Szövegek és stílusok

A klasszicista stílus
A klasszicizmus világa, világképe, eszmeáramlatai
A reneszánszból, a manierizmusból nemcsak a barokk felé vezetett út. Nagyjából a barokk stílusjegyek elkülönülésével, azok dominánssá válásával egyidőben más jellemzők is meghatározóvá emelkedtek. Ebben részben segített az, hogy ezek a szerzők különbözni akartak a manierizmustól és a barokktól, részben pedig az, hogy már volt a közönségük is.
A Nemzeti Múzeum épülete, Budapest
A Nemzeti Múzeum épülete, Budapest












A Nemzeti Múzeum épülete,
Budapest

Sajátos egybeesés vagy kiváltó ok, de tény az, hogy a klasszicizmus ott nyert inkább tért, ahol a rendiség és az abszolutizmus küzdelme a vallásháborúk formájában nyilvánult meg (lehet, hogy a vallásosság túlpolitizálódása is közrejátszott ebben), s ott gyökeresedett meg, ahol ez legalább kompromisszummal zárult. Egyes kutatók szerint a társadalmi hátteret nézve a klasszicizmus a polgárság és a feudális rendi abszolutista állam időleges kiegyezésén alapul.
Mindenesetre a klasszicizmus egy bizonyos egyensúlyi helyzetben jött létre, amely az adott korban mindenkinek (polgárság, nemesség, uralkodó, egyházak) megfelelt, talán ezért is ragaszkodtak hozzá mindenáron. Zárt rendszer volt ez, amely egy idő után mindenkit nyomasztott, természetesen különböző okokból. Ebből vezethető le hosszú fönnmaradása is: egy idő után már csak azért is óvakodtak a megváltoztatásától, mert nem lehetett kiszámítani, hogy mi jön utána (pontosabban igen tartottak a kiszámított összeomlás káoszától).

A latin classic (osztály) szóból származik. Az arisztokratikus köztársasági Rómában osztályokba sorolták a polgárokat. Ezekből az osztályokból választották később a szenátus tagjait. Ezért később egy "minőségileg jobb" mellékjelentés tapadt a klasszikus szóhoz. A klasszikus irodalom kifejezést már az antik irodalomban is ismerték. Akkor az számított klasszikus alkotásnak, amely elérte az eszményített görög művek színvonalát. a klasszicizál eredetileg azt jelentette, hogy olyat hoz létre, mint a klasszikus. Az esztétikai nézetek egyik központi fogalma az imitáció lett. (Az imitáció az a sajátos alkotói felfogás, amely egy elfogadott klasszikus értékrendű mű utánzásában, másolásában jelöli meg a célt. Az eredetiség csak abban nyilvánulhat meg, hogy hogyan variálja az ismert elemeket. Magas műveltséget, iskolázottságot kíván a befogadótól, hiszen az esztétikai élvezetet az adja, hogy a befogadó tudatában hogyan szembesül a másolt, utánzott mű a másolattal, utánzattal. Az imitációs művészet olyan korok sajátja, amelyek értékválságukat (erkölcsi, esztétikai) nem akarják vagy nem merik beismerni.
David, Jacques-Louis (1748-1825) : He oath of the horatii; 1784., olaj; Musée du Louvre, Paris

















David, Jacques-Louis (1748-1825) :
He oath of the horatii;
1784., olaj;
Musée du Louvre, Paris

