Kémia 9.

Az alábbi tartalmat jelenleg INGYENES hozzáféréssel tekinted meg.
Amennyiben szeretnél teljes hozzáférést az oldalhoz, kérlek, regisztrálj, jelentkezz be, és vásárold meg a szükséges elektronikus licencet vagy írd be a nyomtatott könyv hátuljában található kódot!
Az anyagmennyiség-százalék
Ha az oldatnak és az oldott anyagnak is az anyagmennyiségét adjuk meg az oldat százalékos összetételének megadásakor, akkor kapjuk eredményül az anyagmennyiség-százalékot.
anyagmennyiség%= az oldott anyag anyagmennyisége az oldat anyagmennyisége 100
n n % = n o.anyag n oldat 100

Az anyagmennyiség-százalék kifejezi, hogy az oldat 100 mólja hány mol oldott anyagot tartalmaz.
Például 2,5 n n % -os NaOH-oldat 100 móljában 2,5 mol NaOH van.
Számításoknál:
n oldat = n oldószer + n o.anyag
Leckéhez tartozó extrák

Gyémánt

Az elemi szén egyik kristályos allotrop módosulata. A legkeményebb természetes anyag.

Szilícium-dioxid (SiO₂)

Polimorf vegyület, legfontosabb módosulata a kvarc.

Kén (S₈)

A földkéreg 16. leggyakoribb eleme sárga színű, szagtalan, szilárd anyag. Egyik legismertebb...

Jódkristály

Acélszürke színű szilárd anyag, mely melegítésre szublimál. Alkoholos oldata a jódtinktúra.

Grafit

Az elemi szén egyik kristályos allotrop módosulata.

Fullerén (C₆₀)

Az elemi szén egyik kristályos allotrop módosulata, melyet az 1980-as évek végén fedeztek fel.

Oxóniumion (H₃O⁺)

A savas kémhatásért felelős összetett ion.

Ammóniumion (NH₄⁺)

Ammóniából protonfelvétellel (datív kötéssel) képződő összetett ion.

A folyadékok viszkozitása

Gondolkoztál már rajta, miért folyik ki egy kanálból a méz lassabban, mint a víz?

Hasonló a hasonlóban oldódik

Apoláris oldószerben az apoláris anyagok, poláris oldószerekben pedig a polárisokk oldódnak jól.

Hidrogén-klorid oldódása vízben

Az oldódás során keletkező nyomáscsökkenés szökőkútként szívja be a vizet a lombikba.

NaCl oldódása

A konyhasó vízben oldódik: az ionok körül a poláris vízmolekulák hidrátburkot képeznek.

Halmazállapot-változások

A gáz, folyékony és szilárd halmazállapotok közötti átmenet a halmazállapot-változás.

Az endoterm reakció

Bárium-hidroxidot és ammónium-nitrátot reagáltatunk egymással, mely során hőt vonnak el a...

Az exoterm reakció

Kénpor és cinkpor melegítés hatására reagálnak egymással, miközben hő szabadul fel.

Felhő- és csapadékképződés, felhőtípusok

Az elpárolgó vízből változatos alakú felhők képződnek, majd a víz csapadékként visszajut a...

Ammónia és hidrogén-klorid reakciója

Ammónia és hidrogén-klorid reakciója során ionkötésű vegyület, ammónium-klorid keletkezik.

Nátrium és klór reakciója

Két, külön-külön igen mérgező elem egyesül heves exoterm reakcióban az élethez nélkülözhetetlen...

Kén és cink egyesülése

Kénpor és cinkpor reagálnak egymással Bunsen-láng hatására, heves, exoterm reakcióban.

Az endoterm reakció

Bárium-hidroxidot és ammónium-nitrátot reagáltatunk egymással, mely során hőt vonnak el a...

Az exoterm reakció

Kénpor és cinkpor melegítés hatására reagálnak egymással, miközben hő szabadul fel.

A víz, mint katalizátor 1

Ammónium-nitrát, cink és ammónium-klorid keverékének exoterm reakcióját indítjuk be víz...

A víz, mint katalizátor 2

Alumínium és jód keverékének erősen exoterm reakcióját indítjuk be pár csepp víz hozzáadásával.

Hamu alatt lapul a tűz

A katalizátorokkal elősegíthetjük olyan reakciók végbemenetelét, melyek anélkül nem jönnének létre.

Enzimműködés

Az enzimek biokémiai reakciókat katalizáló fehérjemolekulák, melyek működése szabályozható.

