Az alábbi tartalmat jelenleg INGYENES hozzáféréssel tekinted meg.
Amennyiben szeretnél teljes hozzáférést az oldalhoz, kérjük regisztrálj, jelentkezz be, és vásárold meg a szükséges elektronikus licencet vagy írd be a nyomtatott könyv hátuljában található kódot!


Régi stílusú népdalok
A honfoglalás előtti időkre visszavezethető dallamokat a magyar népdalok régi (ősi) stílusú csoportjába soroljuk, melyek jellemző sajátosságai:
1.
ereszkedő dallamvonal.
2.
kvintváltó szerkezet, amely lehet:
a)
szabályos, kötött, ha a dallam első két sora 5 hanggal magasabb, mint a 3. és 4. sor.
b)
szabad, kötetlen, ha ereszkedés esetén nincs kvintváltás. A dallam fokozatosan ível lefelé.
Előfordul kvartváltó szerkezet is; ez főleg a tatár és kínai dallamok jellemzője.
3.
hangsora többnyire pentaton
egy rendszerű, ha a dallamot dó-váltás nélkül szolmizálhatjuk (a dallam hangnemen belül marad és az első két sor (felső periódus) nem haladja meg a záróhang oktávját;
két rendszerű, ha a dallamot dó-váltással szolmizáljuk és a felső periódus meghaladja a záróhang oktávját. Ezt elsősorban a kvintváltó daloknál tapasztaljuk.
4.
szövege általában 4 rövid verssorból áll.
5.
szótagszám 6–11.
6.
jellemző előadásmód: parlando (elbeszélve), rubato (szabadon).
A régi stílus csoportjába soroljuk még a recitáló dallamokat, a siratókat és a zsoltárokat.
Gyakran találkozunk oktáv lépéssel indító népdallal is, pl.: Elindultam szép hazámbúl...
Székely kapu

Székely kapu

2.
Idegen földön jártomban / Jutott nekem a bánatból.
Jut is nékem, amíg élek, / Míg e földön felül élek.
Vacsárcsi (Csík m.), Bartók Béla
Dalaink elemzésekor a sorvégi hangokat mindig a záróhanghoz viszonyítjuk (kadenciák). A záróhang (1) feletti hangokat arab, a záróhang alattiakat római számmal, VII-től lefelé, jelöljük.
Pl.: záróhang = , → 1 (felette a → 3) alatta szó, → VII.
Az előjegyzés szerinti módosításokat is mindig jelöljük: b3 vagy #VII.
Ezeknek megfelelően a hangterjedelem (ambitus) lehet VII – 8, szolmizálva szó, – lá.
Az ambitus változatai:
autentikus, ha a záróhang feletti oktávban mozognak a dallam hangjai (1–8);
plagális, ha a záróhangot körülvevő oktávban mozognak a hangok (V–5);
tonus mixtus (kevert ambitus), ha a fenti két típust magába foglalja (V–8).
A Ha kiindulsz Erdély felől kezdetű dal elemzése:
ABCD; Szótagszám: izometrikus – 8; Ütemszám: izopódikus – 2; Kadencia: 5 – b3 – 4 – 1;
Ambitus: VII–8; Hangsor: lá-pentaton, zsoltározó indítással.
AABBv; izometrikus – 8; izoritmikus; izopodikus – 2; kadencia: 1, 1, 1, 1; ambitus VII–8; váltakozó ütemek; lá-pentaton pien-hanggal „tompa pentaton”.
A duplán írott ütemvonalak az egyes sorok végét jelölik.
Mikor gulyáslegény voltam, Gula mellett elaludtam. Fölébredtem éjféltájba´: Egy barmom sincs az állásba´.

Felsőiregh (Tolna m.), Bartók Béla

búcsúzó pár

búcsúzó pár

Ezernyolcszázhetvenhatba´ El kell menni háborúba. Ha úgy vagyon cédulázva, Hogy elveszek a csatába´.

Csíkrákos (Csík m.), Bartók Béla

ABCD; izometrikus – 8; izopodikus – 2; kadencia: 5, 4, 1, 1; ambitus: 1–9; szó-pentaton pien-hanggal.
Malomkerék

Malomkerék

Duna-parton van egy malom, Búbánatot őrlenek azon, ejeha! Nekem is van búbánatom, Odaviszem, lejáratom, ejeha!