Az imitáció először a klasszikus antikvitásban alakult ki, itt a görög műveket másolták, majd a reneszánsz humanista szakaszában tért vissza ­ ekkor a római­latin műveket másolták. A klasszicizmus után még visszatért a neo-klasszicizmusban, sőt szerepe van korunkban is.)
A klasszicizmus alapja a tudományos gondolkodás. Két ismeretelméleti, filozófiai irányzat hat leginkább. Az egyik az empirizmus, a másik a racionalizmus. Megőrizte a humanista világszemléletet, s többé-kevésbé az önállóságát is, bár a teológiával nyíltan nem szállhatott szembe, s legtöbbször az állam volt a támogatója.
A klasszicizmus az irodalomban
A klasszicizmus esztétikájáról
A mimézisz és az imitáció egyesítésének kísérlete: a természetet kell ábrázolni, de csak a szépet ( Horatius : "használni és gyönyörködtetni"). Elve a sententia és pictura kombinációja - van némi hasonlóság a barokk emblémával és ábrázolással. Műeszménye a részekből szerkesztett egész: az emberi rend megvalósítása, amely aztán harmonizál az égivel. Mereven normatív: megköveteli, hogy a művész aprólékosan, meghatározott szabályokhoz igazodva alkosson (ezt intézményekkel is felügyelik).
A klasszicizmus erőteljesen normatív irányzat. A tökéletesség rendszerezett szabályokban fogalmazódott meg. A művek alapvető jellegzetessége a szabályosságból és arányosságból fakadó harmónia. Először kap meghatározó fontosságot a toposz, itt lesz fontos kép a metonímia (elsősorban az ok-okozati). A?nemes egyszerűség a jellemző mértéktartásban, a stílus fegyelmében testesült meg, a nyugodt nagyság pedig a világosságban és szabatosságban. A szerkezeti tagoltság, a választékosság, az átláthatóság a tudatos barokk-ellenességből is származott. A klasszicizmus az első irányzat, melynek képviselői türelmetlenek másokkal szemben.
Pannonhalma klasszicista épülettömbje















Pannonhalma klasszicista
épülettömbje

A klasszicizmus szakaszai
A 16. század utolsó harmadától a 17. század végéig (a klasszicizmus nagy százada) A 18. század (új klasszicizmus)
a.
a felvilágosodás eszmei változásaira, a szentimentalizmusra adott válasz
b.
a rokokóra és a politikai eseményekre adott válasz ( Winckelmann : nemes egyszerűség és csendes nagyság)
A 18. század végétől a 19.század első negyedéig (az irányzat bomlása, formai jegyek kerülnek előtérbe)
a.
empíre - Nyugat-Európa: I. Napóleon, alexander­stíl - Oroszország (Kelet-Európa): I. Sándor
b.
biedermeier (a Napóleon utáni korszak (kis-, nyárs)polgári világa
A klasszicizmus jellemzői
A kor irodalmára jellemző a késő-barokk találkozása és vegyülése a klasszicimussal - ezt a magyar külpolitikai tájékozódás francia és német iránya is magyarázza. Rendszeres könyvkiadás, újság hiányában a fennmaradt művekből és szerzőkből szemelgetünk. Ők egyrészt maguk adták ki műveiket, másrészt szerveződött körülöttük egy kis társaság (olvasókör, önképzőkör, irodalmi szalon, művelődési egylet stb.), amelynek tagjai hajlandóak voltak áldozni is az irodalomért.
A klasszicizmus stílusjegyei:
antikizálás és imitáció,
az arányosság és a mérték előtérbe állítása,
az ókori minták követése (témaválasztás, műnemi, műfaji, verselési kötöttségek),
az antik motívumok, toposzok szerves beépítése,
a harmóniára és a szépre törekvés,
a mozgás és a nyugalom egyensúlya,
a szenvedélyek, indulatok és érzelmek háttérbe helyezése,
hangneme hűvösen emelkedett (esetleg tudatosan hétköznapi),
illendőség, mértéktartás,
az elit és az alantas éles szétválasztása,
a racionalizmus érvényesítése,
propagandisztikus és didaktikus: a moralitás és értelmezése a kérdés,
az ember és Isten közé helyezi az ember-absztrakciót: állam, tudomány, műalkotás,
törekvés a valószínűségre, ami lírában, epikában az idillt helyezi előtérbe, a drámában pedig a hármas egység elvét: "történjék egy eset egy helyen, egy napon elejétől végig ezt lássuk színpadon",
a szövegalakításban műgond, arányosság, sűrítés a fogalmi tisztasághoz és a zárt szerkezethez kapcsolódik,
jellegzetes a közeli névátvitelen alapuló metafora, domináns az ok-okozati metonímia.
A klasszicizmus jellemző műfajai:
Epika
eposz
kiseposz
regény (bár egyre többen olvassák, de még nem nyert polgárjogot)
Líra
epitáphium
pánegírisz és az összes ismert antik műfaj
Dráma
tragédia
komédia (bár a nézettsége messze magasabb, de Arisztotelész nyomán csak megtűrt műfaj)
iskoladráma
Borsos József (1821-1883) : Lányok bál után. 1850., olaj;Magyar Nemzeti Galéria, Budapest

