Példák
Példáink során hagyományosan csupán a jellegzetességek felvillantására törekszünk.
Az irodalomban
Az irodalmi példák száma attól függően nagy vagy kevés, hogy milyen értelemben koncentrálunk a szerelemre. Szeretném itt fölhívni a figyelmet arra, hogy választott időszakunkban a következő irányzatok hatásával kell számolnunk: a klasszicizálódó, akadémizálódó utóromantika, az ún. hangulat-költészet, a l’art pour l’art, a realizmus, a szimbolizmus, az impresszionizmus, a posztszimbolizmus, a szecesszió, a naturalizmus, a neoklasszicizmus és az avantgárd különféle áramlatai. Ha a oktatóprogramban átfutjuk ezeknek az irányzatoknak a jellemzőit, akkor megérthetjük, hogy milyen nehéz is a választás.
A szerelem, a férfi-nő kapcsolat legalább olyan gyakorisággal fordul elő, mint a romantika idején, de más a hangsúly és más a szerepkör. A lírában talán a legegyértelműbb a viszonyulás: az alkotó a versek többségében egy jól körvonalazható szerelemkép alapján alkot - megvallom, nekem a legrokonszenvesebb E. B. Browning Portugál szonettek című ciklusa (lásd például a Mondd újra... kezdetűt!). A perdita-versekkel nem tudok mit kezdeni, akármelyik irodalomról is van szó. Hasonlóképpen elhatárolódom a dekadens költészettől - ezekben a versekben a szerelmi érzés (az ovidiusi és/vagy libertinus színezetű) egyébként is másodlagos érzelem a hanyatlás, a vég mámorának hangulatához képest. A pornográfia határáig eljutó verseket, vagy az azon túllépő verselményeket már nem is tartom esztétikai kategóriával mérhetőknek.
Az epikában részint a szecesszió, részint a naturalizmus hatására a részleteiben ábrázolt szerelmi kapcsolat került a középpontba, amely éppen ezért "elcsúszott" az obszcenitás felé. Gondoljunk csak Zola vagy Móricz jeleneteire - de akár az impresszionizmussal vegyülő Krúdy -művek intim világára!
Nagyobb problémát jelent, hogy az epikusok többsége fontosnak találta a pszichológiai mélységű ábrázolást is. A hitelességgel itt nincs is probléma, ám a lélek rajza végül is "elirányította" a szerzők figyelmét: sokkal nagyobb kapcsolatot kap az egyén, az egyedi lélek, jellem rajza, mint a párkapcsolat. Ez megfigyelhető Tolsztoj, Dosztojevszkij műveitől Thomas Mann és mások alkotásain át a kísérletező regény bármelyik változatáig. A kísérletező regény alatt a következő szerzők munkáit értem: Proust (Az eltűnt idő nyomában), Joyce (Ulysses), Wolf (Orlando), Kafka (A per), Hasek (Svejk)
Tovább rontotta a szerelem ábrázolásának valószínűségét a lektűr megjelenése és elterjedése. Az olvasmányos, eladhatóvá szerkesztett műben ugyanis éppen annyira hamis szerelem-kép került a fogyasztók asztalára, mint amennyire hamis a 20. századi szappanopera emberképe.
A drámában a szalonvígjáték és az operett uralmáig volt némi esély a szerelemfelfogás elmélyült tükröztetésére. A drámai költeményekkel rokon darabok szerzői (például Wedekind, Jarry és mások) megpróbálták az új szerelemértelmezés körüljárását - ám erre alig volt közönség. A közönség egyébként lassan, de biztosan elfordult az ibseni analitikus drámától éppen úgy, mint a csehovitól. A korszaknak két nagy "túlélője" lesz: Shaw és Molnár Ferenc ; a többiek eggyé olvadnak a tömegfogyasztásra termelő filmszüzsék, dramaturgok jelenetező technikájú drámafelfogásával.
Shaw és Molnár Ferenc drámáinak megítélése nem a téma írójának feladata. A két nagy szerző műveiben szerepet kap a férfi-nő viszony, esetenként a szerelem is, ám ezek az érzések a legjobb esetben is a színpadi, tömegkommunikációs meghatározottságú, az ember-idegen társadalomban születő érzelmek tükörképei. Ráadásul kritikai élüket tompítja a szinte kötelező vígjátéki befejezés, a happy end beléptetése. Lehet, hogy ezek a darabok a polgári, városi világ tükörképei, de akkor az a világ nem emberi.
Mindent összegezve, az irodalomban ábrázolt szerelem képe olyan, amely nem váltja ki a befogadóban az azonosulás vágyát, hiányzik a romantikusoknál tapasztalt átlényegülési kihívás, a reneszánszban megfogalmazott szépség és önállóság iránti vágy. A századvégi irodalom még csak nem is szórakoztató.
CSIKI-CSUKI
Válassz ki egy századvégi művet, tanulmányozd, hogy miként ütköznek a szerelemről szóló nézetek egymással!
Válassz ki egy századvégi alkotást és vizsgáld meg, milyen fogásokkal szeretné elérni a szerző, hogy hitelesnek fogadd el a történetet, a főszereplőt!
Keresd meg azt a pontot a századvégi epikai vagy drámai mű cselekményében, amelytől már nem tudsz azonosulni a hőssel! Mi lehet ennek az oka?
Több századvégi regényt megfilmesítettek már. Nézd meg egynek több feldolgozását! Hasonlítsd össze ezeket egymással és az eredetivel. Kíséreld meg megmagyarázni az eltéréseket!
