A város mint ökológiai rendszer
Hol érdemes várost alapítani?
Az ókorban és a középkorban a városokat szinte mindig olyan helyen alapították, ahol a természeti környezet valamilyen kedvező feltételt kínált. Kezdetben a település védhetősége volt a legfontosabb, így hát a várost ott építették fel, ahol ezt a földrajzi fekvés biztosította. Természetesen az ivó- és öntözővíz sem volt nélkülözhető. Később elsősorban a kereskedelem számára keresték a kedvező helyet. Nemcsak a középkorban volt ez így, hanem az ipari forradalmat követően is. Ekkor azonban a városalapító atyák érdeklődése már a közeli nyersanyaglelőhelyek felé fordult. A közlekedés, a szárazföldi szállítás fejlődése egyre inkább függetlenítette a természeti adottságoktól a városok alapítását. A 20. század második felében olyan területeken is városok nőttek, amelyekről korábban sohasem gondolta volna az ember, hogy ott is lehetséges nagy tömegben élni.
A védhetőség szerepe a települések kialakulásában
A következő természeti adottságok játszanak fontos szerepet a városok védhetőségében:
1. Magaslat
2. Öböl zuga
1. Magaslat2. Öböl zuga

3. Partközeli sziget a tengerben
4. Folyó tölcsértorkolata
3. Partközeli sziget a tengerben4. Folyó tölcsértorkolata

5. Folyami sziget
6. Tengerbe nyúló félsziget
7. Folyókanyarulat
5. Folyami sziget6. Tengerbe nyúló félsziget7. Folyókanyarulat

Egy város, amely a víznek köszönheti létét
Egyiptom fővárosa, a 12 millió lakosú Kairó élete a Nílushoz kötött, hiszen a két ágra bomló folyó deltájának csúcsában fekszik. A hatalmas folyó adja az éltető vizet az embereknek, az állatoknak és a növényzetnek egyaránt. A város körül homoksivatag terül el.
Az egész arab világ legnépesebb városa. A Nílus-part széles utcáin fényűző szállodák és üvegpaloták sorakoznak. Az arab negyed utcái viszont szűken kanyarognak, régi mecsetekkel és leromlott házakkal. Ezeken az utcákon közlekedni délelőtt alig lehet, hiszen üzletek, sátrak útvesztőjében hömpölyög a tömeg. A bazárban minden árut meg lehet fogni, fel lehet próbálni, alkudni pedig szinte kötelező. Kézművesek árulják portékáikat. Rozzant autóbuszokon fürtökben lógnak az emberek. Az utakon összetorlódó autók csak lépésben közlekednek a szamárvontatta kordék, kerékpárosok között. Délben - a hőség miatt - elcsendesedik a város. Este viszont újra mindenki az utcán van. Az utcai kávéházakban ülve, az illatos kávé mellett még jóval éjfél után is beszélgetnek. A város peremén régi rizshántolók, malmok és olajütők (olajsajtolók) vannak, melyeket modern cement- és műtrágyagyárak, kőolajfinomítók, textilgyárak öveznek. A város felett emelkedő dombról jól látni az ókori Egyiptom hatalmának kőbe vésett jelképeit: Memphis romjait, a Királyok völgye piramisait vagy Théba csodás templomait.
Kairó városszerkezeti térképe

Kairó városszerkezeti térképe

A kereskedővárosok kialakulásának földrajzi tényezői
A Sváb-Bajor-medence hegységekkel övezett kijáratában a Duna partján, az Inn és az Ilz torkolatánál épült Passau városa. Ez a kiváló földrajzi fekvés alapozta meg az egykori kereskedőváros fejlődését.

A Sváb-Bajor-medence hegységekkel övezett kijáratában a Duna partján, az Inn és az Ilz torkolatánál épült Passau városa.
Ez a kiváló földrajzi fekvés alapozta meg az egykori kereskedőváros fejlődését.

A tiszai átkelőhelyek az ármentes területek, illetve a láp- és mocsárvilág peremén alakultak ki. A folyón való átkelési lehetőség kereskedővárosok kifejlődését eredményezte, amelyek a későbbiekben hídvárossá váltak A folyami átkelőhelyek közül azok lettek jelentősek, amelyeknél az áru valamilyen oknál fogva várakozott is. Így vált pl. Tokaj, Szolnok és Szeged fontos átrakóhellyé a Tisza és a sószállító útvonalak találkozási pontjában.
A Felső-Tisza és környezete a 19. században

A Felső-Tisza és környezete a 19. században

A kereskedelem számára a síkvidék és a hegyvidék találkozási vonala volt a legkedvezőbb hely. Az itt kialakult vásárvonalakon azonban csak azok a helyek fejlődhettek lendületesen, ahol összeköttetés nyílt az eltérő jellegű tájak között. Így ott, ahol folyók nyitottak kaput az alföldre, vásárvárosok fejlődtek (pl. Hatvan, Eger, Miskolc és különösen Pest-Buda)
A vásárvonal követi a domborzatot, és a tájak eltérő erőforrásairól is árulkodik.
A folyókon való átkelési lehetőségnek köszönhetik fejlődésüket a hídvárosok.
Kárpát-medence legjelentősebb egykori vásárvonalai és hídvárosai

Kárpát-medence legjelentősebb egykori vásárvonalai és hídvárosai

A nyersanyaglelőhelyek szerepe
Válaszd ki az Egyesült Királyság iparvárosai közül azokat, amelyek kifejlődésében a nyersanyaglelőhelyek közelségének és a kedvező közlekedésföldrajzi fekvésnek egyaránt szerepe volt! Kattints a város nevére!
Az Egyesült Királyság iparvidékei

Az Egyesült Királyság iparvidékei

Városok az esőerdő helyén
Rondőnia tartomány fekvése a brazíliai esőerdőben

Rondőnia tartomány fekvése a brazíliai esőerdőben

Az Amazonas-medence erdőségeiben keskeny sávban kezdték irtani az erdőt, hogy utakat építhessenek, amelyiken egyre beljebb hatolhattak a vadonba. Az ott letelepedni hajlandó szegények olcsón kaptak földterületeket az államtól. A kiosztott földek elkerülték a természeti értékeket és az indiánok rezervátumait is. Az új birtokokon előbb felégették az erdőt, hogy szántóterülethez jussanak. Az esőerdő azonban kemény feltételeket diktált. A behurcolt betegségek megritkították az új falvak lakosságát. A talaj gyors kimerülése, a nagy távolságok és az új gazdák gyér szaktudása miatt a gazdálkodás sok helyen kudarcba fulladt. De miért is történt mindez? Azért, hogy a rohamosan növekvő városi népesség egy részének új helyen biztosítsanak jobb életkörülményeket. Ez azonban csak részben sikerült, s akkor is a természet rovására.