Egészség - betegség
Aeneas kezelése: állítólag a legendás római hős honosította meg a görög medicinált Latiumban; Pompeji, Kr. u. I. század

Aeneas kezelése: állítólag a legendás római hős honosította meg a görög medicinált Latiumban; Pompeji, Kr. u. I. század

Vértranszfúzió a XVII. században

Vértranszfúzió a XVII. században

A vérbajra figyelmeztető plakát, 1940.

A vérbajra figyelmeztető plakát, 1940.

Vérbajos beteg egyik első ábrázolása Velence, 1498.

Vérbajos beteg egyik első ábrázolása
Velence, 1498.

Dürer metszet a vérbajról, 1496.

Dürer metszet a vérbajról, 1496.

A penicilin az első hatékony gyógyszer a vérbaj ellen. Utcai plakát; USA, 1944.

A penicilin az első hatékony gyógyszer a vérbaj ellen. Utcai plakát; USA, 1944.

A vérbajt okozó baktérium első felvétele, 1905-ből.

A vérbajt okozó baktérium első felvétele, 1905-ből.

A cukorbetegség felderítésének fontos eszköze a szemfenékvizsgálat. Egy cukorbeteg ember retinája.

A cukorbetegség felderítésének fontos eszköze a szemfenékvizsgálat. Egy cukorbeteg ember retinája.

Egy súlyos cukorbetegségben szenvedő ember retinája.

Egy súlyos cukorbetegségben szenvedő ember retinája.

II. Miklósnak, az utolsó orosz cárnak fia súlyos vérzékenységben szenvedett. Raszputyin ennek gyógyításával lopta be magát a cárné kegyeibe.

II. Miklósnak, az utolsó orosz cárnak fia súlyos vérzékenységben szenvedett. Raszputyin ennek gyógyításával lopta be magát a cárné kegyeibe.

Vérkép krónikus mieloid leukémiánál: az éretlen fehérvérsejtek megszaporodnak; a vörösvérsejtek színezőanyagban szegények, ami az anémia (vérszegénység) jele.

Vérkép krónikus mieloid leukémiánál: az éretlen fehérvérsejtek megszaporodnak; a vörösvérsejtek színezőanyagban szegények, ami az anémia (vérszegénység) jele.

Az egyiptomi arisztokrácia, így a fáraók is gyakran léptek vérfertőző frigyre, ami genetikai problémákat okozott.

Az egyiptomi arisztokrácia, így a fáraók is gyakran léptek vérfertőző frigyre, ami genetikai problémákat okozott.

A hánytatás mint gyógymód az antik korban, (görög csésze belső medalionja) i. e. 490-480.

A hánytatás mint gyógymód az antik korban, (görög csésze belső medalionja) i. e. 490-480.

A krónikus vérhas nyomai a vastagbél szövetében

A krónikus vérhas nyomai a vastagbél szövetében

Vérhas baktériummal fertőzött szövet mikroszkópikus képe

Vérhas baktériummal fertőzött szövet mikroszkópikus képe

Érvágás, középkori metszeten.
Érvágás, középkori metszeten.

Az érvágás mint gyógymód már az i. e. IV. századtól ismert volt a különböző kultúrákban
Az érvágás mint gyógymód már az i. e. IV. századtól ismert volt a különböző kultúrákban

Viszeres láb műtét előtt és után
Viszeres láb műtét előtt és után

Viszeres láb műtét előtt és után

Indiai sebészeti eszközök, Kr. u. III. század.

Indiai sebészeti eszközök, Kr. u. III. század.


A vérhez az ősidők óta az egészség és a betegség képzetei tapadnak - mi a következőkben olyan betegségeket, illetve betegségneveket fogunk felsorolni (ábécés rendben), amelyhez a vér kapcsolódott, kapcsolódik vagy kapcsolható.

