Az alábbi tartalmat jelenleg INGYENES hozzáféréssel tekinted meg.
Amennyiben szeretnél teljes hozzáférést az oldalhoz, kérjük regisztrálj, jelentkezz be, és vásárold meg a szükséges elektronikus licencet vagy írd be a nyomtatott könyv hátuljában található kódot!


Titokzatos-e még Afrika?
Afrika helye a Földön és fontosabb adatai
Afrika helye a Földön és fontosabb adatai
Afrika az óriási méretek és ellentétek földje paradicsomi tájakkal, végtelen sivatagokkal, áthatolhatatlan, lakatlan őserdőkkel, sűrűn lakott folyóvölgyekkel, metropoliszokkal (világvárosokkal), nomád* sátrakkal, barlanglakásokkal és modern palotákkal.
A kontinens helyzete, határai
Afrikát kelet–nyugati irányban átszeli az Egyenlítő, észak–déli irányban a 0º-os kezdő hosszúsági kör. Az egyetlen kontinens, amely az északi és déli, keleti és nyugati félgömbökön egyaránt elhelyezkedik.

A 30,3 millió km2 területű földrészt Európától a mindössze 14 km széles Gibraltári-szoros és a Földközi-tenger, Ázsiától a csatornával átvágott Szuezi-földszoros és a Vörös-tenger választja el. Afrika nyugati határát az Atlanti-óceán, a keletit az Indiai-óceán jelenti.

A tengerszoros szárazföldek közötti szűk vízi átjáró. Általában tengereket kapcsol össze. A földszoros keskeny szárazföldeket összekötő földhíd, amelyet óceánok vagy tengerek fognak közre.

Afrika partvonala tagolatlan. Az ilyen part mentén kevés a sziget, a félsziget és a kikötésre alkalmas öböl. Egyetlen nagyobb szigete Madagaszkár, tágas öble a Guineai-öböl.
Afrika megismerése
A portugál hajósok India felé hajózva már a 15. század végén megrajzolták Afrika körvonalait. A kereskedők hosszú útjuk során megpihentek a partok mentén, élelmet, vizet vételeztek.
A belső területek feltérképezését a 18. század második felében angolok kezdték meg a Niger, a Nílus és a Kongó természetes vízi útját követve.
A skót Livingstone orvosként és hittérítőként érkezett Afrikába. Közel 25 évig tartózkodott a kontinensen. Felfedező útjai során bejárta a Zambézi vízrendszerét, megcsodálta a Viktória-zuhatagot, eljutott a Nyasza- és Tanganyika-tavakhoz.

Stanley (sztenli) a hírnév és meggazdagodás reményében utazott először Afrikába. Megbízták, hogy keresse meg az elveszettnek hitt Livingstone-t.

Második útjára már a kontinens varázsa ösztönözte. Megfelelő mennyiségű pénzzel és személyzettel is rendelkezett. Körbehajózta a Viktória-tavat, majd a sűrű őserdőn át hosszú, küzdelmes útja a Kongó zuhatagokkal tarkított vidékén vezetett végig.

Kövesd nyomon az atlaszodban a két felfedező útját!
 David Livingstone (1813 –1873) és Henry Morton Stanley (1841–1904)
 David Livingstone (1813 –1873) és Henry Morton Stanley (1841–1904)

David Livingstone (1813 –1873) és Henry Morton Stanley (1841–1904)

Magyar kutatók Afrikában
Magyar László (19. sz.) az elsők között hajózott be a Kongó torkolatába. Innen egy karavánhoz csatlakozva jutott el a mai Angolába. Célja megvalósítását (Dél-Afrika beutazása) abban látta, ha előbb megismeri az itteniek nyelvét, szokásait. Annyira megszerette a biéi népet, hogy feleségül vette a fejedelem leányát, aki felfedező útjaira is elkísérte. Együtt bejárták a Kongó és a Zambézi vízválasztóját. Második útja dél felé, a sivatagok vidékére vezetett. Anyagi segítség hiányában azonban nem tudta folytatni kutatásait. Felbecsülhetetlen értékű írásainak csak egy része jutott el Magyarországra, ő pedig 46 évesen Afrikában halt meg.

Teleki Sámuel (19. sz. közepe) utazásának eredeti célja a vadászat és a Kilimandzsáró megmászása volt. Gazdag főúrként anyagi gondjai nem támadtak. Segítőtársa Höhnel Lajos tengerészzászlós volt, aki értett a térképészethez. Az expedíció* az Indiai-óceán partjáról indult. Elérte a Kilimandzsáró-csoportot, majd a Kenya-vulkánt, de a csúcsaikra nem sikerült feljutniuk. Észak felé továbbhaladva felfedezték a Rudolf- és a Stefánia-tavat. Visszafelé vezető útjukon egy kialudt vulkánban gyönyörködhettek, amit Höhnel Teleki-vulkánnak nevezett el. Ez az egyetlen magyar név Afrika térképén. A gyűjtött néprajzi anyag nagy része ma a Nemzeti Múzeum tulajdona.

Kittenberger Kálmán állatgyűjteménye és útleírásai, Széchenyi Zsigmond vadásznaplói, és több kint gyógyító magyar orvos leírása alapján is megismerhetjük a kontinenst. Könyveket írt Afrikáról Balázs Dénes is. Érdemes elolvasni! Szép Afrika-gyűjteményt láthatsz Balatonedericsen!
Ha teheted, nézd meg a Budapest mellett lévő Érden, a Magyar Földrajzi Múzeumban a magyar utazókról gyűjtött anyagot!
 Magyar kutatók Afrikában

Magyar kutatók Afrikában

Kik élnek ma Afrikában?
Afrika őslakói a fekete bőrűek. Jellemző külső tulajdonságaik: előreugró állcsont, széles, lapos orr, duzzadt ajak, széles váll, sötét bőr, sötét, göndör haj.

