Szövegek és stílusok

A rokokó stílus
A rokokó világa, világképe, eszmeáramlatai
A rokokó használata általánosabb és gyakoribb, mint a jelentés, amit társítunk hozzá. Legtágabb értelemben a 18. század elejétől a 19. század első negyedéig, harmadáig tartott Európa különböző területein, más-más művészeti ágban. Ismerik még régensi stílus, copf stílus néven, ám a rokokó általánosabb.
Francois Boucher(1703-1770) : Madame Pompadour

Francois Boucher(1703-1770) :
Madame Pompadour

A rokokó szó kagylót jelent; a díszítőelem mint kagyló finom mívű apró tárgyat jelent. Egyes értelmezések szerint a rokokó és a barokk között genetikus kapcsolat van: a barokk túlhajtásaira válasz. Mások szerint a rokokó a klasszicizmus utolsó korszakában jelentkező felvilágosodás kihívására születik, a 18. század második felében (inkább a súlypontok eltolódása érzékelhető ebből).
Szellemi háttere kettős, de nem tartalmában tekintve, hanem az eredetét vizsgálva. Egyrészt a rokokó epikureizmusa (érzékiség- és élvezetközpontúsága), hedonizmusa válasz a XIV. Lajos uralkodására jellemző etikett zártságára (deformált klasszicizmus) és az udvar egyre bigottabb katolicizmusára (késő-barokk). A régensség, majd XV. Lajos uralkodása alatt válik olyanná az élet - természetesen az arisztokrácia számára, hogy Talleyrand méltán mondhatta: "aki nem élt 1789 előtt, nem ismeri az élet édességét". A később jelentkező irányzat a libertinus gondolkodás. (Nem tévesztendő össze a liberalizmussal.) A szabadosság szóval lehet visszaadni a jelentését. Lényege a rousseau­i szabadságfelfogás abszolutizálása. Mivel pedig az abszolút szabadságot közéleti szinten megvalósítani lehetetlen, ezért a magánélet területére szorul vissza, és mert a szabadság érzékelése rövid időn belül csupán fiziológiailag lehetséges, ezért a magánéletben az élvezetekre koncentrálódik: evés, ivás, kényelem, szórakozás, szexualitás. A rokokó emberének a célja az élet örömeinek kinyilvánítása és hajszolása.
A rokokó az irodalomban
A rokokó elvilágiasodó szemlélete a pásztorköltészetben és a természetköltészetben jelentkezik először. Újra megjelenik a kert, a zárt világ, a belső térnek megnő a jelentősége. Jellemzi a gáláns, választékos, udvarló és kedélyes hangnem, a bájos kellem, a zeneiség és a játékosság.
Ez eredetileg csak az illeszkedő témában jelentkezett (öröm, idill, hangulatosság), később már más témák megszólaltatásakor is. Hiányzik a fennkölt eszmeiség, a túlfutött érzelmesség; a barokk nagyságot kicsinyítette, az erőt tompította, a pátoszt az intimitással cserélte fel. Az antik mitológia hol puszta keretként, díszítőanyagként, hol pedig takaróként, az erotika leplezésére szolgált.
A Princesa szalon a párizsi Hotel Soubiseban

A Princesa szalon a párizsi Hotel Soubiseban

A mesterkéltség a miniatürizálásban és az érzékelési tartományokra való hatásban is megmutatkozott: nemcsak a képiséggel, a zeneiséggel akarnak hatni, hanem a tapintás, az ízlelés és a szaglás összetett "ingerlésével". Kedvelik a bizarr formákat, a rímjátékokat. A rokokóval kezdődik a költészet elvilágiasodása. Hisznek a rögtönzésben, a mesterségbeli tudás kifejezőjének tekintik.
A pillanatnyiságból is, a szemléletből is következik, hogy nagy szerepet tulajdonítanak a szellemnek. Jellemző a rokokó alkotásra gúny valamilyen formája, amely a travesztiáig (klasszikus alkotás vulgarizálása) és a blaszfémiáig (a szó eredetileg istengyalázást jelentett, később az általánosan elfogadott értékek rosszindulatú kétségbevonását) terjed.
A rokokó esztétikájáról
Boucher (1703-1770): The Interrupted Sleep; 1750, olaj; Metropolitan Museum of Art, New York.

Boucher (1703-1770): The Interrupted Sleep; 1750,
olaj; Metropolitan Museum of Art, New York.

A rokokó esztétikája nem különbözik a klasszicizmusétól. Ugyanúgy a horatiusi pictura és sententia vál­to­zá­sá­ra épül, de a pictura apró, finom meg­ne­ve­zés­ben is élvezetet nyújtó kép, a sententia pedig a libertinus gondolkodás része. Hangsúlyozott a báj, a kecsesség, a könnyedség, a játékosság; a bensőségesség erős érzelmeit iróniával ellensúlyozza. A jelenre koncentrál, pragmatista: a hatáskeltésre törekszik.
A rokokó jellemzői:
az idill, a bensőségesség ábrázolása,
érzékiség,
az élet örömeinek középpontba állítása,
a díszítő ornamentika a az orientalisztikáig,
a párbeszéd, a dialógus hangsúlyozása (a művész és a befogadó között is),
miniatürizálás és a pillanatnyiság kiemelése,
a frivolitás és a megbotránkoztatás,
luxus és pikantéria,
a képiség előtérbe kerül (kicsinyítés),
keresettség (a mesterkéltségig),
a zeneiség,
rögtönzés; semmiségekről bonyolultan és különlegesen írni,
a hangulat érzékeltetése (intimitás, idill, érzékiség),
humora az irónia vagy a travesztia (esetleg blaszfémia).
A rokokó divatos műfajai:
Epika
komikus eposz
travesztia
napló- és levélregény
kalandregény
utópikus regény
riport
trufa, vicc
tündérmese
Líra
anakreóni dal
életkép
helyzetdal
panegírisz
bukolika
madrigál
Dráma
pásztorjáték
komédia
vígopera
PÉLDÁUL
Mit ő kíván, nálad az kincs,
Néki nincs,
Búja sincs;
Mondá cinege: nincs, nincs, nincs.
Amadé László: Madárkák is vigasztalják (Részlet)
Lásd melly Szépek!
(Ekhó) Épek.
Frissen egyesülnek! Egymáshoz Igazok!
(Ekhó) Azok: Mint örülnek!
Gyöngyösi János: Ekhós-vers (Részlet)
Asam, Weltenburg, Alemania?????




















Asam, Weltenburg,
Alemania?????

Repülő kis sárkányocska,
Te magad-hitt darázsocska!
Mikor karját megcsókoltad,
Fátyol bőrit megharaptad
Szép Tóni kisasszonynak,
Fejedet kockáztattad.
 
 
Szépségének imádói,
Békessége orállói
Ezért nemed seregének
gyilkos hadat izenének,
Mint bosszús Agamemnon
Tolvaj Páris népének...
 
Aranka György: A darázsról (Részlet)
ÖSSZEGZÉS
A rokokó miniaturizált barokkos gazdagsága mögött a racionálisan belátott emberi korlátozottság rejtőzik: a rokokó művész arra összpontosít, ami megragadható az egyén számára is.
Kosárba helyezve!