Véradás

A vér jelentőséget felismerve sok esetben meg­pró­bál­koztak egyes vért veszített embereket meggyógyítani úgy, hogy állati vért vezettek a keringésébe.
Természetesen az állat kivérzett, az ember pedig anafilaxiás sokkban (rángatózások közepette) el­pusz­tult.
Ma már a véradás a gyógyítás elengedhetetlen része. A vérre nemcsak a vérátömlesztésnél van szükség, hanem a gyógyszerkészítés alapanyaga is.
A véradás veszélytelen; minden 18 életévét betöltött, egészséges ember adhat vért, 60 éves koráig.
A levett vér mennyisége testsúly függvénye.
A véradást 3 hónaponként lehet ismételni - ennél "sűrűbben" csak valamilyen orvosi okból lehetséges. A levett vér mennyisége testsúly függvénye.

Vérbaj

A néphit a vér betegségének tartja a szifiliszt - talán abból kiindulva, hogy a nagy nemi aktivitású embereket "nagyvérűnek" is nevezték. A nemi betegség megjelenése - fekélyek, a fertőzés után három héttel a fertőzés helyén, majd két hónap múlva az egész testen is megjelenhetnek - azt a hitet keltette a késő középkor, kora újkor embereiben, hogy a betegség a vérhez kapcsolódik.
A nemi betegség gyógyítása elhúzódó folyamat, orvosi felügyeletet igényel. Fertőzésveszélye nagy, a part­ner­cserés kapcsolat veszélye itt legalább annyira ki­szá­mít­hatatlan, mint az AIDS esetében.

("Vércukros") Az ún. cukorbetegség

Bár elsősorban anyagcsere-betegség, ám megállapítási módja miatt a vérhez kapcsolható. Lényege, hogy a szervezet a táplálékkal bevitt cukrot (szénhidrátot) egyáltalán nem vagy csak részben tudja feldolgozni. Azáltal, hogy a szövetek nem tudják feldolgozni, az felszaporodik a vérben. Normális esetben 100 ml vér 100-120 mg cukrot tartalmaz - ez akár 160 mg fölé is emelkedhet, súlyos esetben 300-400 mg-t is elérhet.
A cukorbetegség lehet szerzett vagy örökölt. Minden esetben orvosi felügyeletet igényel.

Fehérvérűség

Ismertebb nevén leukémia: a vér- és nyirokképző rendszernek az egész szervezetre kiterjedő, önálló jellegű daganatos burjánzása. Ennek során éretlen sejtek keletkeznek, aminek következtében a vörösvérsejtképzés háttérbe szorul: a kórkép vérszegénységgel és vérzékenységgel is jár.
A nagy mennyiségű éretlen leukémiás sejt a működőképes, érett fehérvérsejteket nem tudja pótolni, ezért a szervezet védekező reakciói hanyatlanak, súlyos fertőzések keletkeznek. A vér szürkésvörös színű. A betegek leromlanak, lesoványodnak.
Minden életkorban előfordul, de fiatal korban gyakoribb. A radioaktív és röntgensugárzás hatása bizonyított, az előbbi esetében nyolcszor nagyobb az előfordulás. Lassú és gyors lefolyása ismeretes.

Vérfertőzés

A szó jelentése: nemi viszony létesítése egyenes felmenő ági rokonokkal, testvérekkel, utódokkal: a közösségben élő ember az írásos emlékek bizonyítéka szerint a kezdetektől a törvény eszközeivel is bünteti, főleg, ha erőszakkal jár együtt, de az erkölcsi, valláserkölcsi normák szigorúbban utasítják el.
Fő veszedelme - a lelki-pszichikai következményei mellett -, hogy a közeli rokonok viszonyából csökkent értékű utódok születhetnek - lásd még vér és genetika, vérrokonság.

