A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

A Föld

Földünk oxigéntartalmú légkörrel és szilárd kéreggel rendelkező kőzetbolygó.

Földrajz

Címkék

Föld, bolygó, kőzetbolygó, Hold, Naprendszer, Nap, forgástengely, geoid, forgás, pálya, keringés, gömbhéj, kéreg, kőzetburok, földköpeny, mag, légkör, bioszféra, északi sarkkör, Ráktérítő, Egyenlítő, Baktérítő, déli sarkkör, árapály, évszak, földrajz

Kapcsolódó extrák

Kérdések

  • Mennyi idő alatt kerüli meg a Hold a Földet?
  • Igaz-e az állítás?\nA kőzetbolygók közül a Föld a legnagyobb átmérőjű.
  • Igaz-e az állítás?\nA kőzetbolygók közül a Föld a legnagyobb tömegű.
  • Igaz-e az állítás?\nA kőzetbolygók közül a Föld a legkisebb sűrűségű.
  • Igaz-e az állítás?\nA Föld 2 milliárd éve alakult ki.
  • Igaz-e az állítás?\nA kőzetbolygók rendelkeznek saját fénnyel.
  • Igaz-e az állítás?\nA kőzetbolygók felszíne szilárd.
  • Igaz-e az állítás?\nA kőzetbolygók sűrűsége kicsi.
  • Igaz-e az állítás?\nA Föld forgástengelye merőleges a keringési síkjára.
  • Igaz-e az állítás?\nA szárazföldi és az óceáni kéreg vastagsága eltérő.
  • Igaz-e az állítás?\nEgy év során ugyanazon a helyen változik a napsugarak beesési szöge.
  • Igaz-e az állítás?\nÜvegházhatás nélkül a Föld felszíni hőmérséklete mínusz 15°C lenne.
  • Igaz-e az állítás?\nA Föld felszínének 70%-a szárazföld.
  • Igaz-e az állítás?\nA Hold mindig ugyanazt az oldalát mutatja a Föld felé.
  • Igaz-e az állítás?\nA Hold-Föld távolság mindig állandó.
  • Mennyi a Hold Földtől való átlagos távolsága?
  • Mi a földi légkör két fő összetevője?
  • A Föld felszínének mekkora része szárazföld?
  • A Holdnak és a Földnek közös-e a tömegközéppontja?
  • Mikor járt először ember a Holdon?
  • A Naprendszerben a Naptól számítva hányadik bolygó a Föld?
  • A Naprendszer bolygói közül hányadik legnagyobb a Föld?
  • Hány milliárd éve alakult ki a Föld?
  • Mennyi idő alatt kerüli meg a Föld a Napot?
  • Mennyi a földkéreg átlagos vastagsága?
  • Elsősorban mi okozza az árapályt a Földön?
  • A Naprendszer kőzetbolygói közül átmérőjét tekintve hányadik a Föld?
  • A Naprendszer kőzetbolygói közül tömegét tekintve hányadik a Föld?
  • A Naprendszer kőzetbolygói közül sűrűségét tekintve hányadik a Föld?

Jelenetek

A Naprendszer

  • Nap
  • Merkúr
  • Vénusz
  • Föld
  • Mars
  • Jupiter
  • Szaturnusz
  • Uránusz
  • Neptunusz

A Föld a Naprendszernek a Naptól számított harmadik bolygója. A bolygók nagyság szerinti sorrendjében az ötödik. A Föld a legnagyobb átmérőjű, tömegű és sűrűségű kőzetbolygó. A Föld a világegyetem egyetlen olyan bolygója, amelyről tudjuk, hogy életet hordoz. Jelenlegi ismereteink szerint 4,57 milliárd éve alakult ki, és a felszínén mintegy egy milliárd év múlva az élet is megjelent.

Fogalomdefiníció:
Kőzetbolygó (Föld típusú bolygó): Saját fénnyel nem rendelkező égitest, amely a Naphoz közelebb kering, ezért viszonylag magas a hőmérséklete. Kicsi és kis tömegű, de nagy sűrűségű, felépítő anyagai között a nehéz elemek a legfontosabbak. Szilárd felszíne és vékony légköre van.

