagy fegyverként használható tárgy logikus kapcsolatban áll a vérrel - mint okozója a vérzésnek -, addig sokkal bizonytalanabb például az öltözék jellegének minősítése, a minősítés jelentéstartamának kialakulása.

A keszthelyi Festetics-kastély vörös szalonja, 18. század

A keszthelyi Festetics-kastély vörös szalonja, 18. század

Az előkelőség jele
A vörös festék jelentőségre az an­tik­vi­tás­ban tett szert először: a föníciaiak és/vagy a Földközi-tenger partján élő textilkészítők rátaláltak a bíborcsigára, melyből sajátos festékanyagot szereztek. A bíbor, a bíborra festett ruha az előkelőség és a gazdagság forrása lett.

Bíborcsiga

A bíborcsiga - latin Murex - és Purpurea-fajok a fésűkopoltyúsok testéből izolált színtelen anyag (C 16 H 8 O 2 N 2 Br 2 ) bíborszínű oxidált terméke; kelmefestésre használták. Ma szintetikusan gyártják.
Bertolucci:Az utolsó kínai császár (1987) (Jól látható, hogy a kínai kultúrában is a vörös az előkelőség, a hatalom színe. Az épületek a tiltott városban mind vörösek, s a ruhák nagy része is.)

A tartalom megtekintéséhez Adobe Flash Player szükséges,
melyet az alábbi ikonra kattinva telepíthet:

Get Adobe Flash player

A vörös - a veres (még véres) alakváltozata - jelentés az élet (és a halál) fölötti rendelkezés jogának jelzése lehetett.
A megszégyenítés jele
A vörös színű ruha nemcsak a mártírok jelképe. A középkortól szinte a 19. századig (nyilvános kivégzések) a fekete mellett a hóhér ruhája is.
A szégyen színe még az Újvilág szokásaiban is fennmaradt
A vörössapkások szuronyrohama a tavaszi hadjáratban.

A vörössapkások szuronyrohama
a tavaszi hadjáratban.

A vörössapkások
A magyar szabadságharcban a legendás 9., később a 11. zászlóalj megkülönböztető jelzése lett.
A 9. zászlóalj (parancsnokuk Földváry Károly őrnagy volt) eredetileg a kassai és miskolci újoncokból szerveződött, tévedésből kapták a vörös sapkát, ám ezt a Damjanich János vezetésével vívott délvidéki harcokban tanúsított kiemelkedő vitézségük miatt később is megtarthatták. Később - a 9. példájára - a Kolozsváron megalakult 11. zászlóalj katonáinak (parancsnokuk Inczédy Samu őrnagy) Bem a piski csatában tanúsított önfeláldozó vitézségükért adományozta a vörössapka-viselési jogot.
A zászló
A zászló mint jel a középkor találmánya - színezése alkalom a heraldikai ismeretekre - ám erre nem térünk ki.
Csupán annyit jegyzünk meg, hogy a hagyomány szerint az Árpádházi uralkodók a vörös-fehér sávos zászlót használták (ez van a címerpajzsukban is).
A terror színe
Lukácsy Sándor kutatásai nyomán így összegezhetjük a piros zászló történetét: "... a piros zászló kezdetben nem forradalmi szimbólum, hanem a burzsoá tettor jelvénye volt".
1789. október 21-én a francia Alkotmányozó Gyűlés, Mirabeau és Target javaslatára, Buzzot és Robespierre ellenzése mellett, törvényt (loi martiale) szavazott meg a népmozgalmak letörésére, ürügyül használva fel a megelőző napok párizsi éhséglázadását. A törvény elrendelte: valahányszor a közcsendet megháborítanák, katonai erőt kell alkalmazni a tömeg ellen, az ostromállapot előzetes kihirdetése után. A kihirdetés módja: a városháza ablakába piros zászlót kell függeszteni s a békétleneket piros zászlótól kísért városi tisztviselők által nyugalomra felszólítani. Ha nem engedelmeskednek, lőni kell. A törvény szövege nem nyilatkozott arról, miért éppen a piros zászlót választották a statárium jelképéül; talán mert a vér színe alkalmasnak látszott az elrettentésre, talán mert a piros a kor felfogása szerint általában a hatalom színe volt (királyi bíbor).
A Mars-mezei mészárlás 1791. július 17. (korabeli metszet)















A Mars-mezei mészárlás
1791. július 17.
(korabeli metszet)

A fenyegető törvény nem maradt puszta szó. 1791. július 17-én, a király meghiúsult szökése után, mely napnál világosabbá tette forradalomellenes terveit, felháborodott tömeg gyülekezett a párizsi Mars-mezőn, hogy petíció aláírásával trónfosztást s köztársaságot követeljen. Lafayette , a nemzeti őrség parancsnoka és Bailly polgármester elővette a piros zászlót, majd - az egyéb formaságokat mellőzve - gyilkos sortüzekkel szétkergette a tüntetőket. A demokrata sajtó és a nép dühe a vérengzés szerzői és szimbóluma, a piros zászló ellen fordult: "gyalázatos piros zászló, halál zászlaja"...; Babeuf egy ekkortájt kelt levelében a forradalmi követelések közé sorolta a piros zászló eltörlését; később, a nép győzelme után, Bailly kivégzésekor hóhér keze által meg is égették."
A munkásmozgalom jelképe
A terror jelképe lassan alakul át a forradalmiság, a szociális célokért küzdő tömeg jelképévé. Lukácsy idézett tanulmányában elszórt példáktól eltekintve 1832. június 5-re teszi megjelenését: a Lamarque tábornok temetése kapcsán kirobbant felkelés során jelenik meg először a köztársasági és a plebejus követelések jelképeként. Az előbbiekből következik, hogy a szervezett munkásmozgalom, a korai szocialisták az 1840-es, 1850-es évektől kezdik a nemzetek fölötti, internacionalista értelemben a vörös lobogót használni. A párizsi kommün harcaiban, a II. Internacionálé szervezett munkásmozgalmi ünnepein rögzül a vörös szín mint a szervezett munkásság színe.

