A kereszténység
A kialakuló kereszténységnek jóval kevesebb kapcsolata van a vérrel, ment a zsidó vallásnak.
Az eucharisztia
Az első ilyen kapcsolat eucharisztia, az átváltozás: az utolsó vacsora jelképe.
Máté apostol és evangélista tanúsága szerint: "És vevén a poharat és hálákat adván, adá azoknak, ezt mondván: Igyatok ebből mindnyájan; Mert ez az én vérem, az új szövetségnek vére, a mely sokakért kiontatik bűnöknek bocsánatára." (26, 27-28.) Lukács kibővíti azzal - még a kenyérnél -, hogy "ezt cselekedjétek az én emlékezetemre." (22, 19.)
Cosimo Roselli : Jézus Krisztus utolsó vacsorája tizenkét tanítványának körében; freskó, Szent-Péter székesegyház, Róma

Cosimo Roselli : Jézus Krisztus utolsó vacsorája tizenkét tanítványának körében;
freskó, Szent-Péter székesegyház, Róma

Az úrvacsora problémája is ide kapcsolódik: ki eheti-ihatja meg a jelképes kenyeret és bort - lásd az egy szín és két szín alatti áldozás kérdése a keresztény felekezeteknél.
A kereszthalál
A kereszthalál megszégyenítő halálnem volt, a szenvedés akár több napig is tarthatott (lásd még karóbahúzás). A halál gyorsítása volt a lábszárak nyílt-töréses összezúzása, illetve a lándzsadöfés. Az evangéliumok tanúsága szerint Jézus a kereszten rövid ideig szenvedett.
Gerard David : Krisztus keresztrefeszítése; olaj, 1480

Gerard David : Krisztus keresztrefeszítése; olaj, 1480

Lo Spagna : The Agony in the Garden, 1504-28.

Lo Spagna : The Agony in the Garden, 1504-28.

A vérverejtékezés
A hagyomány szerint az elárultatás előtti órákat Jézus a tanítványokkal az Olajfák hegyén töltötte, s mikor egyedül fohászkodott az Atyához, akkor a meditáció és a lelki szenvedés vérverejtéket gyöngyöztetett a homlokán. Innen a súlyos szenvedés szinonimája.
A vér és a verejték, valamint a szenvedés összekapcsolása már Mózes első könyvében megszületett, amikor az Úr azt mondja Ádámnak, hogy
"Átkozott legyen a föld te miattad, fáradságos munkával élj belőle életednek minden napjaiban... Orcád verítékével egyed a te kenyeredet, míglen visszatérsz a földbe, mert abból vétettél: mert por vagy te s ismét porrá leszesz."
(Mózes I. 3. 17., 19.)
Jézus vérverejtékezésének tudományos magyarázata

A tartalom megtekintéséhez Adobe Flash Player szükséges,
melyet az alábbi ikonra kattinva telepíthet:

Get Adobe Flash player

A lándzsa
Az apokrif szövegek szerint Longinusnak nevezték azt a római centuriót, századost, aki lándzsáját részben ellenőrzésként, részben kegyelemként a keresztre feszített Jézus oldalába, jobb oldalába szúrta. A sebből vér és víz folyt ki.
A vér és víz a római katolikus liturgiában fehér és vörösbornak, illetve víz és vörösbornak felel meg; átváltozáskor a pap vegyíti a kettőt, s ezt issza meg az úrfelmutatás után, az ostyaosztás előtt.
A lándzsa később kultikus tárgy lett mint ami érintette a Megváltó testét, s a középkorban számos ereklyeként tisztelt lándzsa tulajdonosa büszkélkedett azzal, hogy uralmi jelvénye tartalmaz darabot ama nevezetes fegyverből. A lándzsa-jelkép jelentésébe "belefonódott" Szent Márton és Szent György fegyverének jelentése is.
Uccello : Szent György és a Sárkány (részlet), 1460

