A Föld

  • a Föld forgástengelye
  • a Föld keringési síkjára merőleges vonal
  • a Föld keringési síkja
  • a Föld pályája a Nap körül
  • É
  • északi sarkkör
  • Ráktérítő
  • Egyenlítő
  • Baktérítő
  • déli sarkkör
  • D
  • 23,5°

Adatok:

átmérője: 12 756 km

tömege: 5,974 · 10²⁴ kg

átlagos sűrűsége: 5,52 g/cm³

felszíni gravitációja: 1 g (nehézségi gyorsulás 9,81 m/s²)

felszíni hőmérséklete: –70 °C +56 °C között, átlagosan 15 °C

holdjainak száma: 1

forgási ideje a tengelye körül: 23 óra 56 perc (a csillagokhoz képest)

tengelyferdesége: 23,5°

átlagos naptávolsága: 149 600 000 km = 1 CSE = 8,3 fényperc

a Nap körüli ellipszis pályája lapultsága: 0,0167

a Nap körüli keringési ideje: 365,25 nap

A Hold

  • Alpes-hegység
  • Esők tengere
  • Hidegség tengere
  • Derültség tengere
  • Nyugalom tengere
  • Termékenység tengere
  • Válságok tengere
  • Méz tengere
  • Felhők tengere
  • Nedvesség tengere
  • Tehetség tengere
  • Keleti-tenger
  • Smyth-tenger
  • Viharok óceánja
  • Carpatus-hegység
  • Jura-hegység
  • Caucasus-hegység
  • Appenninus-hegység
  • Taurus-hegység
  • Pyrenaeus-hegység
  • Cordillera-hegység
  • Plato-kráter
  • Copernicus-kráter
  • Gagarin-kráter
  • Szilárd-kráter
  • Zsigmondy-kráter
  • A Hold túloldali magasföldje
  • Bolyai-kráter
  • Eötvös-kráter
  • Pasteur-kráter

Hold:

Földtől való átlagos távolsága:
384 000 km

átmérője: 3475 kilométer

tömege: 7,348 · 10²² kg

átlagos sűrűsége: 3,34 g/cm³

felszíni gravitációja: 0,165 földi g
(1/6 g)

A Hold pályája

  • Föld
  • Hold
  • a Hold keringési pályája
  • keringési ideje: 27,3 nap
  • földtávol: 405 696 km
  • földközel: 363 104 km

A Föld metszete

  • légkör - A Föld legkülső burka, lényegében gázok keveréke, amely a többi gömbhéjat hézagtalanul burkolja.
  • az élővilág burka - Az élet elterjedésének tere a Földön a kőzetburok külső részén, az alsó légkörben és a hidroszférában.
  • kéreg - A Föld legkülső, legkisebb tömegű, szilárd, kőzetekből álló gömbhéja. Átlagos vastagsága 30 km. A szárazföldi és az óceáni kéreg felépítése, vastagsága különböző.
  • felső köpeny - A Föld mintegy 2800 km vastag gömbhéja a kéreg és a földmag között. Felső része szilárd, ez alatt forró kőzetolvadék van (asztenoszféra), alsó része pedig szilárd halmazállapotú.
  • alsó köpeny - A Föld mintegy 2800 km vastag gömbhéja a kéreg és a földmag között. Felső része szilárd, ez alatt forró kőzetolvadék van (asztenoszféra), alsó része pedig szilárd halmazállapotú.
  • külső mag - A Föld mintegy 7000 km átmérőjű, forró, főként vasból és nikkelből álló, nagyon sűrű legbelső része. Két részre osztható: olvadt külső magra és szilárd belső magra.
  • belső mag - A Föld mintegy 7000 km átmérőjű, forró, főként vasból és nikkelből álló, nagyon sűrű legbelső része. Két részre osztható: olvadt külső magra és szilárd belső magra.