A vér és a genetika

Korán észrevették, hogy ha rokonok összeházasodnak, bizonyos rendellenességek sokkal gyakoribbak az utódokban.
Alföldünkön komoly hagyomány volt az állattenyésztés gyakorlatában az, hogy a nyáj, vagy csorda szaporításakor az anyaállatokat messzi tájakra vitték párosítani, "nehogy rokon vérek kerüljenek össze" az utódokban.
Humán vonatkozásban a genetikai tanácsadás napjainkban is ellenzi az unokatestvér házasságokat, különösen akkor, ha a családban valamilyen genetikai betegség előfordul. Sokkal gyakoribb valószínűsége a betegségek előfordulásának a gyermekekben, ha nagyon közeli vérrokonok házasodtak össze.
Ahhoz, hogy a nagy vagyon egy családban, vagy egy szűk körben maradjon, rokonok házasodtak össze.
Ezekből a házasságokból sok korlátozott értelmi képességű gyermek született. Kb. ide származtathatók vissza az arisztokrata Jean viccek (hülye gróf viccek).

Vérhányás

A gyomorvérzés jele. A gyomorba vagy a nyelőcső tágult visszereinek megrepedéséből vagy a gyomornyálkahártya vérzéséből kerülhet, máskor orr-, garatűri és tüdővérzésből - ha lenyeli ezt a vért a beteg.
A vérfesték piros színét a gyomorban termelődő sósav megváltoztatja, ezért a kiürülő vér barna, kávéaljszerű, alvadékos.
A vérhányás szédüléssel, ájulással járhat együtt, melynek oka a vérveszteség, a felszívódó bomlástermék hatása és félelemérzés lehet.
Észlelésekor a beteget fektessük le, feltétlenül hívjunk orvost; a feje alá egy párnát tegyünk, a hányadékot őrizzük meg, s a szomjúság csillapítására hideg tejet vagy teát adjunk, kortyonként.

Vérhas

A latinul disentériaként ismert betegség - a piszkos kezek betegségének is nevezik - a vastagbél fertőzéses gyulladása. Lappangási ideje 2-7 nap, utána fejfájás, étvágytalanság és lázas hasmenés következik. A székletek száma egyre szaporodik, naponta 15-20 is lehet, mennyisége egyre csökken. Az ürülék véres is lehet, de ez nem jellemző, inkább az az émelygős szaga. A folyadékveszteség különösen a csecsemőknél és az időseknél járhat végzetes következményekkel.
Néha enyhe hasmenés formájában folyik le, ám ilyenkor is fennáll a fertőzés veszélye, ezért előírják, hogy az élelmiszeriparban, a kereskedelemben, a gyer­mek­kö­zös­sé­geknél és a vízművek dolgozóinál csak olyan egyén foglalkoztatható, aki meghatározott időnként szű­rő­vizs­gá­latokon negatív eredményt mutat.

Vérköpés

Bár különböző okokból kerülhet a szájba a vér, ám a vérköpést a közfelfogás a tüdőbetegséghez kapcsolja. A tüdő vérzése a nyállal keveredve habos, pirosas vérzést eredményez. Gyógyítása okának felismerése után lehetséges.

Vérmérgezés

A latinul szepszisként ismert fertőzés olyan állapot, amikor baktériumok vagy az általuk termelt toxinanyagok a vérpálya és/vagy a nyirokutak útján elárasztják a szervezetet. (Fertőző sebzés útján keletkezettet nevezték hullamérgezésnek is.)
A vérmérgezés általános tünetei hidegrázással kezdődő magas láz, szapora pulzus, nagyfokú elesettség, amelyhez a májban, a tüdőben, ritkábban a csontvelőben, az agyban és más szervekben áttéti tályogok kialakulása társul.
Régen halálos kimenetelű volt, ma idejében kezelve többnyire jól befolyásolható.