A koncentráció hatása a kémiai egyensúlyra

Kobalt(II)-klorid színének vizsgálata vízben és sósavban.

Ammónia előállítása elemeiből (Haber–Bosch-eljárás)

Az ammóniát elemeiből az iparban magas hőmérsékleten, nagy nyomáson vaskatalizátor jelenlétében...

A koncentráció hatása a kémiai egyensúlyra

Kobalt(II)-klorid színének vizsgálata vízben és sósavban.

A nyomásváltozas hatása a kémiai egyensúlyra

Vízben oldott szén-dioxid vizsgálata szénsavas vizet tartalmazó palackban.

Virágindikátor

A lila és bordó virágok sav-bázis indikátorként is használhatók.

Oxidálószer és redukálószer egy molekulán belül

Ammónium-dikromát bomlása hevítés hatására.

Magnézium égése szén-dioxidban

A magnézium olyan heves reakcióban ég, hogy még a szén-dioxidot is redukálja, így jutva további...

Redoxireakció (aluminotermit reakció)

Vas(III)-oxid és elemi alumínium keverékét reagáltatjuk egy igen heves redoxireakcióban elemi...

Daniell-elem

Cink-szulfát-oldatba merített cinklemez és réz-szulfát-oldatba tett rézlemez, valamint egy sóhíd...

Alkáli elem

Az alkáli elemek belsejében lejátszódó elektrokémiai folyamatok áramot termelnek.

Gyümölcselemek

Tudunk kis feszültségű áramot fejleszteni a Daniell-elem mintájára, gyümölcsök segítségével is.

Savas akkumulátor

A savas akkumulátorban lejátszódó elektrokémiai folyamatok áramot termelnek.

Tüzelőanyag-cella

Autók környezetbarát meghajtását biztosítja: benne a hidrogén és az oxigén vízzé alakul.

Alkáli elem

Az alkáli elemek belsejében lejátszódó elektrokémiai folyamatok áramot termelnek.

Cink és sósav reakciója

A cink sósavban hidrogéngáz képződése közben oldódik.

Nátrium-szulfát elektrolízise

Oxigén- és hidrogéngázt fejlesztünk, mely során az anód körül savas, míg a katód körül lúgos...

Alumíniumkohó

Az alumíniumkohókban timföldből elektrolízissel állítanak elő fémalumíniumot.

Ezüstvirág rajzolása elektrolízissel

Ezüst-nitrát-oldatba mártott alumíniumanód és -katód között idézünk elő ezüstkiválást.

Az atommodellek fejlődése

Az atom szerkezetéről alkotott felfogások, nézetek kialakulásának főbb állomásai napjainkig.

A Nap

A Nap átmérője Földünkének kb. 109-szerese. Anyagának nagy része hidrogén.

Jellemző fényforrások a lakásban, háztartásban

A jelenet összefoglalja a lakásokban használatos fényforrások működését és tulajdonságait a...

Hidrogénmolekula kialakulása

A hidrogénmolekulában a hidrogénatomokat kovalens kötés tartja össze.

Hidrogén és oxigén reakciója

A hidrogéngáz és az oxigéngáz keveréke a durranógáz, ami meggyújtva felrobban.

Zeppelin-léghajó, LZ 129 Hindenburg

A zeppelin egy merev vázas, irányítható léghajó.

Halogének összehasonlítása

A periódusos rendszer hetedik főcsoportjának elemei: fluor, klór, bróm, jód, asztácium. Az...

Klór (Cl₂)

A halogének egyik képviselője. Zöldessárga színű, fojtó szagú, mérgező gáz.

Rózsa színtelenítése klórgázzal

Kísérletünkben klórgáz segítségével színtelenítjük el a rózsánkat.

Nátrium és klór reakciója

Két, külön-külön igen mérgező elem egyesül heves exoterm reakcióban az élethez nélkülözhetetlen...

Bróm (Br₂)

A halogének egyik képviselője. Bőrre kerülve fekélyes sebet okoz.

Jód (I₂)

Acélszürke színű szilárd anyag, mely melegítésre szublimál. Alkoholos oldata a jódtinktúra.

Alumínium és jód reakciója

Pár csepp víz katalizátor jelenlétében reagáltatunk alumíniumot jóddal erősen exoterm reakcióban...

Hidrogén-klorid (HCl)

Színtelen, szúros szagú gáz, melynek vizes oldata a sósav.

HCl oldódása vízben

A hidrogén-klorid vizes oldata a sósav.