Őrisszentpéter (Vasm.), Vikár Béla

A5B5AvB; heterometrikus – 8,11,8,11; heteropodikus – 2, 3, 2, 3; heteroritmikus; kadencia: 8, 5, #6, 1; ambitus: VII–10; egyrendszerű lá-pentaton pien-hanggal; dunántúli terc.
A népdalok kottázásakor használt jelek:
egyenlő erejű hangok hajlítása
csúsztatva – glissando "portamento"
a főhangnál gyengébb mellékhangok
az értékénél kicsit rövidebb hosszabb
a főhangot rövidítjük
kicsit magasabban, mélyebben
a mellékhangot röviden érintjük
bizonytalan magasságú hang
A Ak B Bv; izometrikus – 9; izoritmikus; izopodikus – 3; kadencia: 7, 3, 3, 1; ambitus: VII–8;
mi-pentaton pien-hangokkal,
a hétfokú fríg hangsor felé közelítve.
2.
Nem vagyok én oka semminek,
Édesanyám oka mindennek.
Mért nem adott engem olyannak,
Akit választottam magamnak?
3.
Megvert az Úristen, de nem fáj,
Fügefa levele lehullt már.
Fügefa levele, gyógyíts meg,
Régi volt szeretőm, csókolj meg!
Menyhe (Nyitra m.), Kodály Zoltán
A fenti dalban csak az 1. és 2. sor utolsó üteme mutat kvintváltást. Ezért így is jelölhetjük: .A kvintváltás variánsainak szép példáit hallhatjuk Liszt Ferenc XIII. rapszódiájában.
Modális hangsorok
Dúr jellegűek
Moll jellegűek
ion/dúr – dó-sor: d r m f sz l t d'
líd – fá-sor:f sz l t d' r' m' f' / dó-sor fi-vel
mixolíd – szó-sor: sz, l, t, d r m f sz /
dó-sor tá-val
dór – ré-sor: r m f az l t d' r' / lá-sor fi-vel
fríg – mi-sor: m f sz l t d' r' m' / lá-sor tá-val
eol – lá-sor: l, t, d r m f sz l
A legritkábban előforduló hangsor a lokriszi – ti-sor: t, d r m f sz l t / lá-sor má-val és tá-val
A Ghymes együttes
„A «tiszta» muzsikánál nincs jobb. Mi írott zenét és írott szöveget adunk elő, de mindez népzenei alapú, mert onnan jövünk.”
Szarka Tamás,
az alapító
1983-ban alakult a nyitrai főiskola hallgatóiból. A szlovákiai magyar zenészek első koncertjeiket a Gímes (régi írással Ghymes) községben rendezett ifjúsági táborban tartották, nevük is innen ered (1984 óta). A táncházmozgalomban is kiemelt szerepet vállaltak. Népzenei koncertjeiken és nyári táboraikban adták tovább mély gyökerekből eredő, feszes ritmikájú zenéjüket. A nyitrai együttes hangszerei között ma már szaxofont és dobot is hallhatunk. Az együttes által megszólaltatott muzsika az évek során a világzene (world music) szerves részévé vált.
A Magyar Örökség-díjas együttes mottója a „Tisztító tűz”.
Énekeljétek el és jellemezzétek a már ismert nyitrai népdalokat!
A jó lovas katonának...; Gerencséri utca... ; Két tyúkom tavali... ; Magos a rutafa...
2.
Mink vagyunk a rúzsák.
Mink szerettyük egymást.
Szép piros hajnalba’
Megöleljük egymást.
– Kézfogóhoz énekelt dallam –

1szültem: születtem
Nem anyától szültem, Rúzsafán termettem. Piros pünkösd napján Hajnalban születtem.

Menyhe (Nyitra m.), Kodály Zoltán

Vígné Sarkadi Ágnes: Páva-variáció, tűzzománc (részlet)

Vígné Sarkadi Ágnes: Páva-variáció, tűzzománc (részlet)

2.
Kimenék, kimenék
Egy kis kerek dombra,
Arra neveltetett
Egy idős almafa.
4.
Páva, páva, páva,
Ha páva lehetnék,
Jobb reggel fölkelnék,
Folyóvízre mennék.
3.
Annak almafának
Harminchárom ága.
Arra reászálla
Harminchárom páva.
5.
Folyóvizet innám,
Szárnyam csattogtatnám,
Szép tollam hullatnám,
Szép tollam hullatnám.
Szentegyházasfalu (Udvarhely m.), Vikár Béla
A dal ritmusa bolgár-ritmus.
Bartók Béla a balkáni népektől átvett aszimmetrikus ritmust bolgár-ritmusnak nevezi.
Népzenénkben a bolgár-ritmuson kívül többféle jellegzetes ritmust ismerünk.
Kanásztánc-ritmus: jellemzője a nyolcadokat követő egyenletes negyedek, de a sorvégen lehet nyolcad értékű hang és nyolcad értékű szünet is:
pl.: Megismerni a kanászt; Győri kanász a dombon; Hej, két tyúkom tavali.
A kanásztánc-ritmus a kárpáti rutének 2/4-es népi táncának dallamaiban is megtalálható kolomejka néven. Magyar nyelvterületen a kolomejka, a kalamajka (kavarodás) szóhoz vezethető vissza, míg az ukránok Kolomea város nevéből származtatják.
Volta-ritmus: hármas lüktetésű, gyors tempójú, udvari párostánc a XVI–XVII. századból.
Kalevala-ritmus: 5/4-es ütemezése ősi magyar eredetre vezethető vissza.
pl.: Mostan kedvem kerekedik, Elmém azon töprenkedik...
Komoly öreg Vejnemöjnen, éldegéle ideiglen...
Kodály Zoltán 1937-ben így fogalmazott:
„A magyarság ma legszélső, idehajlott ága a nagy ázsiai zenekultúra évezredes fájának, mely Kínától Közép-Ázsián át a Fekete-tengerig lakó különböző népek lelkében gyökeredzik.”