Borsos József (1821-1883) : Lányok bál után.
1850., olaj;
Magyar Nemzeti Galéria, Budapest

A klasszicizmus a magyar irodalomban
Az irodalomtörténészek, de maguk az írók is szükségét érezték annak, hogy valamilyen rendszerbe rendeződve, csoportokat alkotva különbözzenek. Ezek a csoportok persze csak hipotetikusak; mindig akad olyan szerző, olyan mű, amelyik kirí belőle.
A franciás irány követői (vagy az úgynevezett testőrírók)
A franciás irány a francia kapcsolatok mellett elsősorban a példára, mintára és a racionalizmus követésére utal (így tartozik ide gróf Teleki József vagy a Voltaire -rel levelező gróf Fekete János ), a testőrírók kifejezés pedig arra, hogy többségüknek köze volt a Mária Terézia által fölállított bécsi Magyar királyi testőrséghez (még ha nem is voltak tagjai a testőrségnek - ezért tárgyaljuk itt Orczy Lőrincet vagy Ányos Pált ).
A csoport tagjai zömében a nemesség, az arisztokrácia köréből származtak, a tulajdonképpeni központ Bécs volt. Péczelin kivételével nemigen volt kapcsolatuk az olvasókkal, akik közül csak kevesen olvastak vagy beszéltek franciául - így az imitációt sem értékelhették. Politikai nézeteik is erősen különböztek az átlag magyar olvasóétól, akiket jobban megfogott egy másik felfogást követő irodalmárok munkássága.
PÉLDÁUL
Példát: nem hozunk: a szerzők ismertek.
Az úgynevezett latinos irány vagy a deákos klasszicizmus
Ne feledjük, hogy a középfokú művelődéshez is a latin nyelven keresztül vezetett az út, s a felemelkedés, szintenmaradás egyik záloga valamilyen középiskola elvégzése volt. Nem anekdota az, hogy Horatius , Ovidius , Vergilius kiadása és újrakiadása mindig elfogyott: nemcsak a diákság vásárolt az antik klasszikusokat, hanem a felnőttek is (s olvasták is e latin nyelvű opusokat)!
David, Jacques-Louis (1748-1825) : A szabin nők elrablása. 1794-99.; Louvre



















David, Jacques-Louis (1748-1825) :
A szabin nők elrablása. 1794-99.;
Louvre

Latinos stílus jellemző az ekkori magyar irodalomra. Felismerik ( Sylvester János után kétszáz évvel), hogy a magyar nyelv is képes az antik időmértékes verselés kifejezésére. A szerzők többsége honorácior volt. (A honorácior az a nem nemesi származású értelmiségi, aki ha világi pályára lépett, akkor elsősorban a városokban, ritkábban a vármegyében tanulmányai jogán kapott polgárjogot vagy nemesi jogot, ha pedig pap lett, akkor is beilleszkedhetett a privilegizáltak körébe.) Ebbe a társaságba is tartoznak éppen csak odatartozók. Sokuk különböző okokból (egészségi, politikai, tudományos, gazdasági, egyéb) felhagy a szépirodalom művelésével, de mindig elismeri az irodalom, az anyanyelv fontosságát.
Hibája a latinos mondatszerkezet, előnye a nyelvi hajlékonyság fejlesztése.
PÉLDÁUL
Aki im ez levelet viszi hozzád, kellemes ember,
Mondja, hogy o po-po-po- éta; de szája gonosz,
A poklot és mennyet rútúl megrontja szavával,
Mert a menny me-me-menny, a pokol is po-po-kol,
Ódd magad! A nevedet titkold el, mert ha kimondja,
Nem Kas lészesz, hanem Ka-ka-ka ka-ka-kas.
Kas Jánoshoz
Sokszor Herkules is orsót fog kezébe,
Ha tüzesen pillog Omphalis szemébe.
Sokszor amelly héros Átlást feljulhatja,
Egy csalóka szemű asszony elaltatja,
Sokszor aranycseppé kész az ember válni,
Csakhogy Danaéval lehessen tréfálni.
Csokonai Vitéz Mihály: Mit nem csinál a szeretet (Részlet)
A II. világháború előtt még állt a pesti Duna-parton ez a szép klasszicista épületsor.