Uccello : Szent György
és a Sárkány (részlet),
1460

A kehely
Az apokrif legendák szerint a Jézus megnyitott oldalából folyó vizet és vért Arimathiai József fogta fel serlegben, tálban vagy kehelyben. Ez lenne a Grál, amelyet a középkorban kialakuló Artus-mondakörben a Halászkirály őriz, s amelyet Artus/Arthur lovagja, Perceval/Parszifal talál meg.
Grál-monda :
Első leírója Chréthien de Ttroyes 1180-ban fogalmazza a Perceval ou le Conte du Graal (Perceval vagy mese a grálról) című művében. A többféleképpen is értelmezett monda napjainkig is vitatott. Német Wolfram von Eschenbach Parzival című verses regényében (1204 körül) már a lovagot állítja a középpontba.
A 13. században alakul ki a keresztény értelmezés Robert de Boron munkája (1200 táján) nyomán már Lancelot és Galahad szerepét is tartalmazza. A későbbi prózaregények részletesen kidolgozzák a Grál-misztikát, amely magába sűríti, olvasztja a kelta hagyományoktól az egyiptomi adalékokig a világias keresztény motívumokat.
A Grál-mondakört a romantika támasztja fel; a 19. század második felében a wágneri opera egyik klasszikus darabja éppen a Parsifal lesz (1882.). A 20. században T. S. Eliot költeményei, J. Cocteau drámája vagy Proust regényfolyama kapcsolható a metaforikus és szimbolikus világlátás filozófiai kérdéseit föltevő történethez.
Legújabb magyar kísérlet Harmatta Jánosé , aki perzsa mitológiai hagyományokkal, nagy Károly és Harun el-Rasid kapcsolataival magyarázza a Grál-mítosz keletkezését.
Stephen Spielberg :Indiana Jones és az utolsó kereszteslovag (1989) című filmjéből az utolsó vacsora kelyhének, a Grálnak kiválasztása

A tartalom megtekintéséhez Adobe Flash Player szükséges,
melyet az alábbi ikonra kattinva telepíthet:

Get Adobe Flash player

A "filmszakma" is felfigyelt a történetre, például az Excalibur (kalandfilmszerű feldolgozás) vagy a Gyalog-galopp (humoros feldolgozás) című alkotásokra hívhatom fel a figyelmet. Az elemek, motívumok pedig sok száz történet szülőivé lettek, például a jedik fénykardja.
A Gyalog-galopp című vígjátékban is megjelenik a Grál-keresés motívuma.

A tartalom megtekintéséhez Adobe Flash Player szükséges,
melyet az alábbi ikonra kattinva telepíthet:

Get Adobe Flash player

George Lucas űrmeséje a Csillagok Háborúja minden idők egyik legnagyobb kasszasikere
















George Lucas űrmeséje
a Csillagok Háborúja
minden idők
egyik legnagyobb
kasszasikere

A lepel
A vérhez és a halotti testhez kapcsolódik az ún. torinói lepel is. A hit szerint a lepel "negatív" testlenyomata a kereszthalál után beléje csavart Krisztus alak- és képmását őrzi.
A lepel Torinóba érkezéséig tartó kalandos története - Európát megjáró hányódása, illetve bizánci tartózkodása - alapján értelmezik az középkor egymásra hasonlító Krisztus-képmásait.














A torinói lepelen
a legújabb vizsgálatok
nem találtak
valódi vérnyomokat
Jacopo Bassano : A Kálvária útja, 1540.

Jacopo Bassano : A Kálvária útja, 1540.

Veronika kendője
A 14 állomásos Passió-járás egyik állomása, amikor Veronika a kendőjét nyújtja a keresztútját járó szenvedő Jézusnak, s a kendőn ott marad arcának lenyomata.
A történet a néphagyományból származik vagy származhat, mert az Írás nem támasztja alá (nem szerepel egyetlen evangélistánál sem), gyaníthatóan köze lehet a torinói lepelhez.
Bouts: A töviskoszorús Jézus, XVI. sz.