Vérnyomás

A vérnyomás a zárt keringési rendszerben részben a szív működésének, részben pedig az erek állapotának a függvénye.
Magas vérnyomás
Magyarországon a harmincas- negyvenes években vidéken is sok volt a magas vérnyomással küszködő, főleg idős ember. A magas vérnyomáson úgy segítettek, hogy eret vágva bizonyos mennyiségű vért kiengedtek a keringésből. Az érvágás a borbélyok, felcserek feladata volt, régen klistélyozásnak is nevezték.
Más megoldás az volt, hogy piócás embert hívtak a beteghez főleg kis városokban és falvakban, akik egy vagy több piócát helyeztek el ez illető betegen, azok vért szíva csökkentették a keringő vértérfogatot, így csökkentették a magas vérnyomást. A vértolulás szó is arra utal, hogy megnövekszik a vérnyomás. Az illető ilyenkor rosszul lát és el is szédül, esetleg agyvérzést kap - megüti, meglegyinti a szél, a guta (népi elnevezés).
Alacsony vérnyomás
Ez is betegség, szédüléssel, pillanatnyi esz­mé­let­vesz­téssel járhat. Serdülőkorban a hirtelen nö­ve­ke­déssel is összefügg.
Szokásos népi gyógymód a kávé fogyasztása - de ugyanilyen jó hatásfokú a teaivás is. Van, aki hisz a kevés alkoholban is, de ez csak hit. Mindkét esetben célszerű orvoshoz fordulni.

Vérszegénység

Ismerték azokat az eseteket is, amikor egyes emberek vére kevés volt. Azt mondták rá, hogy sápkóros. Vérszegénységnek mondták azt amikor nem keletkezett elég vörösvérsejt a vérképzés során, de vérszegény volt az az illető is, akinek a bőre, arca feltűnően sápadt és világos színű volt. Vérképzés céljából ezekkel májat etettek, vagy szokás volt az is, hogy olyan almát etettek az illetővel, melybe korábban rozsdás vasszöget szúrtak. Itt már az a megfigyelés is észlelhető, hogy a vérképzéshez vas kell.
A fenti szervek gyulladásos, köves vagy daganatos megbetegedésekor, kövesroham után vagy fizikai bántalmazásra jelentkezhet. A gyakran "néma" vesedaganatok korai tünete. A vérzés helyét részletes urológiai vizsgálattal állapítják meg.
A gyulladásos megbetegedés rögzítése Radnóti Miklós 3. Razglednicája:
Az ökrök száján véres nyál csorog,
az emberek mind véreset vizelnek,
a század bűzös, vad csomókban áll.
Fölöttünk fú a förtelmes halál.

Mohács, 1944. október 24.

Vérvizelés

A vérvizelés, véres vizelet azonnali orvosi vizsgálatot tesz szükségessé.
A vizeletben levő vér a veséből, a vesemedencéből, a húgyvezetékből, a húgyhólyagból és a húgycsőből származhat. Lehet szemmel látható, nagy mennyiségű vagy csupán mikroszkóppal észlelhető.

Vérzékenység

A vérzékenység - latinul hemofilia - a legismertebb véralvadási zavar. A betegek vérének alvadási ideje 5-7 percről órákra nyúlhat. Az alvadási idő hosszabbodása ingadozó, kedvező esetben még a nagyobb sérülésből sem lesz elhúzódó vérzés, máskor - s ez a gyakoribb - jelentéktelen sérülések vagy beavatkozások (pl. foghúzás) elvérzéshez vezethetnek. Az alvadási zavar oka, hogy nem képződik elég trombin.
A vérzékenységről a zsidók azt is tudták - már az időszámításunk kezdete előtt -, hogy csak a fiúgyermekeken jelentkezik. Ha egy anya testvérének vérzékeny fia született, az illető anya fiúgyermeke esetében megtiltották a körülmetélést.