A II. világháború előtt még állt a pesti Duna-parton ez a szép klasszicista épületsor.

Az ún. népszerűek
Ezeket a szerzőket igen nehéz egy csoportba vonni, hiszen találhatunk közöttük késő-barokk vonásokkal ékest éppen úgy, mint a parlagi rokokó, a kezdeti radikalizmus vagy a szentimentalizmus korai képviselőjét egyaránt. Hiba lenne őket a "népies" címkével ellátni, hiszen az is elég gondot ád, hogy a 19. és a 20.század népieseit ne keverjük össze. Arany János népszerűek nek nevezte őket, az olvasókra gyakorolt hatás felől közelítve. Jónak tartjuk meghatározását, hiszen gyakorlatilag ők voltak azok, akik elfogadtatták a vásárlókkal, hogy a kalendáriumon és a vallási könyveken kívül is van irodalom, s ez az irodalom nem a kevesek birtoka. A népszerűek munkáit többször is kiadják. Lehet, hogy esztétikai értéke kevesebb, de az olvasókra és az utódokra tett hatása tartósabb és jelentősebb volt az eddig tanult magyar szerzőkétől!
Jelesebb alkotói Dugonics András , Hermányi Dienes József .
A németes irány
Ez a csoport jobb híján viseli a jelzőt. Jóval összetettebb jelenségről van szó - helyesebb lenne a felvilágosodás aktivizálódásával jellemezni a csoportot. A felvilágosodás csak részben érkezik közvetlenül (francia nyelven inkább) a magyar irodalomba. A közvetítő nyelv a német. A német államok gazdasági és társadalmi viszonyok nagyon közel voltak a magyarokéhoz, ezért is terjedtek el Magyarországon a német nyelvű művek. A német irodalomban később megjelenik a szentimentalizmus.
Francisco de Goya (1746-1828) : A felkelők kivégzése 1808. május 3-án. 1814., olaj; Museo del Prado, Madrid
















Francisco de Goya (1746-1828) :
A felkelők kivégzése 1808. május 3-án.
1814., olaj;
Museo del Prado, Madrid

A klasszicizmus esztétikai alapján állva az eredetiség helyett az imitáció volt a jellemző. Magyarországon az volt a minta, hogy a német irodalmat imitálták "fentebb stylus" nevében. Ez azt jelentette, hogy a magyar nyelvet képtelenek tartották arra, hogy magasztos eszméket fejezzen ki. Tehát fordítani, fordítani kell, művelni kell a nyelvet. Ugyanakkor akadnak olyanok, akik elsősorban a francia és német esztétikai újítások nyomán az eredetiséget helyezik az előtérbe. Akkor úgy tűnik egy kis időre, hogy él a közönségigény is, és megjelenik egy olyan képzett íróréteg, amely felismeri azt, hogy irodalomra is szükség van. Batsányi 1788-ban kiadja a Kassai Magyar Museum című folyóiratát. Bár a szerkesztés munkálataiban többen részt vesznek, a gyakorlatban ketten szerkesztik Kazinczyval . Kazinczy álláspontja, hogy a magyar irodalmat fordításokkal lehet felvirágoztatni, Batsányié viszont az, hogy saját művekre van szükség. Nincs kizárva, hogy személyi konfliktusok is voltak a tapolcai csizmadia fia, a kiemelkedésére büszke honorácior és az ősi nemesi származására büszke Kazinczy között. Kazinczy kiválik a lapból és megalapítja az Orpheuszt. Az érdekes az, hogy míg közben Kazinczy - baráti és szabadkőműves kapcsolatai révén részese lesz a Martinovics-mozgalomnak, addig Batsányi tudatosan kimarad belőle.
Ezekkel a szépirodalmi folyóiratokkal egyidőben létezik még Pozsonyban az Uránia (szerkesztője: Kármán József ).
Mária Terézia fiatalkori portréja