Cink és sósav reakciója

A cink sósavban hidrogéngáz képződése közben oldódik.

Nátrium-klorid (NaCl)

A kősó vagy konyhasó az egyik legfontosabb nátriumvegyület. Az élő szervezet számára...

Oxigén (O₂) (középfok)

A Föld leggyakoribb eleme, mely az élethez nélkülözhetetlen.

Fotoszintézis

A növények képesek szervetlen anyagokból (szén-dioxidból és vízből) szerves cukrot előállítani.

Ózon (O₃)

Az oxigén allotrop módosulata, melyet három oxigénatom épít fel.

Az ózonréteg

Az ózonréteg a Napból érkező veszélyes UV-sugárzást szűri ki, ezért a földi élethez...

Az oxigén körforgása

Az élőlények többsége számára nélkülözhetetlen oxigén Földünkön folyamatos körforgásban van.

Víz (H₂O)

A víz hidrogén és oxigén nagyon stabil vegyülete, mely az élethez nélkülözhetetlen. A...

Olvadás és fagyás

A vízmolekulák között a fagyás során hidrogénkötések alakulnak ki, és kristályos szerkezet jön...

HCl oldódása vízben

A hidrogén-klorid vizes oldata a sósav.

Hidrogén-peroxid (H₂O₂)

A hidrogén és oxigén vegyülete. Színtelen, szagtalan, a víznél nagyobb sűrűségű folyadék.

Űrsikló (Space Shuttle)

Az űrsiklók a NASA többször felhasználható, ember szállítására alkalmas űreszközei voltak.

Vízszennyezés

A vízszennyezés fő forrásai a települések, az ipar és a mezőgazdaság.

Hogyan működik a mikrohullámú sütő?

Az animáció segítségével megismerhetjük a mikrohullámú sütő szerkezetét és működését.

Kén (S₈)

A földkéreg 16. leggyakoribb eleme sárga színű, szagtalan, szilárd anyag. Egyik legismertebb...

Kén és cink egyesülése

Kénpor és cinkpor reagálnak egymással Bunsen-láng hatására, heves, exoterm reakcióban.

Vas és kén reakciója

Melegítés hatására heves exoterm folyamatban a két elem egy harmadik vegyületté, vas-szulfiddá...

Hidrogén-szulfid, kén-hidrogén (H₂S)

Színtelen, záptojás szagú, mérgező gáz. Gyógyvizek és ásványvizek is tartalmaznak kén-hidrogént.

Szennyvíztisztító telep

A megtisztított szennyvíz felhasználható mezőgazdasági, ipari célokra.

Kén-dioxid (SO₂)

A savas esők fő okozója. A kénsavgyártás köztiterméke.

Kén-trioxid (SO₃)

A kén egyik oxidja, vízzel kénsavvá egyesül.

Kénsav (H₂SO₄)

Színtelen, olajszerű, erősen oxidáló hatású folyadék, melyet számos ipari eljárás során alkalmaznak.

Szulfátion (SO₄²⁻)

Kénsavból protonleadással képződő összetett ion.

Szacharóz (répacukor) (C₁₂H₂₂O₁₁)

Fehér színű, édeskés ízű, vízben jól oldódó vegyület, melyet a háztartásokban cukorként ismerünk.

Nitrogén (N₂) (középfok)

Színtelen, szagtalan, nem reakcióképes gáz, a levegő 78,1 térfogatszázalékát alkotja.

Ammónia (NH₃)

Színtelen, szúrós szagú gáz, melynek vizes oldata a szalmiákszesz.

Ammóniagáz oldódása vízben

Az oldódás során keletkező nyomáscsökkenés szökőkútként szívja be a vizet a lombikba.

Ammóniumion (NH₄⁺)

Ammóniából protonfelvétellel (datív kötéssel) képződő összetett ion.

Ammónia előállítása elemeiből (Haber–Bosch-eljárás)

Az ammóniát elemeiből az iparban magas hőmérsékleten, nagy nyomáson vaskatalizátor jelenlétében...

Aminosavak

A fehérjék monomerjei.

A nitrogén körforgása

A légköri nitrogént baktériumok kötik meg, majd az élőlények különböző vegyületek formájában...

Nitrogén-monoxid (NO)

Színtelen, levegőnél nagyobb sűrűségű gáz, mely a salétromsavgyártás egyik intermedierje.