Vérzés

A vérzés az erek megsértésével a testfelszínre jutó vér észlelése.
Vérzés általában
A vérzések általában valamiféle sebzés hatására következnek be, kivéve a tüdő- és gyomorvérzést, a véres vizelést, illetve amikor a láb vivőerei szétrobbanva a pórusokon át a bőrfelszínre kerülnek. A feladat a vérzés csillapítása, megszüntetése - a teendők kiválasztásában az elsősegély-ismeretek segíthetnek.
A menstruáció
Az antikvitásból származó név arra utal, hogy nagyjából havonként - 28 naphoz közeledő időnként - a serdülés korától a változás koráig a nőknél a hüvelyből vérzés jelentkezik. A jelenséget "tisztulás", "havibaj", "havivérzés" néven emlegetett jelenség magyarázata a méh belső felszínét borító nyálkahártyához kapcsolódik.
A petefészekben a petesejtet hordozó tüsző érésével párhuzamosan a méhnyálkahártya megvastagszik, a tüsző megrepedése után az esetleg megtermékenyülő petesejt befogadására alkalmassá válik. Ha nem következik be a megtermékenyülés, akkor ez a megvastagodott méhnyálkahártya vérzés kíséretében lelökődik.
Megjegyzés: A megtermékenyülés elleni védekezés egyik módja az ún. naptármódszer, amelynek a lé­nye­ge, hogy a nő számolja (és ellenőrzi) a két menstruációs időpont közötti kritikus napokat. Bővebben az egész­ségügyi felvilágosító szakirodalom tárgyalja.
A vérzés az egészséges állapot jele, elhúzódása, zavara esetén javasolt a nőgyógyászhoz fordulni. A menstruáció idején be kell tartani a megfelelő életrendet és higiénés szabályokat.
A szüzesség elvesztése
Itt említjük még meg a szüzesség megszűnésével járó vérzést, amely a szűzhártya berepedésének, beszakadásának a következménye.
Az élmény meghatározó lehet a későbbi szexuális kapcsolatok szempontjából - ha lehet, akkor gondosan "tervezzük meg". Fontos a tisztasági szabályok betartása - s ha a vérzés nem állna el, akkor feltétlenül orvoshoz kell fordulni.

A visszeresség

A betegség nem annyira a vér, mint a vérerek problémájából adódik, lényege a véna falainak kóros kitágulása (lásd még a vérkeringést és a vérnyomás témakörét).
Visszértágulás az alsó végtagon
A megterhelés (és a hajlam) következtében a láb­szár­erekben lévő kb. 10 centiméteres távolságban lévő billentyűk nem zárnak kellően, s így kórósan növekszik az érfalra nehezedő nyomás. Ez visszahat az ütőeres vérkeringésre, a végtag nehezebben jut oxigénhez, fáradékonyság, húzó fájdalom jelentkezik - feltétlenül forduljunk orvoshoz a későbbi súlyosabb szövődmények elkerülése érdekében.
Visszérgyulladás
Felszíni és mélyvénás formája ismert. Trom­bó­zis­ve­szé­lyes­sége miatt (vérrögösödés következik be - s ha az elszabadul, akkor agyvérzést, tüdőembóliát okozhat) orvosi felügyelet mellett tartós pihenés, jegelés, masszázs, gyógyszerezés, "injekciózás" esetleg sebészeti beavatkozás szükséges.
Herevisszérsérv
Az ondózsinór vénáinak hálózatában jelentkezik, a herezacskóban tapinthatóvá válik, s a megfelelő oldalon here sorvadásával jár: kialakulása után kezelése műtéti beavatkozást igényel.
Aranyér
Az antikvitás óta ismert visszértágulat a végbélnyílás körüli visszérhálózat kitágulása. Megkülönböztetnek külső és belső aranyeres csomót - a tágulat problémái: gyulladás, vérzés - hasonlóan a többi visszérproblémával - orvosi vizsgálatot igényel. Végső gyógyítási forma a műtéti beavatkozás - ám ez nem zárja ki újabb csomók kialakulását.
ÖSSZEGZÉS
A vérhez kapcsolódó mellékjelentések első köre a vérhez mint az élet, az egészség hordozójához kapcsolódnak: különösen sok olyan betegség ismert, amely a vérhez kapcsolódva kiemeli a vér jelentőségét. Ezek a betegségek szinte mindegyike olyan, hogy jó, ha orvoshoz, szakorvoshoz fordulunk vele.
CSIKI-CSUKI
Az előbbiekben szó esett arról, hogy a vér és az egészség főleg milyen betegségkapcsolatokban érintkezik. Néprajzi munkák (esetleg saját gyűjtésed) alapján készíts összegző munkát, amelyben a népi betegségelnevezéseket rendszerezed! Ne felejtkezz el az adatok adatközlőinek, illetve a felvétel adatainak pontos rögzítéséről!
A véradás 1998-ban - én így adok vért:
Ilyen plakátokon teszik közzé a következő véradás helyét és időpontját.

