A vér

A halál és az élet
A rontó varázslás többsége inkább csak fölhasználja az emberi vért, nem "irányul rá". Viszont a rontáshoz kapcsolódnak olyan lények, amelyek a gonosz erők megjelenései.
A vámpír
A vámpír az a halott, aki meghatározott időben sírjából kikelve visszatér az élők közé, hogy azok vérét szívja.
A vámpírlény feltűnése az irodalomban a 18. századra tehető - a balkáni országokhoz kapcsolva.
Történeti hátterének és a vámpírkép "ősének" Vlad Tepes (1456-1462., 1477.) havasalföldi fejedelem, esetleg apja, Vlad Dracul tekinthető.
Az európai vámpírfogalmat összekapcsolják még az arab ghuléval, ghollal: a romok között tanyázó démon magányos vándorokra les - ha nem lel ilyet, akkor halottakat eszik.
Az európai gondolkodásban már az antik görögség is ismerte a halott és a vér összekapcsolását, gondoljunk csak az Odüsszeiában elbeszélt részre, amikor Odüsszeusz megidézi Theiressziász szellemét.
A vámpírtörténetek filmes feldolgozásai szinte a filmkészítés kezdeteitől ismertek: Nosferatu, Lugosi Béla szerepei - az ilyen filmek paródiája Polanskinak a Vámpírok bálja című remekműve.
A szépirodalomban napjainkig visszatérő téma - csupán Baka István műveit említem itt.
A vámpírológia lassan önálló művelődéstörténeti "tu­do­mány­területté" válik. A befogadói szokások vizsgálata, a teremtett világok jelképvilága, motívumrendszere, témahálózata, illetve a világirodalmi kitekintés klasszikus - posztmodern el­mé­le­teknek kedves tárgyává lehet.










A Nosferatu
című film
Lugosi Béla
főszereplésével

A Nosferatu című film Lugosi Béla főszereplésével
PÉLDÁUL
Jim Cury vámpírt alakít egyik első főszerepében a Csak egy harapás című filmben

Jim Cury vámpírt alakít egyik első főszerepében a Csak egy harapás című filmben

A vámpíralakhoz kapcsolt-kapcsolódó jelképes-allegorikus jelentés alkalmazásának egyik első példája lehet Baka István kevésbé ismert verse:
A negyvenötödik év szonettje
Mint vámpír aki sírboltjában ébred
hogy újrakezdje a kárhozatot
megrettenek magamtól ha az ének
kényszere gyűjt a számra vérhabot
nem akarom többé kiszívni élő
nappalok szűzies-fehér nyakát
már a Tejút is szemfogam nyomát
viseli
ez a nő-világ fehérlő
puha karokkal hiába ölel
a kéj kevés a hús a vér se kell
megfertőzött a fajtalan konok
vágyakozás hogy valóvá öleljem
az űrt amelyből édent alkotok
hol álmokkal bujálkodik a lelkem. (1993.)
Az emberfarkas
Jack Nicholson a Farkas című filmben

Jack Nicholson
a Farkas című filmben

Az emberfarkas is középkorvégi, felvilágosodás korabeli lény. A farkassá változott ember harapása "viszi át" a fertőzést az egészségesre - ennyiben rokon a vámpírral.
Az emberfarkas feltűnése a babonák szerint a hold változásához kapcsolódik.
A zombi
A darabos mozgású, bomló testű zombi kedvelt figurája a filmeknek

A darabos mozgású, bomló testű zombi kedvelt figurája a filmeknek

Szinte azt mondhatjuk, hogy a zombi kortársunk: a rettegésre alapozó filmipar találja ki.
Ellentétben a régi felfogásokkal nem kísértet, nem vámpír, hanem az a feltámadó halott, aki nem vissza akar térni az életbe, hanem az életet akarja a sajátja által "élthez" alakítani.
A zombi kinézete borzasztó - bomló test -, mozgása lassú, "szakaszos", viszont megállíthatatlannak tűnik.
A zombi fogalmának kialakulása a dél-amerikai mágikus hiedelemvilág afrikai és afrikainak tekintett vegyítéséhez kapcsolódik (lásd még a vudu-hit).
Az afrikai hiedelemvilágban még ma is él a vudu hit

Az afrikai hiedelemvilágban még ma is él a vudu hit

A "mű-ember"
A "véres fantasztikum" másik megjelenési lehetősége, amikor nem a halottak kapcsolódnak a vérhez (és az élethez), hanem emberek gyártotta mű-emberek.
A homonculus
A Paracelsus által leírt homonculusnak, a lombikban létrejövő, ott élő lénynek még kevés köze van a vérhez (lásd még Goethe Faustja), inkább csak mindentudósága az érdekes.
A gólem
A Gólem című film reklámplakátja

