A vér

A vér összetevői
A vérünk sejtes elemekből és a folyékony sejtközötti állományból, a vérplazmából áll. A vér sejtes elemei a vér 44%-át, a plazma 56 %-át alkotja. A sejtes elemek térfogatának viszonya a teljes vértérfogathoz a hemtokrit. Másképpen: A hematokrit (-érték) megmutatja, hogy a teljes vétérfogat hány %-a sejtes elem.
A vérben három sejtes ill. alakos elem típus van: a vörösvérsejt (VVT = érett, sejtmag nélküli vörösvérsejtek neve az emlős állatok és az ember vérében), a fehérvérsejt és a vérlemez.
A vörösvérsejtek
A vörösvérsejt

A vörösvérsejt

A VVT-k száma átlagosan 5 x 10 12 /liter vér. A vörösvérsejt korong alakú, átmérője 7-7,5 mikrométer.
Jellemzői
Retikulo-endotéliális rendszer, RES
Az állati és emberi szervezetben ana­tó­mi­ailag különböző helyeken, kü­lön­böző szervekben található, kü­lön­féle szövetelemekből, ill. sejt­típusokból felépülő, több funkciót egységes, összehangolt egészként betöltő szerv­rendszer. Működésének össze­han­golt­sága egyaránt meg­nyil­vánul:
a)
az anyagcsere - folyamatokban be­töl­tött szerepében,
b)
a fagocitáló, védekező te­vé­keny­ségben,
c)
sejtképző funkciójában.
A VVT már az embrionális életben képződik a szikhólyag falában, később a lépben és a májban, majd a hetedik hónaptól a vörös csontvelőben. Érése során felszívódik a mag anyaga. A nem teljesen érett VVT-ket retikulocitáknak nevezzük a sejtben lévő finom hálózat (retikulum) miatt. Ezek aránya a keringő vérben 2-3 % lehet.
A VVT képzéshez feltétlenül szükséges anyagok: a B12 vitamin, a vas, aminosavak és a vese által termelt erithropoetin nevű hormon, mely serkenti a VVT képzést. A VVT-k átlagos élettartama 120 nap, az öreg sejteket a lép kiszűri és a lép ill. a RES (Retikulo-endotéliális rendszer) lebontja.
A VVT hemoglobint tartalmaz, mely vastartalmú, porfirin típusú hem vázból és globin fehérjéből épül fel. A hemoglobin a tüdőben 100 %-ig telítődik oxigénnel, és élénkpiros színű oxihemoglobinná alakul. Ez adja az artériás vér élénk vörös színét (lásd még artéria!). A szövetekben az oxigént leadja, és redukált hemoglobinná alakul, oxigéntelítettsége 70 %-os. Jellegzetes kékes-vörös színe van, ez a vénás vér (lásd még véna!). A szén-monoxid tartós kötést hoz létre a hemoglobinnal, így oxigénhiányt okoz, mely halálhoz vezethet.
A vércsoportok
A VVT-k hordozzák a vércsoport-tulajdonságokat. Mai ismereteink szerint több, mint tíz egymástól független vércsoport-rendszer van, ezek közül kettő különösen fontos: az AB0 vércsoportrendszer és az Rh -vércsoportrendszer.
Az AB0 vércsoportrendszer
1901 óta ismert ez a megkülönböztetés - Karl Landsteiner fedezte fel.
A VVT-k membránjában A és B vércsoport antigének lehetnek. Az emberek egy része A agglutinogént tartalmaz, más része B-t, de vannak olyanok is, akik mindkettőt. Az első az A, második a B, harmadik az AB vércsoport. Ha antigént (az antigén és az agglutinogén szinonim fogalmak) nem tartalmaz a VVT, az illető 0 vércsoportú. A plazmában kicsapó anyagok, izohemagglutininek találhatók, melyek a saját VVT-ket nem csapják ki. Így az AB vércsoportú egyénekben nincs egyik sem, míg a 0 vércsoportban van anti-A és anti-B izohemagglutinin is. Szigorú transzfúziós szabály, hogy csak csoportazonos vér transzfúziójára kerülhet sor. Ez fontos szervátültetésnél is, mely kizárólag csoportazonos egyének között történhet.
Karl Landsteiner (1868-1943) a laboratóriumában.

Karl Landsteiner (1868-1943) a laboratóriumában.

