Az alábbi tartalmat jelenleg INGYENES hozzáféréssel tekinted meg.
Amennyiben szeretnél teljes hozzáférést az oldalhoz, kérjük regisztrálj, jelentkezz be, és vásárold meg a szükséges elektronikus licencet vagy írd be a nyomtatott könyv hátuljában található kódot!


Összefoglalás: Mit tanultunk az élőlényekről és környezetükről?
A bioszféra élőlényeit mindig és mindenütt környezet veszi körül. Ez életük színtere, ettől elválaszthatatlanok. Innen vesznek fel és ide adnak le anyagokat, itt zajlanak életfolyamataik, és szerveződnek kisebb-nagyobb közösségeik.
Közösségeik szerveződését és elterjedését a környezet tényezői és az élőlények tűrőképessége határozza meg. A környezeti tényezők élőlényekre gyakorolt hatása igen eltérő. Míg a víz és a hőmérséklet minden élőlény életében meghatározó, addig a napfény elsősorban a növények számára nélkülözhetetlen. Ugyanakkor a levegő, a talaj fizikai és kémiai tulajdonságai az élő szervezetek más-más csoportjának életét befolyásolják.
A környezet élettelen tényezői térben és időben szüntelenül változnak. A változásokhoz az élőlények igényeik és tűrőképességük függvényében alkalmazkodnak. A több környezeti tényezővel szemben tágtűrésű populációk széles körű elterjedésre képesek, „kozmopoliták”, a szűktűrésűek pedig egy adott élőhelyhez ragaszkodnak, „helyspecialisták”.
Az élőlények nem magányosan élnek, hanem közösségekbe szerveződnek. A populációk, életközösségek előfordulását, szerkezetét és változásait nemcsak az élettelen, hanem az élő környezeti tényezők is meghatározzák. Hiszen egy adott élőhelyen növények, állatok, gombák, baktériumok sokasága él, melyek kölcsönösen befolyásolják egymás életműködéseit. A sokoldalú kölcsönhatások közül a versengés és a táplálkozási kapcsolat a legjelentősebb.
Az élőlényeket a táplálkozási láncban betöltött szerepük alapján termelőkre, fogyasztókra és lebontókra osztjuk. Az életközösségekben éppúgy, mint a bioszférában, az anyagok szüntelenül áramolnak a táplálkozási szintek és az élettelen környezet között. A körforgás fenntartásához szükséges energiát a Nap szolgáltatja, mely szerves vegyületekbe épül, s mint kémiai energia halad végig a táplálkozási láncon. Közben mennyisége minden táplálkozási szintben csökken, végül hő formájában a környezetbe jut.
Napjainkra a természetes életközösségek visszaszorulnak, helyüket az ember által szabályozott mesterséges életközösségek foglalják el. A túlnépesedés, az ipar, a mezőgazdaság és a közlekedés óriási terheket ró a környezetünkre. A negatív hatások összegződnek, és ma már a bioszféra egészét veszélyeztetik. Éppen ezért vált az emberiség legsürgetőbb feladatává a természet és a környezet védelme. A problémák megoldása világméretű összefogást sürget.
Őrségi nemzeti park
Cím: Őrségi Nemzeti Park Igazgatósága; 9941 Őriszentpéter, Siskaszer 26/A.
Kerítettház (Szalafő – Pityeszer)
Vadása-tó
Kerítettház (Szalafő – Pityeszer)Vadása-tó
  ELLENŐRIZD TUDÁSOD!
1.
Sorold fel és jellemezd az élőlények egyed feletti szerveződéseit!
2.
Melyek a környezet élő és élettelen tényezői?
3.
Hogyan függ össze az élőlények elterjedése és tűrőképessége?
4.
Ábrázold grafikonokkal a szűk- és tágtűrésű élőlény különbségeit! Elemezd az ábrákat a minimum, a maximum és az optimum értékei alapján!
5.
Milyen Földünkön a fény eloszlása és a hő terjedése?
6.
Példákkal bizonyítsd, hogyan hat a fény erőssége, időtartama, hullámhossza, a szórt és a közvetlen fény aránya az élőlényekre?
7.
Csoportosítsd az élőlényeket a fény erősségével szembeni igényük szerint!
8.
Hogyan változott meg napjainkban a levegő összetétele, és mi a légszennyezés következménye?
9.
Miért nélkülözhetetlen környezeti tényező a víz és a hőmérséklet?
10.
Miként változnak és hogyan hatnak élőlényeikre a vízi élettér környezeti tényezői?
11.
Melyek a víz leggyakoribb szennyező anyagai? Milyen hatással vannak ezek az élőlényekre?
12.
Hogyan befolyásolják a talaj fizikai és kémiai tulajdonságai a talajon és a talajban élő élőlények életét?
13.
Melyek a termőtalaj pusztulásának leggyakoribb formái, és melyek megelőzésének lehetőségei?
14.
Melyek a populációk szerkezeti jellemzői?
15.
Milyen tényezők szabályozzák a populációk méretét?
16.
Csoportosítsd a populációs kölcsönhatásokat!
17.
Mi a versengés előnye, hátránya, mi a következménye?
18.
Milyen összefüggés állapítható meg a zsákmányszerző és a zsákmány egyedszámának változása között?
19.
Hogyan alakul ki a társulások függőleges és vízszintes irányú tagolódása?
20.
Mi a termelő szervezetek biológiai jelentősége?
21.
Melyek a fogyasztó és a lebontó szervezetek hasonlóságai és különbségei?
22.
Milyen összefüggések olvashatók le a táplálkozási piramisról?
23.
Hasonlítsd össze a bioszféra anyag- és energiaforgalmát!
24.
Mi a különbség a biológiai produkció és a biomassza között?
25.
Ismertesd a víz, a szén és az oxigén körforgását!
26.
Miben különböznek a mesterséges és a természetes életközösségek?
27.
Mi a sokféleség csökkenésének oka és következménye?
28.
Ismertesd a természet- és környezetvédelem célját és megvalósításának eszközeit!
MAGYARÁZD MEG, MIT JELENT!
mit jelent? hogyan történik?
populáció · élőhely · életközösség · bioszféra
környezet
tűréstartomány, tűrőképesség, optimum, maximum, minimum, szűktűrés, tágtűrés, indikátor szervezetek
hosszúnappalos, rövidnappalos növény
árnyéktűrők, fény-, árnyék-, sötétségkedvelők
Bergmann-szabály,
Allen-szabály
savas eső
vízellátottság
vízháztartás, betokozódás, szárazságtűrő, nedvességkedvelő állatok
humusz, kőzettörmelék, kémhatás
egyedszám, egyedsűrűség egyenletes, véletlenszerű, csoportosuló elrendeződés
szimbiózis, asztalközösség, antibiózis
versengés
zsákmányszerzés
termelők, fogyasztók (elsődleges, másodlagos, harmadlagos) csúcsragadozók, lebontók
táplálkozási piramis · táplálkozási lánc · táplálkozási hálózat
anyag- és energiaforgalom
biológiai produkció · biomassza
természetes, mesterséges életközösség
sokféleség
természet- és környezetvédelem