Nitrogén-dioxid (NO2)

Vörösesbarna színű, mérgező gáz, pár nélküli elektronja következtében reakcióképes.

Salétromossav (HNO₂)

A nitrogén egyik oxosava. Színtelen, szúrós szagú, közepesen erős sav, mely csak híg vizes oldat...

Salétromsav (HNO₃)

A nitrogén egyik oxosava. Színtelen, szúros szagú, erősen oxidáló hatású vegyület.

A nitrogén körforgása

A légköri nitrogént baktériumok kötik meg, majd az élőlények különböző vegyületek formájában...

Fehérfoszfor (P₄)

A foszfor egyik allotrop módosulata.

Vörösfoszfor

A foszfor egyik allotrop módosulata.

Foszforsav (H₃PO₄)

Üdítőitalok ízesítéséhez, háztartásokban vízkőoldásra, rozsda eltávolítására használják.

A foszfor körforgása

A foszfor az élőlények számára fontos elem, amely a Földön folyamatos körforgásban van.

Gyémánt

Szilícium-dioxid (SiO₂)

Kén (S₈)

Jódkristály

Grafit

Fullerén (C₆₀)

Oxóniumion (H₃O⁺)

Ammóniumion (NH₄⁺)

A folyadékok viszkozitása

Hasonló a hasonlóban oldódik

Hidrogén-klorid oldódása vízben

NaCl oldódása

Halmazállapot-változások

Az endoterm reakció

Az exoterm reakció

Felhő- és csapadékképződés, felhőtípusok

Ammónia és hidrogén-klorid reakciója

Nátrium és klór reakciója

Kén és cink egyesülése

Az endoterm reakció

Az exoterm reakció

A víz, mint katalizátor 1

A víz, mint katalizátor 2

Hamu alatt lapul a tűz

Enzimműködés

A koncentráció hatása a kémiai egyensúlyra

Ammónia előállítása elemeiből (Haber–Bosch-eljárás)

A koncentráció hatása a kémiai egyensúlyra

A nyomásváltozas hatása a kémiai egyensúlyra

Virágindikátor

Oxidálószer és redukálószer egy molekulán belül

Magnézium égése szén-dioxidban

Redoxireakció (aluminotermit reakció)

Daniell-elem

Alkáli elem

Gyümölcselemek

Savas akkumulátor

Tüzelőanyag-cella

Alkáli elem

Cink és sósav reakciója

Nátrium-szulfát elektrolízise

Alumíniumkohó

Ezüstvirág rajzolása elektrolízissel

Az atommodellek fejlődése

A Nap

Jellemző fényforrások a lakásban, háztartásban

Hidrogénmolekula kialakulása

Hidrogén és oxigén reakciója

Zeppelin-léghajó, LZ 129 Hindenburg

Halogének összehasonlítása

Klór (Cl₂)

Rózsa színtelenítése klórgázzal

Nátrium és klór reakciója

Bróm (Br₂)

Jód (I₂)

Alumínium és jód reakciója

Hidrogén-klorid (HCl)

HCl oldódása vízben

Cink és sósav reakciója

Nátrium-klorid (NaCl)

Oxigén (O₂) (középfok)

Fotoszintézis

Ózon (O₃)

Az ózonréteg

Az oxigén körforgása

Víz (H₂O)

Olvadás és fagyás

HCl oldódása vízben

Hidrogén-peroxid (H₂O₂)

Űrsikló (Space Shuttle)

Vízszennyezés

Hogyan működik a mikrohullámú sütő?

Kén (S₈)

Kén és cink egyesülése

Vas és kén reakciója

Hidrogén-szulfid, kén-hidrogén (H₂S)

Szennyvíztisztító telep

Kén-dioxid (SO₂)

Kén-trioxid (SO₃)

Kénsav (H₂SO₄)

Szulfátion (SO₄²⁻)

Szacharóz (répacukor) (C₁₂H₂₂O₁₁)

Nitrogén (N₂) (középfok)

Ammónia (NH₃)

Ammóniagáz oldódása vízben

Ammóniumion (NH₄⁺)

Ammónia előállítása elemeiből (Haber–Bosch-eljárás)

Aminosavak

A nitrogén körforgása

Nitrogén-monoxid (NO)

Nitrogén-dioxid (NO2)

Salétromossav (HNO₂)

Salétromsav (HNO₃)

A nitrogén körforgása

Fehérfoszfor (P₄)

Vörösfoszfor

Foszforsav (H₃PO₄)

A foszfor körforgása

Kosárba helyezve!