A képzőművészetben
A századvég képzőművészetében a szerelem a testközelség nézőpontjából ábrázolódik. Még mindig a nő áll a középpontban, főleg a testiség, a szexualitás. Klasszikus példánk lehet Toulouse-Lautrec képi világa. Festményeit a könyörtelen éleslátás, a dekoratív színvilág jellemzi.
Másrészt, a szimbolizmussal is rokonságot tartó látásmód megkísérli a szerelem szimbolikus ábrázolását - vajon értjük-e még a százegynéhány éves "nyelvet"?
CSIKI-CSUKI
Válassz ki egy általad szerelmes témájúnak minősíthető képzőművészeti alkotást és próbáld meg értelmezését mindenféle háttérismeret nélkül! Majd az adott képhez, szoborhoz keress információkat és figyeld meg, hogyan változik véleményed!
Válassz ki az általad értelmezett szerelmi kapcsolat folyamatából egyetlen egy mozzanatot és hozzál létre olyan példagyűjteményt, amely művek csak erre a témára készültek. Keresd ki a hasonló és eltérő vonásokat! Próbáld meg indokolni véleményedet!
A színpadon
A színpad, az orfeum jobbára átvezető folyosójává lett a civil világ, a normális polgári lét és a bordély között. Csak a legnagyobb színészek tekintélye és egy-egy ezoterikus művészi színházi csoport, illetve később az avantgárd utcaszínház üzent hadat ennek a felfogásnak.
A szerzői utasítások meghosszabbodtak, például Shaw egy-egy coleur locale helyzetrajza ma elmenne rövid-történetnek. Ugyanez vonatkozott a színészi játékra is - ebből sarjad majd ki a Sztanyiszlavszkij-féle rendezői iskola.
A zenében és a táncban
A zenében egyrészt megnő a szórakoztató zene aránya, másrészt a programzene kialakulásával a zeneszerzők (ezt a "behódolást" mintegy ellensúlyozva) "előre szaladnak": elszakadnak a tömegközönségtől.
A táncfajták közül a leglátványosabb, a kánkán bizonyítja az elméleti részekben kijelentett érzékiség hatását.
A filmen
Korszakunkban válik önálló művészeti ággá a film, pontosabban a némafilm. A képregény, a diaporáma, a színház, a tánc és a balett, a pantomim és a zene közreműködött abban, hogy megszülessen. A legtöbbet azonban kialakuló közönségtömegének köszönhetett: ennek igényeihez igazodott.
Ha a legnagyobb rendezőktől eltekintünk, akkor a lektűr egyszerűsége és áttekinthetősége, az operett látványossága és a zenei közkultúra elemei jelennek meg a celluloid-szalagok teremtett világában.
A változást, a művészi film megjelenését a színész-rendező-forgatókönyvíró-zeneszerző Chaplin megjelenése hozza.
CSIKI-CSUKI
Készíts egy szerelmi jelenet-modellt, majd az általad látott némafilmekben figyeld meg, hogy a rendező és a színészek hogyan oldják meg a jelenet problémás elemeit! Az összehasonlításból milyen következtetéseket tudsz levonni?
Vizsgáld meg egy általad választott némafilmben: mi a szerepe a szerelemnek! - Kapcsolódik-e a némafilm szerelemfelfogása a századvég szerelemértelmezéséhez?
Egyéb kifejezésformák
Az európai civilizáció a maga demokratizálódásával és popularizálódásával egyre inkább megkérdőjelezi a jelekbe vetett bizalmat. Mégis, az ív miatt, megvizsgáljuk a századvég egyéb kifejezésformáit.
RUHÁZAT
Nem véletlenül kerül a ruházat előtérbe. Nemcsak a divat mindenre kiterjedő hatásáról van szó, hanem arról, hogy a századvég talán az utolsó olyan korszak, amelyben a társadalom minden rétege anyagi helyzetétől függetlenül, megpróbált egy "felső kultúra" formáihoz igazodni. Nézzünk meg régi fotóalbumokat: mindenki, foglalkozására és lakhelyére való tekintett nélkül törekedett arra, hogy legalábbis ünnepnapokon, de a fényképész masinája előtt úgy nézzen ki, hogy büszke lehessen magára: vitte valamire.
Balról jobbra: angol úr, orosz hölgy, angol bolti eladó, amerikai bolti eladó

















Balról jobbra:
angol úr, orosz hölgy,
angol bolti eladó,
amerikai bolti eladó

Ezek a ruhák, miközben a századvég hangulata körüllengi őket, lassan kezdenek praktikusakká és egyszerűbbekké válni. Akinek ez kevés bizonyíték, az járjon utána annak, hogyan egyszerűsödött például a katonai uniformis - vagy az udvari etikett megjelenési előírásaiban hogyan hódít tért a nem nemesi viselet.
VISELKEDÉS
A viselkedés vizsgálata lehetne a legegyszerűbb, hiszen illemkönyvek tucatjait lehetne felsorolni, a kiegészítő "irodalommal" együtt akár viselkedéstörténeti szakkönyveket is írhatnánk.
A részletező összefoglalás azonban elmarad: a kortársak vagy "takarásnak" tekintették az egészet, s azokon nevettek a legjobban, akik komolyan vették, vagy pedig lázadásuk ezeknek a "hazug" mintáknak is szólt. A viselkedés megváltozásának szép filmes története a Hegedűs a háztetőn című film-musical, amely arról szól többek között, hogy Tevje, a sok lánygyermekkel megáldott apa hogyan szembesül az idő változásával.
A viselkedés csak egyetlen szempontból maradt fontos: a társadalmi rétegek közötti közeledésnek, kapcsolatnak ez lett afféle "diplomáciai nyelve". A szerelemnek azonban nem.