Mind a szélsőballal, mind a szélsőjobbal találkozó munkásmozgalom ideológusai ragaszkodnak a vörös zászló államhatalmi jelképhasználatához, legfeljebb "kiegészítő jellel" látják el azt.


A nácizmusnak nincs ilyen hosszú kifutása, ám érdemes megnézni a "szocialista világrendszer" hirdetett egységéhez sorolt országok zászlóit valamennyi inkább a SZU zászlajához közeledik, mint a munkásmozgalom hagyományos jelképéhez.
Német Demokratikus Köztárs.
Szovjetúnió
Kínai Köztársaság
Német Demokratikus Köztárs.SzovjetúnióKínai Köztársaság

Észak Korea
Felségjel nélkül
Vietnam
Észak KoreaFelségjel nélkülVietnam

Ma bizonytalan a vörös/piros zászló használata, pedig felségjel nélkül nem tiltja törvény.
Bertolucci : Az utolsó kínai császár, 1987 (A császárság vörös színeire rímelnek a Mao-korszak vörösei.)

A tartalom megtekintéséhez Adobe Flash Player szükséges,
melyet az alábbi ikonra kattinva telepíthet:

Get Adobe Flash player

A toll
A madártoll - mint viselet, illetve viseletet kiegészítő dísz - szintén hordozhat ilyen jelentést.
Kortesjelvény
A 19. századi magyar történelemben általában két politikai tábor küzdött a választásokon a hatalomért. A választók és kortesek megkülönböztető jelzésül fehér, illetve veres tollat viseltek. A konzervatívok hagyományos színe a fehér volt, a liberálisoké a vörös (lásd Jókai Mór több regényét, pl. A kőszívű ember fiai, Kárpáthy Zoltán stb.)
Jókai Mór:A kőszívű ember fiai című regényének filmváltozata (Részlet) (A következő filmrészletben - mint ahogyan a képen is - jól megfigyelhető a megyegyűlésen résztvevők kalapjára tűzött fehér toll.)

A tartalom megtekintéséhez Adobe Flash Player szükséges,
melyet az alábbi ikonra kattinva telepíthet:

Get Adobe Flash player

Pártjelvény
Az 1848-as forradalomban a szélsőbaloldali gondolkodású fiatalok vörös strucctollal kívánták jelezni pártállásukat - mozgalmuk 1848 nyarára jelentéktelenné vált (lásd Polgmagy című oktatási programot: 1.2.1., 2.4.3.2. pontok).
Kellék
A vörös toll, illetve a vörös tollból készült szoknyaszerű ruha, legyező a szecesszió korára az erotikus jelentést vette fel; könnyűvérű lányok viselték.
William Wyler :Jezabel, 1938. (A híres film kulcsjelenetében a fiatal lányok bálján a makacs főszereplő vörös ruhát ölt, mikor a férjezetlen lányok csak fehéret viselhetnének; a vörös ruha amúgy is a prostik színe, s ezzel kitör a botrány.)

A tartalom megtekintéséhez Adobe Flash Player szükséges,
melyet az alábbi ikonra kattinva telepíthet:

Get Adobe Flash player

A virág
A virág részben fajtaságában, részben színével hordozott másodlagos jelentést.
A rózsa
A vörös rózsa a szenvedélyes szerelem jelképe lett (lásd Szerelem oktatóprogram virágnyelvhez kapcsolódó részei).
A szegfű
A 20. század első felében a magyar szociáldemokrácia jelképe volt; a század végén a szocialisták fölelevenítették ezt a hagyományt.
A tulipán
A 20. század végén, a szocializmust követő rendszerváltás idején a Magyar Demokrata Fórum (MDF) nevű mozgalom (később párt) jelvénye lett.
A veszély
A felhívó szín a veszély jelévé vált. A feltételezett ok a véres - veres/vörös jelentésváltozás lehetett.
Vezetékek és egyéb tárgyak
A különféle vezetékek, illetve tárgyak (például tűzoltó készülék) pirossal való jelzése egyszerre utal fontosságára és veszélyességére.
Külön felhívjuk a figyelmet a vörös keresztre és a vörös félholdra mint a humanitárius mentőszolgálatok jelképére.
Táblák
A KRESZ-ben például a tiltó táblák alapszíne a vörös.
ÖSSZEGZÉS
A szakralitástól távolálló jelentések kialakulásában is jelen van a vér, a vérontás - és a hozzá kapcsolódó veszélyérzet megjelenítése.
CSIKI-CSUKI
Tanári segítséggel és/vagy egyedül válassz olyan szépirodalmi, filmművészeti alkotásokat, amelyekben a fentebb említett jelképes jelentések közül valamelyik megjelenik. Hogyan tágítja a mű jelentését, üzenetét a jelképes jelentés? Hogyan viszonyulnak ehhez, ezekhez a jelképekhez a mű szereplői? Készíts értékelést, értekező fogalmazást!
ELEKTRONIKUS VITA
Ajánlott témák:
Napjainkban érvényesek-e a fenti jelképek jelentései?
Megváltoztathatók-e a jelképek jelentéstartalma?
Kell-e ismerni a jelképek jelentéseit?
Kosárba helyezve!