A Hold metszete

  • kéreg - Vastagsága a Föld felőli oldalon 19 km, a túloldalon 50-60 km, a holdtengereket bazalt, a felföldeket a meteoritbecsapódások eredményeként létrejövő kőzet, breccsa alkotja.
  • köpeny - Alsó és felső részre osztható, a felső rész szilárd, az alsó köpenyrészt részlegesen olvadt anyag alkotja. Az 1200 km vastag köpeny anyagát főként oxigén, szilikátok, magnézium, vas, kalcium és alumínium alkotja.
  • mag - 450-500 km átmérőjű, a külső mag 300-350 km vastag, és olvadt kőzetből áll, míg a 150-160 km átmérőjű szilárd belső magot vas és kén alkotja.

A Föld pályája

  • Föld
  • Nap
  • a Föld keringési pályája
  • keringési ideje: 365,25 nap
  • átlagos naptávolsága: 149 600 000 km

Animáció

A Föld a Naprendszernek a Naptól számított harmadik bolygója. A bolygók nagyság szerinti sorrendjében az ötödik. A Föld a legnagyobb átmérőjű, tömegű és sűrűségű kőzetbolygó. A Föld a világegyetem egyetlen olyan bolygója, amelyről tudjuk, hogy életet hordoz. Jelenlegi ismereteink szerint 4,57 milliárd éve alakult ki, és a felszínén mintegy egy milliárd év múlva az élet is megjelent.

Amíg a Föld megkerüli a Napot, addig nagyjából 365,25-ször fordul saját tengelye körül. Ez az időtartam egy év. A Föld pályamenti sebessége 30 km/s.

A Föld tengelyének ferdesége a keringési síkra bocsátott merőlegeshez képest 23,5°. Ennek következménye, hogy egy év során ugyanazon a helyen változik a napfény beesési szöge, ezért vannak évszakok. A bolygó a Naphoz képest 24 óra alatt végez egy teljes körülfordulást. A forgás következtében fellépő centrifugális erő hatására az égitest lapult.

A Föld egyetlen kísérője a kb. 4,53 milliárd éve létrejött Hold. Ennek vonzása alakította ki az árapályt, ami közel állandó szögben tartja a forgástengelyt, és kissé lassítja a bolygó forgását (a nap hossza 100 év alatt 0,002 másodperccel nő).

A földi légkör főként nitrogénből (78%) és oxigénből (21%) áll. A többi alkotórészek közül legnagyobb mennyiségben vízgőz, argon és szén-dioxid fordul elő. A talajszinten mért átlagos nyomás 101 325 Pa (1013 millibar), ezt a nyomást nevezik egy atmoszférának. Az atmoszféra véd bennünket az ultraibolya sugárzástól és a meteorok sokaságától. A Föld mágneses tere védelmezi az élő szervezeteket a kozmikus sugárzástól.

Az üvegházhatás miatt az átlagos felszíni hőmérséklet 15 °C körüli (nélküle –15 °C lenne).

A Föld felszíne rendkívül változatos domborzati formákat hordoz. A felszín közel 71%-át víz borítja, a további 29% szárazföld. A kéreg víz alatti része hasonlóan tagolt, mint a szárazföldek felszíne: hegyek, hegyláncok, árkok, síkságok váltogatják egymást mindkettőnél. Bolygónk felszíne a vulkáni tevékenység, a lemeztektonika és az erózió miatt folyamatosan átalakul.

A Hold a bolygók kialakulása után nem sokkal, a korai Föld és egy nagyjából Mars méretű másik ősi bolygó ütközése nyomán keletkezett. Ennek során nagy mennyiségű anyag dobódott ki a Föld köpenyéből, ami egy korongot képezve pályára állt az összeolvadt új Föld körül. A korong anyaga az ütközések miatt hamarosan egy égitestté állt össze, kialakult a Hold. Ekkor még kb. 20-szor közelebb volt a Földhöz, mint most. Átmérője a Földének bő 1/4-ét teszi ki, a belső Naprendszerben egyedülállóan nagy holdról van szó. Az anyabolygójához képest a Hold a legnagyobb kísérő égitest.