Mária Terézia fiatalkori portréja

Már Mária Terézia utolsó évei, de még inkább II. József uralkodása alatt abszolutizmus alakul ki, a rendeket kiszorítják a kormányzásból. Az elégedetlenkedő nemesek nyugatra figyelnek. 1788-ban a félretolt francia arisztokrácia rákényszerítette az uralkodót, hogy 1789­re hívja össze az országgyűlést. Itt - "törvényes formákkal és eszközökkel" akarták visszaszerezni a hatalmukat.
A kezdődő francia változást tehát a nemesség és a rendiség képviselői úgy értelmezik, hogy sikeresen megdőlt az abszolutizmus, ezért "A franciaországi változásokra" című versének a cenzor engedélyezi megjelentetését. A Martinovics­féle összeesküvésben részt vevők többsége meghal (börtönben fiatalon vagy szabadlábon súlyos betegségben, öngyilkosként). Batsányi is börtönbe kerül, bár ő túléli, viszont kezdeti jó pozícióit sose szerzi vissza: nem lesz Bessenyei mintájára a magyar irodalom vezére.
A klasszicizmus vizsgálatát megkönnyíti, hogy a művekben a felvilágosodás eszméi határozták meg a valóságszemléletet. Megnehezíti viszont az, hogy a klasszicizmus többnyire más irányzatokkal keveredett: a késő-barokkal, a szentimentalizmussal, a rokokóval és az ún. preromantikával. Azt azonban soha ne feledjük, hogy a felvilágosodás maga nem stílusirányzat, de még csak nem is korstílus: eszmetörténeti korszak, amelynek tárgyalása az ideológia- és filozófiatörténet, a történelem, a szociológia és a politika története, a mentalitás története. A klasszicista stílus részben az antik irodalom (különösen a római-latin, kisebb mértékben a klasszikus ógörög), részben pedig a reneszánsz humanista irodalom eredményeire épült.
Itt is alapvető kategória az imitáció. Ám antikizálása hitelesebb, mint a reneszánszé: már érvényesülnek az archeológiai és művészettörténeti kutatások hatásai is.
Hátránya a fordításirodalom erőltetése - a vele járó idegen nyelvi vonások elterjedése, előnye a nyelvújítási készség erősödése, a nemzeti nyelvi öntudat kialakulása.
PÉLDÁUL
Híven szeretni a jót,
Gyűlölni vesztig a gonoszt,
Eszköze lenni az isteni kéznek,
Egy nem haszontalan tagja az Egésznek,
Férfiak! ez gyönyörű jutalom.
 
Kazinczy Ferenc : Híven szeretni...
Már kis idő van
Hátra! halálod, rózsa közelget,
Ellened a bús
Ősz szele zúzos szárnyat emelget,
A komor éjszak
Gyenge palástod prémjei mellett
Zordon ajakkal
Öszve-fagyasztó dért le-lehellett.
Vályi Nagy Ferenc : Az őszirózsához

Ízelítú a klasszicista zenei stílusból

1. Mozart, Wolfgang A. (1756-1791):Symphony No. 25 in G-, K. 183 4. Allegro con brio ((J. M. Stone))
2.Mozart, Wolfgang A. (1756-1791):Symphony No. 35 in D-, K. 385 'Haffner' 1. Allegro con spirito ((J. Kraus))
3.Mozart, Wolfgang A. (1756-1791):Divertimento in D-, K. 136 2. Andante ( (J. R. Milne))
4.Haydn, Franz Josef (1732-1809):Symphony No. 88 in G 4. Allegro con spirito ((M. Abelson))
5.Haydn, Franz Josef (1732-1809):Miniature Piano Concerto ((E. W. Cox))
6.Haydn, Franz Josef (1732-1809):Minuet in Eb ((R. Dwyer))

A tartalom megtekintéséhez Adobe Flash Player szükséges,
melyet az alábbi ikonra kattinva telepíthet:

Get Adobe Flash player

ÖSSZEGZÉS
A klasszicista stílus sokban hasonlít a reneszánsz humanista szakaszának stílusára, ám az antikizálás mellett meghatározó szerepet kap a racionalizmus világszemlélete. A szemléletbeli finomságok a magyar irodalomban csoportokat különítenek el - ám ezek lényege azonos: követni kell a horatiusi szabályrendszert.
Kosárba helyezve!