Landsteiner, Karl
(1868-1943) amerikai orvos. 1930-ban orvosi Nobel-díjat kapott az emberi vércsoportok fölfedezéséért. 1940-ben A. S. Wienerrel együtt fölfedezte az Rh faktort.
Az Rh vércsoportrendszer
Az Rh vércsoportrendszert az 1940-ben fedezte fel - szintén - Landsteiner. Rh+ az az illető, akinek a VVT-jében D-antigén van. Közép-Európa lakossága 85 %-ban Rh+, a lakosság 15%-ában nincs meg ez a tulajdonság (Rh-). Hangsúlyozni kell, hogy a két vércsoport egymástól független, valamint normál körülmények között anti-D ellenanyag nincs jelen a plazmában. A jelentősége abban áll, hogy ha Rh+ VVT-k kerülnek Rh- egyénbe, akkor ellenük ellenanyag képződik. Ha ez elér egy bizonyos szintet, az Rh+ VVT-ket kicsapja. Ezt véradásnál – és terhesség esetén, ha az anya Rh- – figyelembe kell venni.
A vércsoportok jelentősége
A vércsoport vizsgálata – amint a csoportok jellemzésekor már utaltunk erre – egyrészt a véradásnál fontos, másrészt akár döntő bizonyíték is lehet bizonyos igazságügyi szakértői vizsgálatok során. Genetikai kérdéseknél, mint fentebb láttuk, bizonyos leszármazási elágazások illetve kapcsolódások eleve kizárhatók. (lásd még A GENETIKA / ÖRÖKLŐDÉS témájú oktatóprogramot!)
A fehérvérsejtek
A fehérvérsejt

A fehérvérsejt

Az élettani fehérvérsejtszám 6-8 x 10 9 /liter. Alakjuk változatos, nagyságuk 5-20 mikrométer között változik.
Fajtáik
Három fő csoportjuk van:
granulociták kb. 50-70%
limfociták kb. 20-40%
monociták kb. 2-8%
A granulociták
Közös jellemzőjük, hogy plazmájukban szemcsék (granulumok) találhatók, melyek jól festődnek. A vörös csontvelőben képződnek.
Szerepük meglehetősen szerteágazó. Részben bekebelezik a baktériumokat, mások anyagcsere-termékeikkel pusztítják el. A bennük lévő granulumok részben lizoszómák, részben olyan hólyagocskák, melyek hisztamint, szerotonint, prosztaglandint tárolnak. Ha ezek kiszabadulnak és a vérbe kerülnek, a szervezetben allergiás reakció játszódik le.
A limfociták
A fehérvérsejtek másik nagy csoportja. Jellemzőjük, hogy plazmájukban szemcsék nincsenek. (Ezért a jellemzőjükért szokták ezeket a sejteket agranulocitáknak is nevezni.) Élettartamuk 1-2 hét, de egyesek évekig is funkcionálnak. Ezek a memóriasejtek. A nyirokcsomókban, a lépben, a bél nyiroktüszőiben keletkeznek.
Nagyságuk alapján kis és nagy limfociták vannak. Eredet és működés szerint T és B limfocitákat különböztetünk meg. A T -sejtek fejlődését a csecsemőmirigy irányítja (Thymus). A nevük is innen ered. Ezek biztosítják a sejtes immunitást vagy celluláris immunválaszt. Felismerik az antigéneket, ölő hatásukat sejt-sejt kölcsönhatás révén fejtik ki. Fagocitózisra nem képesek, de limfotoxint tudnak termelni, amely baktériumokat pusztít. A T -sejtek részt vesznek a szervezetbe kerülő anyagok elleni védekezésben, a rosszindulatú daganatok elleni védekezésben és a beültetett szövet, vagy szerv elleni védekezésben, vagyis a transzplantátum kilökődésében. A B -sejtek a nyirokcsomókban lépben és egyéb nyirokszervekben képződnek, nincs közük a csecsemőmirigyhez. Ezek a sejtek biztosítják az antitestes vagy humorális immunválaszt. Antigén hatására a B-sejtek plazmasejtekké alakulnak át és immun- globulint termelnek. Ezek a vérplazmában találhatók, szerkezetük alapján IgG, IgM, IgE, IgD és IgA típusúak lehetnek. Egyesek a könnyben és a nyálban is megjelenhetnek.
Balról-jobbra: T-sejt: A T-sejt az AIDS vírus (kékek) támadása alatt B-sejt: A B-sejtek pl. a baktériumokkal szemben antitesteket termelnek
Balról-jobbra: T-sejt: A T-sejt az AIDS vírus (kékek) támadása alatt B-sejt: A B-sejtek pl. a baktériumokkal szemben antitesteket termelnek