Miközben a Nap körül mozognak, a Föld és a Hold kering a közös tömegközéppontjuk körül, ez a pont a Föld felszíne alatt van. A Hold ún. kötött keringést végez, a tengelyforgási és a keringési ideje megegyezik, ezért mindig ugyanazt az oldalát mutatja felénk. A Föld körüli keringési idő 27,32 nap, a fázisváltozás (teliholdtól teliholdig) periódusa pedig 29,53 nap.

A Holdnak a Földre gyakorolt hatásai nagyon fontosak. Ha nem lenne holdunk, sok minden másképp történt volna. A Hold az evolúcióra is jelentősen hatott: az árapály közrejátszott az életnek a vízből a szárazföldre való terjedésében, kísérőnk stabilizálta a Föld tengelyferdeségét, így az éghajlat viszonylag állandó maradhatott. Az árapályjelenség fontos hatása bolygónk tengely körüli forgásának lassulása is, azaz a nap hosszának lassú növekedése. 400 millió évvel ezelőtt egy év hozzávetőleg 400 napig tartott, mivel a nap hossza csak 21,8 óra volt. A Hold keltette dagálypúp visszahat a Hold mozgására, emiatt a Hold lassan távolodik a Földtől, pályamérete évi 4 cm-rel nő.

Az Apollo-program keretében 1969. július 21-én Neil Armstrong és Edwin Aldrin voltak az első emberek, akik a Hold felszínére léphettek. Összesen 6 expedíció során 12 amerikai férfi járt a Holdon, utoljára 1972 decemberében. A magas költségek miatt azóta nem volt holdutazás. Napjainkban számos Hold körüli űrszonda vizsgálja a felszínét. A sarkoknál lévő kráterek mélyén, ahová nem süt be a Nap, vízjeget is kimutattak.

Narráció

A Föld a Naprendszernek a Naptól számított harmadik bolygója. A bolygók nagyság szerinti sorrendjében az ötödik. A Föld a legnagyobb átmérőjű, tömegű és sűrűségű kőzetbolygó. A Föld a világegyetem egyetlen olyan bolygója, amelyről tudjuk, hogy életet hordoz. Jelenlegi ismereteink szerint 4,57 milliárd éve alakult ki, és a felszínén mintegy egy milliárd év múlva az élet is megjelent.

Amíg a Föld megkerüli a Napot, addig nagyjából 365,25-ször fordul saját tengelye körül. Ez az időtartam egy év. A Föld pályamenti sebessége 30 km/s.

A Föld tengelyének ferdesége a keringési síkra bocsátott merőlegeshez képest 23,5°. Ennek következménye, hogy egy év során ugyanazon a helyen változik a napfény beesési szöge, ezért vannak évszakok. A bolygó a Naphoz képest 24 óra alatt végez egy teljes körülfordulást. A forgás következtében fellépő centrifugális erő hatására az égitest lapult.

A Föld egyetlen kísérője a kb. 4,53 milliárd éve létrejött Hold. Ennek vonzása alakította ki az árapályt, ami közel állandó szögben tartja a forgástengelyt, és kissé lassítja a bolygó forgását (a nap hossza 100 év alatt 0,002 másodperccel nő).

A földi légkör főként nitrogénből (78%) és oxigénből (21%) áll. A többi alkotórészek közül legnagyobb mennyiségben vízgőz, argon és szén-dioxid fordul elő. A talajszinten mért átlagos nyomás 101 325 Pa (1013 millibar), ezt a nyomást nevezik egy atmoszférának. Az atmoszféra véd bennünket az ultraibolya sugárzástól és a meteorok sokaságától. A Föld mágneses tere védelmezi az élő szervezeteket a kozmikus sugárzástól.

Az üvegházhatás miatt az átlagos felszíni hőmérséklet 15 °C körüli (nélküle –15 °C lenne).