Bouts: A töviskoszorús Jézus, XVI. sz.

A stigmák
A stigma jelölést, bélyeget jelentő latin szó; a krisztusi jelek a szögek és a lándzsadöfés nyomai: a két tenyéren, a két lábfejen és a mellkas jobb oldalán ( Tamás apostol ez utóbbit tapintja meg).
Később bizonyos szenteknek megadatott a krisztusi stigmák megjelenése testükön, például Assisi Szent Ferencnek - a kiválasztottság jegyeként.
Krisztus-jelképek
A Krisztus-jelképek közül is van, amelyik kapcsolódik a vérhez. A bárányt itt nem említeném, mert az sértetlen, noha áldozatra vitetik.
Bal oldalon látható a Krisztus- és Mária szíve forgalmazott változata.

Bal oldalon látható a Krisztus- és
Mária szíve forgalmazott változata.

A szív
A giccs határát súrolja a 17. századtól elterjedő Jézus szíve ábrázolás, bár egyszerre utal a fényével, aurájával második legfontosabb parancsra (szeresd felebarátodat, mint tenmagadat), töviskoszorú sértette vérehullásával pedig a megváltói áldozatra.
Jellegzetes ábrázolása egy Krisztus-mellkép, melynek jobb keze, annak mutatóujja a nyílt (de nem naturalisztikus: középre rajzolt) szívre mutat, esetleg oktató jelleggel fölfelé.
A Jézus-szív párja a Mária-szív. Forgalmazott képe: Mária mellképe (a Mária-színekbe öltöztetve), a szív nyílt, az aurája kisebb és hét tőr szúrja át.
Giovanni Bellini : A Megváltó vére, 1460-5.

Giovanni Bellini : A Megváltó vére, 1460-5.

Krisztus vére
A középkorban kialakuló népi vallásosság esetenként nagyobb jelentőséget tulajdonított Jézus Krisztus vérének - sokféle előzmény alapján.
Ez részben a szertartások laikus kiterjesztésében jelentkezett, még inkább az ereklyekultuszban: minden valamirevaló keresztény uralkodó, különösen a keresztes hadjáratok után, büszkélkedhetett a kiontott, beszáradt (vagy éppen csodás módon még mindig friss) vér maradványaival.
A Megváltóval és a megváltással metonimikusan kapcsolatba került vér a barokk korral nyerte el elfogadott jelentését, gondoljunk például Loyolai Szent Ignác imádságára vagy az ekkor véglegesülő rózsafüzérszövegek tartalmára.
Jelképes ábrázolása önmagában ritka.
A pelikán
A pelikán saját vérével táplálja fiókáit

A pelikán saját vérével táplálja fiókáit

Sokkal archaikusabb a vérnél - noha hozzá kapcsolódik - a pelikán.
A pelikán az egyiptomi mitológiában volt szent jelkép, ott is a fénnyel hozták kapcsolatba. Nem kizárt, hogy a kereszténység terjedése idején tagozódott be az apokrif hagyományokba, s így a mindennapok keresztény életébe.
A hozzá fűződő legenda szerint a pelikán csőrével felhasítja a saját mellét, hogy vérével táplálni tudja fiókáit.
A legenda minden tudományos alapot nélkülöz, feltehetőleg a fogott kisebb halak, haldarabok visszaöklendezése mint látvány lehetett az alapja.
A pelikán a szülői szeretet, illetve Krisztus önfeláldozásának szimbóluma; gyakran látható alakja, képmása a tabernákulumok, az oltáriszentség-tartók és a szószékek oldalán.
A mártírok
Castagno : A keresztrefeszítés, 1444-57.

Castagno : A keresztrefeszítés, 1444-57.