Ilyen plakátokon teszik közzé a következő véradás helyét és időpontját.

Amikor beköszönök, akkor azonosító adatokat kérnek tőlem, visszatérő kérdés a testsúlyom, valamint megkérdik, hogy szükségem van-e orvosi igazolásra (nem szokott, lyukasórában megyek). Azután hőmérőt veszek el a dobozból és hónom alá teszem. Közben ki kell töltenem egy adatlapot, amely az AIDS-es fertőzésre kérdez rá - nem sok jelentősége van, mert ettől függetlenül elvégzik a tesztet.
Kis idő múlva szólítanak az első vizsgálati helyre. Itt egyrészt megnézik a hőmérőt, másrészt általában a bal kéz gyűrűsujjából (kívánság szerint másik ujjbegyből) tű­szú­rá­sos mintát vesznek.
A szúrás után apró üvegcsövekbe vesznek mintát (sosem felejtenek el figyelmeztetni, hogy kicsit fájni fog, illetve a végén megkérdezni, hogy fájt-e - mulatságos). Ezután vattát szorítok a pici szúrás helyére és várom az újabb hívást.
A következő hely az orvosi szoba: itt kikérdeznek egészségi állapotomról, megkérdik, hogy milyen különleges vizs­gá­la­to­kat kérek-e még, aztán megmérik a vérnyomásomat.
Eztán megyek a tényleges vérvétel helyére. Ha nem éh­gyo­morra kérem a vizsgálatot, akkor szörpöt iszom, felöltöm a "testőrköpenyt" és fölveszem a nejlonmokaszint. Közben az adminisztrátor-asszisztens mindent előkészít, megkérdez néhány azonosító adatot és a kezembe adja a vérvételhez szükséges csomagot.
Véradás a klinikán

Véradás a klinikán

A véradószobában megkérdik, hogy jobb vagy bal kezes véradást szeretnék (tulajdonképpen mindegy). Fölfekszem a megfelelő ágyba és a nővér elszorítja a választott felkaromat, megtisztítja a vénám körüli részt és tűpisztollyal érzéstelenítőt ad. Ezután szúrja bele a vénába a tűt. Meglazítja a kötést, figyelemelterelően beszélgetni kezd, elkéri a papírokat, átadja az uzsonnajegyet (az utazási költségtérítés is ilyenkor adódhat át - én nem szoktam kapni). Közben "pumpálom" a vért: kinyitom és összezárom a markomat. Egy idő után megtelik a zacskó. A nővér felkészül: kémcsöveket hoz, tampont, kötést, két szorító- és egy normális ollót. Először a vértartály felől szorítja el, majd a karom felől. Elvágja a műanyagvezetéket, majd ügyesen megtölti az üvegcsövecskéket (általában kesztyűben dolgozik, de néha felületes - pedig a fertőzésveszély nagy). Majd megkér arra, hogy az egyik kezemmel a tampont szorítsam a sebszájra, és kihúzza a tűt. Ezután ügyesen kellő szorossággal fölteszi a kötést - ha kényelmetlenül szoros lenne, akkor kívánságomra újra köti - s végül megkérdezi, hogy hogyan érzem magam. Megköszöni a véradást, figyelmeztet, hogy ne menjek uszodába és 3-4 óráig ne erőltessem meg a karom (utána levehetem majd).
A szobából kijővén leveszem a mamuszt, a köpenyt és elmegyek a büfébe. Uzsonnát és folyadékot kapok a jegyre, kívánság szerintit - akár ott is elfogyaszthatom. A véradásnak vége, három hónap múlva újra jöhetek.