A Föld felszíne rendkívül változatos domborzati formákat hordoz. A felszín közel 71%-át víz borítja, a további 29% szárazföld. A kéreg víz alatti része hasonlóan tagolt, mint a szárazföldek felszíne: hegyek, hegyláncok, árkok, síkságok váltogatják egymást mindkettőnél. Bolygónk felszíne a vulkáni tevékenység, a lemeztektonika és az erózió miatt folyamatosan átalakul.

A Hold a bolygók kialakulása után nem sokkal, a korai Föld és egy nagyjából Mars méretű másik ősi bolygó ütközése nyomán keletkezett. Ennek során nagy mennyiségű anyag dobódott ki a Föld köpenyéből, ami egy korongot képezve pályára állt az összeolvadt új Föld körül. A korong anyaga az ütközések miatt hamarosan egy égitestté állt össze, kialakult a Hold. Ekkor még kb. 20-szor közelebb volt a Földhöz, mint most. Átmérője a Földének bő 1/4-ét teszi ki, a belső Naprendszerben egyedülállóan nagy holdról van szó. Az anyabolygójához képest a Hold a legnagyobb kísérő égitest.

Miközben a Nap körül mozognak, a Föld és a Hold kering a közös tömegközéppontjuk körül, ez a pont a Föld felszíne alatt van. A Hold ún. kötött keringést végez, a tengelyforgási és a keringési ideje megegyezik, ezért mindig ugyanazt az oldalát mutatja felénk. A Föld körüli keringési idő 27,32 nap, a fázisváltozás (teliholdtól teliholdig) periódusa pedig 29,53 nap.

A Holdnak a Földre gyakorolt hatásai nagyon fontosak. Ha nem lenne holdunk, sok minden másképp történt volna. A Hold az evolúcióra is jelentősen hatott: az árapály közrejátszott az életnek a vízből a szárazföldre való terjedésében, kísérőnk stabilizálta a Föld tengelyferdeségét, így az éghajlat viszonylag állandó maradhatott. Az árapályjelenség fontos hatása bolygónk tengely körüli forgásának lassulása is, azaz a nap hosszának lassú növekedése. 400 millió évvel ezelőtt egy év hozzávetőleg 400 napig tartott, mivel a nap hossza csak 21,8 óra volt. A Hold keltette dagálypúp visszahat a Hold mozgására, emiatt a Hold lassan távolodik a Földtől, pályamérete évi 4 cm-rel nő.

Az Apollo-program keretében 1969. július 21-én Neil Armstrong és Edwin Aldrin voltak az első emberek, akik a Hold felszínére léphettek. Összesen 6 expedíció során 12 amerikai férfi járt a Holdon, utoljára 1972 decemberében. A magas költségek miatt azóta nem volt holdutazás. Napjainkban számos Hold körüli űrszonda vizsgálja a felszínét. A sarkoknál lévő kráterek mélyén, ahová nem süt be a Nap, vízjeget is kimutattak.

Kapcsolódó extrák

Földszerkezet (alapfok)

A Föld több, gömbhéjszerűen elrendeződő rétegből épül fel.

A Nap

A Nap átmérője Földünkének kb. 109-szerese. Anyagának nagy része hidrogén.

Csillagászati szomszédaink

Közeli és távoli csillagászati szomszédaink bemutatása a Naprendszertől a galaxisokig.

Az évszakok váltakozása (középfok)

A Föld forgástengelyének ferdesége miatt a napsugarak hajlásszöge az év során változik.

Az USA tagállamai és városaik

Az animáció segítségével megismerhetjük az USA tagállamait és nagyobb városait.

A Merkúr

A Naprendszerben a Naphoz legközelebbi, és egyben a legkisebb bolygó.

A Mars

A vörös bolygón víz és élet nyomai után kutatnak.

Megújuló energiaforrások

Ki ne látott volna már napelemes számológépet vagy szélmalmot. Nézzük meg melyek Földünk...

Kosárba helyezve!