Balról-jobbra:

T-sejt:
A T-sejt az AIDS vírus (kékek) támadása alatt

B-sejt:
A B-sejtek pl. a baktériumokkal szemben antitesteket termelnek

A monociták
A fehérvérsejtek között legnagyobbak a monociták . A vörös csontvelőben képződnek, majd különböző szövetekbe kerülnek. Nagy szerepük van az antigének felismerésében és az immunválasz kialakításában.
A betegségek diagnosztizálásában igen fontos a fehérvérsejtek arányát kifejező minőségi, vagy kvalitatív vérkép, mert egyes betegségek esetén a fentiek aránya jellegzetes módon megváltozik.
A vérlemezke
A vérlemezke vagy trombocita 2-4 mikrométer nagyságú véralkotó. Száma 1,5 - 3 x 10 11 /liter vér. A véralvadásban játszik igen fontos szerepet. Élettartama kb. két hét. Lebontása a lépben történik.
A vérplazma
A vérplazma

A vérplazma

A vérplazma a vér folyékony sejtközötti állománya, 90 %-a víz. Víztartalmának állandósága alapvetően fontos. Csökkenése a kiszáradás vagy exiccosis. Oldott állapotban ionok vannak benne. A legfontosabbak a nátrium, kálium, kalcium és a klorid.
A plazmarészek:
A K-vitamin:
A plazmában legalább 10 olyan faktor van, mely a véralvadásban játszik szerepet. Ilyen a fibrinogén, a protrombin. Ez utóbbi a májban képződik K- vitamin jelenlétében.
A vércukor:
A plazma egyik legfontosabb alkotórésze. Mennyisége 3,5 - 5,6 mmol/liter. Szintjét több hormon szabályozza (inzulin, glukagon, tiroxin, kortizon stb.)
A bilirubin:
Ez a hemoglobin bomlásterméke, mennyisége 5 - 20 mikromol/liter. Ezek mellett bomlástermék a maradék nitrogén (ureanitrogén és kreatinin). Ezeket a vese választja ki. Fontos szerepe van a máj alkoholbontó működésének mutatójaként.
A vérfehérjék:
Nagyon fontosak a vérfehérjék. Ezek az albuminok, a globulinok és a fibrinogén. Átlagos mennyiségük 65-80 g/liter.

A vérfehérjék lehetnek:
Az albuminok
A májban keletkeznek, mennyiségük literenként 40-50 g. Fontos szerepet játszanak a vér ozmózisos nyomásának a szabályozásában. Fontos aminosavraktárként működnek, aminosavakat szállítanak azokra a helyekre, ahol intenzív a fehérjeszintézis. Egyes anyagok csak az albuminokhoz kötve találhatók.
A globulinok
Ezek a védekezésben, immunitásban játszanak nagy szerepet. (20-25 g/l a mennyiségük. Elektromos térben történő vándoroltatásuk alapján megkülönböztetünk a-, b- és g-globulinokat. Ez utóbbiak a plazmasejtekben képződnek. Az albumin és globulin arány (A/G quotiens) fiziológiásan 1.5-2.0. Ha ez csökken, fokozódik a vérsüllyedés sebessége.
A fibrinogén
Nagy molekulasúlyú, fonalas szerkezetű, vízben oldódó fehérje; a trombin nevű fehérjebontó enzim hatására vízben oldhatatlan fibrinszálak formájában a vérplazmából kiválik, s így vesz részt a véralvadásban. A májban termelődik, előfordulási mennyisége a vérplazma 0,2-0,4 %.-a.
ÖSSZEGZÉS
A vér az emlősöknél a zárt vérkeringésben a szív által áramoltatott vörös színű testfolyadék. A vér szállítja a sejtekhez a működésükhöz szükséges anyagokat. A vér egyes alkotóelemei (pl. fehérvérsejtek, immunoglobulinok) az immunrendszer részei, melynek feladata a szervezet védelme a testidegen anyagoktól (pl. kórokozóktól).
A vér alapvető összetevői a vörösvérsejtek, a fehérvérsejtek, a vérlemezkék és a vérplazma.
A sejtek sajátos jellemzői által különíthetők el a vércsoportok: a különféle osztályozási formákból az AB0 vércsoportrendszert és az Rh-faktort emelhetjük ki.
Kosárba helyezve!