A keresztény hit történetéhez, az egyház történetéhez tartozik a mártír fogalma is. Eredeti jelentése a hit tanúja. Kezdetben sem, ma sem értik kizárólagosan a VÉRTANÚ értelmében, noha részben a "látványosság", a "csoda" a közfelfogásban a vértanúság értelemben vett mártíromsághoz kapcsolódik.
Ilyen mártírok a keresztényüldözések korában, a keresztény hitre történő térítés korában és a különféle okozatú vallásüldözések korában tettek tanúságot.
A mártír fogalmának jelentése később kibővült: hozzáértették mindazokat az (ártatlanul) és többnyire valamely emberi közösség érdekében vállalt áldozatot, egészen a hétköznapi értelemig: például a munkásmozgalom mártírja, az üldözött .... (tetszés szerinti nemzetiség, etnikum) mártírja, egy elrontott házasság mártírja.
Csupán néhány jellegzetes vérrel járó kivégzési mód:
A lefejezés büntetése a hadseregben különösen kegyetlennek számított,hiszen ott már a 19. században a "golyó általi halál"terjedt el.

A lefejezés büntetése a hadseregben
különösen kegyetlennek számított,hiszen ott már
a 19. században a "golyó általi halál"terjedt el.

nyakazás:
pallossal, karddal, bárddal, nyaktilóval a fő lemetszéses elválasztása törzstől.
karóbahúzás:
kihegyezett nyárs végbélbe bevezetése, majd a gerincoszlop melletti elvezetése (lehetőleg úgy, hogy nemesebb szervet ne sértsen, majd a nyak és lapocka közötti rész átszúrásával kivezetése; ezután a karót felállítják (a kínzást hosszabbítja, ha "ülőkét" helyeznek el, hogy a test önsúlyától ne csússzon le.
Pápa várát a töröknek átadni akaró vallon zsoldosok karóba húzása 1600-ban ; színezett rézkarc, 1617.

Pápa várát a töröknek átadni akaró
vallon zsoldosok karóba húzása 1600-ban ;
színezett rézkarc, 1617.

szíjat hasítanak a hátából:
a csuklyásizom szélességében két, párhuzamos metszés deréktájig, majd egyetlen rántással - ha növelni akarják a kínt, akkor lassan - lehúzni a bőrt - a bőrveszteséget és a fertőzést nem éli túl az elítélt.
nyúzás:
elevenen vagy holtan leszedik a bőrt (már a görög mitológia is ismerte: Apollón megnyúzta Marsyast).
Aradi vértanúk kivégzése ; litográfia

Aradi vértanúk kivégzése ; litográfia

kerékbetörés:
az agyonverés sajátos formája; az áldozatra addig zuhogtattak egy erre a célra készült kereket, amíg minden porcikája össze nem tört; ezután rákötözték a kerékre, s azt póznára helyezték, hogy messziről látható legyen.
 
vesszőfutás:
két sor vesszővel vagy más ütleggel "felszerelt" ember között kellett menni, s mindenki egyet ráhúzott (lásd még Tolsztoj Kreutzer-szonáta című elbeszélése vagy Jancsó Miklós - Hernádi Gyula Szegénylegények című filmje).
 
kettőbe vagy négybe hasítás:
végrehajthatták lovakkal és lehajlított fiatal fákkal.
Gróf Batthyány Lajos kivégzése ; litográfia

Gróf Batthyány Lajos kivégzése ;
litográfia

agyonlövetés:
nyíllal, lőporos fegyverrel.
Várkonyi :A kőszívű ember fiai

Golyó általi halál Haynau parancsára

A tartalom megtekintéséhez Adobe Flash Player szükséges,
melyet az alábbi ikonra kattinva telepíthet:

Get Adobe Flash player

Nem térünk ki olyan "alkalmatosságokra", amelyek már aberrációk szüleményei - gondolok itt például a F. Kafka elbeszélésének központi szerszámára (A fegyencgyarmaton 1914, október)

Talán ez volt az oka annak, hogy a kínzásokat - s ezek is véresek voltak - a nyilvánosság kizárásával hajtották végre.