A vér

A szemlélő
Az egész véres eseménynek csak akkor van értelme, ha közönsége is van: az elrettentő és a résztvevő törekedett is a korabeli "tömegkommunikációs lehetőségek" kihasználására. (A tapasztalat azonban azt mutatta, hogy a véres esemény soha nem érte el a kívánt "didaktikai", "pedagógiai" hatást - ez a halálbüntetést ellenzők másik érve.)
Jacques Callot: Jelenet a harmincéves háborúból; metszet részlet, 1634.












Jacques Callot:
Jelenet a harmincéves
háborúból; metszet részlet,
1634.

Szinkronban
Valószínű, hogy a jelenlét gyakorolt legmegrázóbb hatást a közönségre. A nézőközönség reakciója az együttérzésben odáig terjedhetett, hogy zavargás támadt a munkáját rosszul végző hóhér és segédei ellenében.
PÉLDÁUL
A legendás rossz munkák egyike Hunyadi László 1457. március 16-i kivégzése: a bakó csak negyedszerre tudta levágni az elítélt fejét.
Madarász Viktor : Hunyadi László siratása




















Madarász Viktor :
Hunyadi László siratása

Akiken végrehajtották a középkori véres kivégzési eljárásokat , azok nemcsak arra figyelmeztették - szóval vagy példával - a nézőket, hogy a bűnöket megtorolják, hanem a fájdalomra és a halálra is.
Aszinkronban
Az egyidejűség hiánya, azaz ha a szemlélő nincs jelen az eseményen óhatatlanul a szórakozás, az ismeretszerzés irányába "viszi el" a szemlélői magatartást: neki nincs köze semmihez - ne is várják el tőle.
ÖSSZEGZÉS
Az erőszakos halál - mely többnyire vérontással kapcsolódik össze olyan sajátos "kommunikációs" szituáció, amelynek résztvevőit nemcsak helyzetében lehet megkülönböztetni, hanem ezekhez a helyzetekhez pszichológiai szerepek is társulnak, melyeket az emberek ösztönösen és/vagy tudatosan el is játszanak. A kultúrtörténeti forrásokból kikövetkeztethető hagyományos reagálások a közösségi viselkedés kutatói számára sokat mondanak a közösség jellegéről.
CSIKI-CSUKI
Készíts olyan összegző, értékelő, értekező fogalmazást, amelynek témája:
Tetszés szerinti műalkotásban hogyan ábrázolja a szerző az elrettentő és/vagy az elszenvedő és/vagy a résztvevő és/vagy a szemlélő álláspontját, belső világát.
A választott vallásos szent szövegekben hogyan értékeli, értelmezi a szöveg leírója az elrettentő és/vagy az elszenvedő és/vagy a résztvevő és/vagy a szemlélő álláspontját, belső világát.
A jelen embere hogyan értelmezi az elrettentő és/vagy az elszenvedő és/vagy a résztvevő és/vagy a szemlélő álláspontját, belső világát.
Te milyennek látod, képzeled az elrettentő és/vagy az elszenvedő és/vagy a résztvevő és/vagy a szemlélő álláspontját, belső világát.
A szövegekben (művészi, vallási) milyen eszközökkel sugallja a szöveg, hogy miképpen értelmezi az elrettentő és/vagy az elszenvedő és/vagy a résztvevő és/vagy a szemlélő tettének súlyát, következményeit!
ELEKTRONIKUS VITA
Ajánlott témák:
Alkalmazható-e a halálbüntetés?
Ha igen, akkor nyilvános legyen-e?
Ha igen, akkor a fájdalmassága arányos legyen-e az elkövetett tett(ek) súlyával?
Bevezetendő-e a kínzás?
Ha igen, akkor nyilvános legyen-e, s a fájdalom arányos legyen-e az elkövetett tett(ek) súlyával?
Ki legyen a halál- vagy kínzásbüntetés végrehajtója?
Javít-e a jelen állapotokon, ha a tömegkommunikációs eszközökön játék- vagy dokumentumfilmeken szemlélhetjük az erőszakot?
Bűn-e az élet, a vér elvétele - minden esetben?
Kosárba helyezve!