Biológia 10.

A növényi szövetek (I.)
Az osztódószövet
Osztódószövet fénymikroszkópos képe: a hajtáscsúcs (balra) és a gyökércsúcs

Osztódószövet fénymikroszkópos képe: a hajtáscsúcs (balra) és a gyökércsúcs

A növényi szövetek két típusát különíthetjük el aszerint, hogy a sejtek osztódásra képesek vagy sem. Az osztódószövet a növény jellegzetes szövete, hiszen ez biztosítja a növény állandó növekedését (az elnevezés eredete: növény → növ ekvő l ény ).
Az osztódószövet sejtjei vékony cellulóz sejtfallal, a jelentős anyagcseréhez szükséges nagy sejtmaggal és dús citoplazmával rendelkeznek. Az osztódás eredményeként létrejött két sejt egyike tartósan megőrzi osztódóképességét, míg a másik állandósult szövet sejtjévé alakul. Az elsődleges osztódószövet a hajtás- és gyökércsúcsi osztódószövet (169.1.) , melyek a szár és a gyökér hossznövekedését biztosítják. A szártagok megnyúlását eredményező köztes (interkaláris) osztódószövet és a szár vastagodását biztosító – a szállítószövet elemei között található – kambium is ebbe a típusba tartozik.
Az állandósult szövetek sérülésekor egyes sejtek visszanyerik osztódóképességüket, másodlagos osztódószövet alakul ki. Így alakul ki az idősödő faágakon a vastagodás következtében a parakambium, mely a kérget alakítja ki.
Regeneráció: másodlagos fejlődés, mely során a már állandósult sejtek visszanyerik osztódóképességüket, és új sejteket, szöveteket hoznak létre.
Az osztódószövet sejtjeiből differenciálódnak az állandósult szövetek: a bőrszövet, a szállítószövet és az alapszövet.
A bőrszövet
A bőrszövet a növény testét borítja. Az egyéves növényeket és az idősebb növények fiatal szervrészleteit az elsődleges bőrszövet fedi. Általában egy sejtrétegű, a sejtek – gyakran hullámos széllel – szorosan záródnak.
A sejtek alakja általában összefügg a szerv alakjával, például az egyszikűek szálas levelein és a fiatal száron hosszúkásak, a kétszikűek levelén sokszögletűek, kerekdedek. (170.2.)
Az epidermisz felülnézeti képe és keresztmetszete. Letörölhető-e a bőrszövetet borító kutikula?

Az epidermisz felülnézeti képe és keresztmetszete. Letörölhető-e a bőrszövetet borító kutikula?

A föld feletti részek bőrszövetének (epidermisz) feladata a védelem, a párologtatás csökkentése, illetve a kapcsolatteremtés a környezettel. Ennek érdekében a sejtfalak U-alakban megvastagodnak, a külső felszínén kutikula (kutinos cellulóz sejtfal) képződik (169.2.) . Nincs benne zöld színtest, átengedi a fényt. A felületre gyakran viaszréteg rakódik (hamvasság), mely a vízzel szembeni átjárhatóságot jelentősen csökkenti. Az epider­miszen gázcserenyílások alakulnak ki, melyek két súlyzó vagy bab alakú zárósejtjében – ellentétben a többi bőrszöveti sejttel – van zöld színtest. A zárósejtek kifeszítettségétől (turgorállapotától) függően nyílik vagy zárul a légrés. (170.1.)
A gázcserenyílások két jellegzetes típusa (1), (2) és a levél (3). Jól megfigyelhetők a levélerek
A kétszikű (akácia) és az egyszikű (kukorica) növény gázcserenyílása
A gázcserenyílások két jellegzetes típusa (1), (2) és a levél (3). Jól megfigyelhetők a levélerekA kétszikű (akácia) és az egyszikű (kukorica) növény gázcserenyílása

 

A gázcserenyílások zárósejtjeinek működése teszi lehetővé a párologtatás és a gázcsere szabályozását. A bőrszövet sejtjei közül csak a zárósejtekben találunk zöld színtesteket. E sejtek légrés melletti fala vastagabb, ezért ha a zárósejt turgora megnő (víz áramlik be), a sejt kifeszül. A vékonyabb külső fal dudorodik jobban, ami a légrés felőli falat magával húzza, így kinyílik a légrés. A gázcserenyílás mögött az alapszövet sejtjei mindig képeznek egy kis teret, a légudvart.
A gázcserenyílás akkor nyílik ki, ha a zárósejtbe víz áramlik. Milyen tényezők változása okozhatja a gázcserenyílás légrésének tágulását? Gondolj arra is, hogy a fotoszintézis szerves anyagot termel!
Az epidermisz felületén kialakuló szőrök, papillák (kiemelkedések) szerepe különböző.
Különböző szőrök: csillagszőr (1), mirigyszőr (2), fedőszőr (3) és gyökérszőr (4)

Különböző szőrök: csillagszőr (1), mirigyszőr (2), fedőszőr (3) és gyökérszőr (4)

A szőrök egyik típusa elhalt. Így is védheti a növény különböző szerveit, illetve részt vehet a magok, termések elterjesztésében. Az élő mirigyszőrök anyagokat (illóolaj, balzsam, gyanta) választanak ki, melyek a szőrből kikerülve fontos szerepet tölthetnek be: pl. a muskátli mirigyszőre illatot biztosít a növény számára. (170.3.)
A bőrszövet a többéves hajtások megvastagodása következtében – gyakran a fajra jellemző módon – felszakadozik. Helyén a héjkéreg, a másodlagos bőrszövet alakul ki. Ennek alkotásában alapszöveti és szállítószöveti sejtek is részt vehetnek. Az elhaló sejtekbe sok sókristály, védelmet biztosító csersavak vagy gyanta rakódhat.
A gyökér bőrszövetén (rizodermisz) nincsen kutikula, és hiányoznak a gázcserenyílások. Jellegzetes képződmény viszont a 170.3. ábra d) részén látható gyökérszőr (170.3.) , melynek feladata a növény tápanyagainak felvétele.
Gyökérszőr: * a gyökér bőrszöveti sejtjeinek citoplazmatikus nyúlványa. Élettartamuk mindössze néhány nap.
A sok apró, mindössze néhány milliméter hosszúságú gyökérszőr összességében hatalmas felvevő­felületet biztosít.
  ELLENŐRIZD TUDÁSOD!
1.
Miért készíthetünk a bőrszövetből nyúzatot? (Az epidermisz viszonylag egyszerűen lehúzható a növényről.)
2.
Sorold fel a bőrszövet feladatait! Hogyan függenek össze a felépítésével?
3.
Miért hiányozhat a gyökér bőrszövetéről a kutikula és a gázcserenyílás?
4.
Milyen szerepe van a bőrszövet szőrtípusainak?
5.
Hogyan bizonyíthatod be kísérlettel, hogy a gyökér anyagfelvételének fő helye a gyökérszőr?
Leckéhez tartozó extrák

Bőrszövet-nyúzat készítése

Muskátli bőrszöveti sejtjeit és gázcserenyílásait vizsgáljuk százszoros nagyítás mellett.

Bőrszövet-nyúzat készítése

Kosárba helyezve!