Az alábbi tartalmat jelenleg INGYENES hozzáféréssel tekinted meg.
Amennyiben szeretnél teljes hozzáférést az oldalhoz, kérjük regisztrálj, jelentkezz be, és vásárold meg a szükséges elektronikus licencet vagy írd be a nyomtatott könyv hátuljában található kódot!


.1. A folyadék felszínéről gőzrészecskék lépnek ki. A gyorsan párolgó folyadék lehűti a hőmérőt.
.1. A folyadék felszínéről gőzrészecskék lépnek ki. A gyorsan párolgó folyadék lehűti a hőmérőt.

.1. A folyadék felszínéről gőzrészecskék lépnek ki. A gyorsan párolgó folyadék lehűti a hőmérőt.

.2. A párolgó folyadék lehűti a testünket.

.2. A párolgó folyadék lehűti a testünket.

.3. A kiterített vizes ruha szellős, meleg helyen gyorsabban szárad.

.3. A kiterített vizes ruha szellős, meleg helyen gyorsabban szárad.

.1. A gyorsabban párolgó folyadék jobban hűti a testünket.

.1. A gyorsabban párolgó folyadék jobban hűti
a testünket.

.2. A párolgás és az időjárás kölcsönösen befolyásolja egymást.

.2. A párolgás és az időjárás kölcsönösen befolyásolja egymást.

3.3. A párolgás
A bőrünkön szétkent kölni pillanatok alatt „eltűnik”. Nyári zivatar után a víztócsák gyorsan felszáradnak. Ilyenkor a folyadékból légnemű halmazállapotú anyag lesz. Azt mondjuk, a folyadék elpárolog.
JEGYEZD MEG!
A párolgás olyan halmazállapot-változás, amelynek során a folyadék légneművé válik. A párolgás a folyadék szabad felszínén megy végbe.
A folyadék részecskéi egy adott hőmérsékleten is különböző sebességgel mozognak. Párolgáskor a folyadékokból a felszínhez közel kerülő, gyorsan mozgó részecskék „kirepülnek”. Mivel ilyenkor a legnagyobb energiájú részecskék hagyják el a folyadékot, ezért a folyadék belső energiája párolgáskor csökken. Ezt a folyadék hőmérsékletének csökkenése jelzi. A párolgó folyadék ezért hűti környezetét. Ez az oka, hogy nyári fürdőzéskor, miközben testünkről párolog
a víz, fázunk.
Mikor gyorsabb a párolgás?
A nedves úttest nyáron gyorsabban felszárad, mint ősszel, mert nyáron melegebb van. A testek akkor száradnak meg hamarabb, ha a párolgás sebessége nagyobb.
JEGYEZD MEG!
Minden folyadék minden hőmérsékleten párolog. A párolgás gyorsabb, ha nagyobb a folyadéknak és a környezetnek a hőmérséklete.
A kiterített nedves ruha hamarabb megszárad, mint az összehajtogatott. A víz ilyenkor nagyobb felületen érintkezik a levegővel. Ezért több vízrészecske képes egyidejűleg kilépni a folyadékból. A párolgás gyorsabb, ha nagyobb a párolgó felület.
Szeles időben is gyorsabb a nedves testek száradása. Ilyenkor a szél a keletkezett páradús légréteget elviszi, s helyére szárazabb levegő áramlik. A párolgás gyorsabb, ha kisebb a környező levegőpáratartalma.
A párolgó arcszesz jobban lehűti bőrünket, mint a párolgó víz. Az alkohol párolgási sebessége nagyobb, mint a vízé. A párolgás sebessége függ az anyagi minőségtől.
Előfordul, hogy egyes szilárd anyagok (pl. a kámfor, a naftalin) közvetlenül légneművé válnak anélkül, hogy előbb folyékony halmazállapotba kerültek volna. Ez a halmazállapot-változás a szublimáció. A légfrissítők egy része illatos, szublimáló anyagokat tartalmaz.
– Felforr az agyam! Megfővök a saját levemben! – mondjuk panaszosan és tréfásan forró, tikkasztó nyári napokon. Testünk hőmérséklete azonban télen-nyáron egyenlő. Ezt nagymértékben testünk párologtatásának köszönhetjük.
Kísérletet végeztek arra vonatkozóan, mekkora az a legmagasabb hőmérséklet, melyet károsodás nélkül elbír az emberi szervezet. Kiderült, hogy igen lassú felhevítés mellett, száraz levegőben az emberi szervezet rövid ideig 100 ºC feletti hőmérsékletű környezetet is elvisel. Ilyenkor a szervezet bőséges verejtékkiválasztással védekezik a test felmelegedése ellen.
A párolgás Földünk vízháztartásának is legfontosabb tényezője. A szabad vízfelszínek, a hótakaró, a nedves talaj állandóan párolog. A növények életműködésében is jelentős szerepe van a párolgásnak. Az időjárási helyzetek kialakulását a természetben végbemenő párolgási folyamatok nagymértékben meghatározzák.
Leckéhez tartozó extrák