Az alábbi tartalmat jelenleg INGYENES hozzáféréssel tekinted meg.
Amennyiben szeretnél teljes hozzáférést az oldalhoz, kérjük regisztrálj, jelentkezz be, és vásárold meg a szükséges elektronikus licencet vagy írd be a nyomtatott könyv hátuljában található kódot!


 A 200 méter alatti síkság neve alföld

A 200 méter alatti síkság neve alföld

A domborzat és a vizek ábrázolása
Földünk felszíne egyenetlen. Sík területek és kisebb-nagyobb kiemelkedések váltakoznak rajta. Ezek formáikban és magasságukban különböznek egymástól.
Domborzati formák a térképen
A felszín formáit domborzatnak nevezzük. A domborzat formái: a síkság, a dombság és a hegység.
A magasságukat a tengerszinttől* mérjük. A térképen ezt a magassági számok mutatják.
A síkságon nincsenek nagyobb kiemelkedések.
A felszín viszonylagos magasságkülönbségei nem nagyobbak 200 m-nél, és a lejtés nem haladja meg a 60 cm-t 100 m-enként.
A 0–200 méter közötti síkságok neve alföld. A térképek az alföldeket zöld színnel jelölik. Minél alacsonyabb fekvésűek, annál sötétebb zölddel.
A dombság 200–500 méter magasságú, hullámos felszínű terület, amelyet dombok alkotnak. A térkép sárga színnel jelzi.
A hegyek magányos kiemelkedések. A hegységek több hegyből állnak. Magasságuk általában meghaladja az 500 m-t. 1500 méterig középhegységek, az 1500 méter fölöttiek pedig magashegységek. A térkép a hegységeket barna színnel jelöli, annál sötétebb barnával, minél magasabbak.
Középhegység
Középhegység
Hazánk domborzati és vízrajzi térképének részlete
Hazánk domborzati és vízrajzi térképének részlete
A Cuha-patak a Bakonyban
A Cuha-patak a Bakonyban
A domborzati térkép tehát a felszínt színekkel és magassági számokkal mutatja.
Magyarország domborzati térképén alföldeket, dombságokat és középhegységeket találunk. Legmagasabb hegységünk a Mátra. Legmagasabb pontja, a Kékes, 1014 méter magas.
Folyóvizek
A földre hullott csapadék jó részét a patakok, folyók gyűjtik össze. Ezek folyóvizek.
A csatorna mesterséges vízfolyás.
Az egymással kapcsolatban lévő folyók közül általában a messzebbről érkező és a bővízűbb a főfolyó. A főfolyóba ömlenek a mellékfolyók.
Ha a folyás irányába állunk a folyó mellett (vagy képzeletben a térképen) akkor a jobb kezünk felől van a folyó jobb, bal kezünk irányában pedig a bal partja.
Állóvizek
A földfelszín kisebb-nagyobb mélyedéseit kitöltő tavakat, tengereket, óceánokat állóvizeknek nevezzük.
Közülük a legnagyobbak az óceánok és a tengerek. Ezeknek a vize sós. Kisebbek a tavak, vizük általában édesvíz. (Ez csak azt jelenti, nem sós.)
A víztározó mesterséges állóvíz.
A víztározó mesterséges állóvíz
A folyó melyik partján állunk?
A víztározó mesterséges állóvízA folyó melyik partján állunk?
A Hévízi-tó légifelvételről

A Hévízi-tó légifelvételről

A Tisza Szegednél. Melyik mellékfolyója torkolatát láthatod a képen?
A Tisza Szegednél. Melyik mellékfolyója torkolatát láthatod a képen?
Hogyan jelöli a térkép a vizeket?
A térkép a vizeket kék színnel jelöli. Az óceánok, tengerek, tavak nagyobb mélységét a kék szín sötétebb árnyalatai és a mélységi számok mutatják. A folyók, tavak vízfelületeinek tengerszint feletti magasságát aláhúzott szám jelzi. A nagyobb folyók kék vonala szélesebb a térképen, mint a kisebbeké vagy a patakoké.
A csatorna jele: A csatorna jele
JEGYEZD MEG!
A felszín formáit domborzatnak nevezzük.
A felszín magasságát a tengerszinttől mérik.
A domborzati térkép a felszínt színekkel és magassági számokkal mutatja.
Az alacsony síkságokat zöld, a dombvidékeket sárga, a hegységeket barna szín jelöli.
A felszín vizei a folyóvizek és az állóvizek.
A térkép a vizek jelölésére kék színt használ.
ELLENŐRIZD TUDÁSOD!
1.
Mi a felszínformák közös neve? Melyek a domborzati formák? Miben különböznek egymástól? Mivel jelzi a térkép a domborzatot?
2.
Milyen felszín feletti vizek vannak?
3.
Milyen színnel jelzi a térkép a vizeket?
4.
Lakóhelyed közelében milyen felszínű terület van? Melyik folyóvízhez vagy tóhoz laksz legközelebb?
Különböző felszínformák
Különböző felszínformák
Leckéhez tartozó extrák