Művészettörténet 6.

A németalföldi reneszánsz
Az 1400-as években Itália mellett a Németalföld fejlődött a legnagyobb ütemben. A városiasodás, a kereskedelem fellen­dülése kedvezően hatott a művészetek fejlődésére. A megerő­södött polgárság mind pártfogóként, mind megrendelőként segítette a művészek munkáját. Németalföldi mesterek találták fel az olajfestés technikáját , amely az élénk színárnyalatok sokféleségét eredményezte. Az új technika rövidesen elterjedt egész Európában.
A mesterek törekedtek a természeti környezet valósághű, részletes megjelenítésére. Életszerű ábrázolásuk eredményeként megszületett az első németalföldi reneszánsz festmény: Jan van Eyck (1386–1441) (ján fán ejk) Az Arnolfini házaspár című műve. A  házaspár arcvonásait, ruházatát, a belső tér részleteit valóság­hűen adja vissza. Az egészalakos kettős portré szakít az itáliai éremszerű beállítással.
49. kép. Az Arnolfini házaspár (1434). A kép érdekessége a háttérben, az alakok mögött felfüggesztett tükör, melyben halványan kirajzolódik a festő alakja is. A tükör itt jelenik meg először a festészetben, lehetőséget adva a térélmény kitágítására

49. kép. Az Arnolfini házaspár (1434). A kép érdekessége a háttérben, az alakok mögött felfüggesztett tükör, melyben halványan kirajzolódik a festő alakja is. A tükör itt jelenik meg először a festészetben, lehetőséget adva a térélmény kitágítására

A könyvnyomtatás feltalálásával szinte egy időben született meg a rajz- vagy grafikusművészet, és vált önálló műfajjá. Egyik legjelentősebb alakja Albrecht Dürer (1471–1528) volt.
Fa- és rézmetszetein a grafikát a festészettel egyenrangú műfajjá emelte. Műveiben nagy hangsúlyt fektetett a környezet valósághű megjelenítésére. Kezdeti sikerét az Apokalipszis* tizenöt fametszetével aratta. A sorozat vallásos témát dolgoz fel. Egyik legismertebb darabja Az Apokalipszis lovasai .
Alkotásában megtestesül a fantázia, a gondolat szabadsága, amelyek nagyszerű rajzi tudással párosulnak. Az alakok megformálása mozgalmas, tekintetük érzelemmel telítődik.
E nagyfokú rajzi tudás, a részletek aprólékos kidolgozása emeli Dürert a nagy művészek soraiba.
Festményei – grafikáihoz hasonlóan – részletgazdagságról, természetszeretetről árulkodnak.
50. kép.  Albrecht Dürer: Önarckép (1500)
50. kép. Albrecht Dürer: Önarckép (1500)

51. kép.  Albrecht Dürer: Az Apokalipszis lovasai (1497). A feltartóztathatat­lanul száguldó négy lovas a halált, a háborút, az éhínséget és a pestist jelképezi
51. kép. Albrecht Dürer: Az Apokalipszis lovasai (1497). A feltartóztathatat­lanul száguldó négy lovas a halált, a háborút, az éhínséget és a pestist jelképezi

A rézmetszés sokszorosító eljárás, amellyel a tárgy nagyon pontosan, aprólékosan ábrázolható. A tükörfényes rézlemezbe a rajzot hegyes metszővassal belevésték. Ezután a lemezt befestékezték, majd a fölösleges festéket letörölték, ami ekkor csak a mélyedésben maradt meg. Végül préssel papírra nyomtatták. (Ezt nevezik mélynyomásnak.) Egy lemezről több száz nyomat is készíthető. Így készültek sokáig a térképek és a könyvek illusztrációi.
53. kép. Rézmetszet részlete (Dürer: A Lovag, a Halál és az Ördög, 1513)

53. kép. Rézmetszet részlete (Dürer: A Lovag, a Halál és az Ördög, 1513)

52. kép.  Rézmetszés
52. kép. Rézmetszés

A sokszorosítás másik új technikája a fametszés volt. Ennek során a falemezből azokat a részeket vésték ki, amelyek nem tartoztak a rajzhoz. A kidomborodó vonalakat festékezték és prés alatt papírra nyomtatták. (Ez a magasnyomás.) Nem tett lehetővé olyan aprólékos kidolgozást, mint a rézmetszet, viszont erőteljesebb lett a nyomat. (A kemény falemez helyett linóleumot is metszenek, ez a linómetszet.)
55. kép. Fametszet részlete (Dürer: A szent család három nyúllal, 1497)

55. kép. Fametszet részlete (Dürer: A szent család három nyúllal, 1497)

54. kép.  Fametszés
54. kép. Fametszés

10.
Vedd szemügyre a papírpénzeket, ugyanis azok részben rézmetszetek! Körmöddel érzékelni is tudod a nyomólemez mélyedéseiből a papírra került „festékbordákat”. (Az arcképeket vizsgáld!)
Kosárba helyezve!