Egyik fő csoportjuk, a szudániak, az Egyenlítőtől északra, míg a másik, a bantuk, e sávtól délre élnek.

Az Észak-Afrikában élő arabok a fehér bőrű embercsoport tagjai.

Kisebb népcsoportokat képeznek az apró termetű, őserdei élethez alkalmazkodott vadászó-gyűjtőgető pigmeusok és a Kalahári-vidékén élő nomád busmanok.

A kontinens mediterrán éghajlatú tájaira európai bevándorlók telepedtek le. Ők kapcsolták be a kontinenst a világgazdaságba. A legtöbb afrikai országban ma is az egykori gyarmatosítók nyelve a hivatalos nyelv.
 Őslakosok és bevándorlók területi elhelyezkedése

Őslakosok és bevándorlók területi elhelyezkedése

 Afrika lakói főként fekete bőrűek (maszájok Tanzániában – felül), illetve a fehér bőrűekhez tartozó arabok (árusok a kairói bazárban)
 Afrika lakói főként fekete bőrűek (maszájok Tanzániában – felül), illetve a fehér bőrűekhez tartozó arabok (árusok a kairói bazárban)

Afrika lakói főként fekete bőrűek (maszájok Tanzániában – felül), illetve a fehér bőrűekhez tartozó arabok (árusok a kairói bazárban)

Állapítsd meg atlaszod segítségével, hogyan kerültek a fekete bőrűek Amerikába! Mettől meddig tartott a rabszolga-kereskedelem?

Afrika gyarmatosítása* a 19. században kezdődött el, és 1900-ban már területének 90%-a gyarmat* volt. A II. világháború után azonban a függetlenségi mozgalmak eredményeként egymás után jöttek létre az önálló államok.

Afrikában a területéhez képest kevés ember él. A lakosság csaknem fele 15 éven aluli. Az átlagos népsűrűség alacsony, de vidékenként nagy eltérést mutat. A népsűrűség az egységnyi területre (1 km2-re) jutó népességszámot jelenti, amelyet fő/km2-ben adnak meg.

Afrika legsűrűbben lakott tája a Nílus völgye Egyiptomban (400 fő/km2). A tengerparti nagyvárosokban szintén sokan élnek. Ugyanakkor a sivatagok, őserdők, magashegységek szinte lakatlanok.

Vizsgáld meg a népsűrűség alakulását az atlasz tematikus térképén! Keress lakatlan vagy alacsony népsűrűségű tájakat! Próbálj magyarázatot keresni megállapításaidra!

 Afrika politikai felosztása a 20. század elején

Afrika politikai felosztása a 20. század elején

OLVASD EL!
Jelenlegi ismereteink szerint az emberré válás színtere Afrika volt. A Viktória-tó közelében lévő Olduvai-szakadékban ugyanis az emberelődök 1,5-2 millió éves megkövesedett koponyájára bukkantak a régészek. Ezek az emberi faj kialakulásának legkorábbi időszakából származnak.
A kontinens településformái a gazdálkodási típushoz, az éghajlati adottságokhoz igazodtak. A félsivatagok, száraz puszták nomád népei mozgékony hajlékokat, változtatható szállásokat készítenek. Ezek a sátrak védenek napközben az erős napsütéstől, a porfelhőktől, gyorsan felállíthatók, szétszedhetők és szállíthatók.

Afrika lakosságának jelentős része falvakban él. A falvak gyakran sövénnyel körülkerített csoportos települések, melyeknek építőanyaga a természeti környezetből származik, s a gazdálkodási módot tükrözi: pl. a berberek barlanglakásai, a szavannavidékeken élők pálmakunyhói vagy favázas, agyaggal tapasztott állandó épületei, az arabok lapos tetős, fehér kőházai.

A városok a tengerpartokon, bányavidékeken, a magasföldeken jöttek létre. Növekedésüket az utóbbi évtizedekben felgyorsította a falvak túlnépesedése és az elvándorlás. Az óriásivá duzzadt nagyvárosokban a bevándorolt népesség törzsek szerint elkülönülve, sok esetben az alapvető szolgáltatásokat is nélkülöző nyomornegyedekben él.

A kontinens országai szegénységük ellenére az utóbbi évtizedekben sokat fejlődtek. Nőtt az átlagos életkor, csökkent a csecsemőhalandóság. Ugyanakkor a törzsi és családi kötelékek szétszakadtak. A vidékek elszegényedtek. A gondokat fokozza az AIDS* rohamos terjedése is. Egyes területeken ez a lakosság 20%-át érinti – beleszámítva a gyermekkorúakat is.

Fekete-Afrika országai gazdasági nehézségekkel is küzdenek, eladósodtak. Külföldön értékesített termékeik bevételéből jelentős részt kell adósságaik törlesztésére fordítani.
ELLENŐRIZD TUDÁSOD!
1.Határozd meg a kontinens földrajzi helyzetét! Nevezd meg határait! Jellemezd partvonalát!
2.Mi a tengerszoros, földszoros?
3. Kik a földrész őslakói? Mely embercsoportok élnek még Afrikában?
4. Mi a népsűrűség? Indokold meg a népsűrűség alakulását!
Leckéhez tartozó extrák