A Gólem című film reklámplakátja

A héber eredetű szó alaktalan anyagot jelent - a 16. századtól élő hagyomány szerint a kabbalizmussal foglalkozó rabbik részben a vérrel való vegyítéssel formálnak emberhez hasonló lényt, részben pedig azzal teszik élővé, hogy a homlokára írják Isten titkos nevét.
Elgondolkodtató, hogy a gólem elsősorban azokon a területeken jelent meg - német, cseh és lengyel -, ahol a késő-középkorban, kora újkorban igen erős volt az antiszemitizmus.
Nincs érkezésünk eldönteni, hogy mennyiben tekinthető zsidó, mennyiben keresztény legendának.
Jelenet a Mary Shelley regénye alapján készült Frankenstein filmből

Jelenet a Mary Shelley regénye
alapján készült Frankenstein filmből

A Frankenstein-toposz
Az alaptörténetet Mary Shelley fogalmazza meg Frankenstein vagy a modern Prométheusz című regényében (1818). A főhős, egy genfi orvosdiák hozza létre ezt a szörnyet, aki hiába vágyakozik az emberek szeretetére (ti. befogadják), s ezért gyilkossá válik.
A témát azóta többször is feldolgozták, különösen filmes adaptációi ismertek.
A "mű-lények"
A mű-lények már valóban azok: nincs emberi formájuk, nem kapcsolódnak a földi kultúrához.
A homonculus
Illusztráció Isaac Asimov : Superneutron című regényének borítófedeléről.

Illusztráció Isaac Asimov : Superneutron című regényének borítófedeléről.

Az első ilyen mű-lény a robot. A gép, amely vagy emberszabású vagy nem, azért készül, hogy szolgálja alkotóját. Kialakítása visszavezethető a mechanikus ember-képhez (lásd de la Mettrie munkássága).
Figyelemre méltó, hogy a legnagyobb robot-szakértő, I. Asimov nemcsak a robotvilágot konstruálja meg, hanem a robotika három alaptörvényét is.
Asimov robotelképzeléseihez képest a többi szerzőé elhanyagolható jelentőségű.
A robotika törvényei:
1.
A robot nem árthat az embernek, és nem nézheti tétlenül, ha az embert veszély fenyegeti.
2.
A robot engedelmeskedni tartozik az emberek parancsainak, kivéve, ha ezek a parancsok az Első Törvénybe ütköznek.
3.
A robot köteles magát megvédeni mindaddig, amíg ez nem ütközik az Első vagy a Második Törvénybe.
(I. Asimov : Alapítvány és Föld Bp., 1989., 576. p.)

(I. Asimov : Alapítvány és Föld Bp., 1989., 576. p.)

Ezt módosítja az 1986-ban írt Alapítvány és Föld című művében:

"A Nulladik törvény így szól: "A robot nem árthat az emberiségnek, és nem nézheti tétlenül, ha az emberiséget veszély fenyegeti." Ebből magától értetődően következik az Első Törvény ily módon való átalakítása: "A robot nem árthat az embernek, és nem nézheti tétlenül, ha az embert veszély fenyegeti, kivéve, ha ez összeütközésbe kerül a Nulladik Törvénnyel." És hasonlóképpen kell módosítani a Második és a Harmadik Törvényt is."













Isaac Asimov (1920-1992)

Isaac Asimov (1920-1992)
A fantasztikus szörnyek
A mű-lények másik előfordulása a különféle fantasztikus, idegen bolygókról, galaxisokból származó szörnyek.
Ezek többsége, bármilyen fantáziával született is, visszavezethető az eddigi emberi kultúra képeire, ábrázolásaira. A lények általában ellenségesek, s ha ilyenek, akkor az embert eledelnek vagy élő-helynek tekintik.
ÖSSZEGZÉS
A varázslás és a fantázia irracionális lényei és tényei az emberi vágyak megnyilvánulásai: "célban" és "eredményben" egyaránt. Túlzott fontosságot ne tulajdonítsunk nekik, de a jelzések mindig létező problémára utalnak, olyanokra, amelyeket nem lehet, nem szabad figyelmen kívül hagyni.
CSIKI-CSUKI
Válassz ki (egyedül vagy segítséggel) egy olyan műalkotást (irodalmi, film vagy más területen létrehozottat), amelyben a vérhez kapcsolódó lények és/vagy cselekedetek horrorisztikus hatásra törekednek, s elemezd, értelmezd azokat a fokozatokat, ahogyan a hatást fölépítik!
ELEKTRONIKUS VITA
Miért népszerűek a horrorfilmek?
Létrehozhat-e az ember olyan lényeket, amelyek függetlenedhetnek tőle mint gondolkodó lények?
Vannak-e olyan lények, amelyek részben függetlenek a földi világtól, részben mint ilyenek kapcsolatba akarnak kerülni vele?
Kosárba helyezve!