A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

A Föld és a Hold kialakulása

A Föld és a Hold kialakulása

Az animáció a Föld és a Hold kialakulását mutatja be.

Földrajz

Címkék

Föld, Hold, Föld kialakulása, Hold kialakulása, Naprendszer, ős-Föld, Theia, bolygó, bolygókezdemény, kőzetbolygó, Föld-típusú bolygó, földgömb, csillagászat, asztrofizika, földrajz, fizika, fizikai

Kapcsolódó extrák

Jelenetek

Az ős-Föld formálódása

  • bolygókezdemény - Más néven planetezimál. A Naprendszer keletkezésekor a gáz- és porfelhőből összeálló, több kilométeres méretű testek.

A Föld kialakulása a Naprendszer létrejöttéhez köthető. A Naprendszert kialakító gáz- és porfelhő fokozatosan összehúzódott, közepében egyre több anyag sűrűsödött össze, és a középpont hőmérséklete is egyre nőtt. Ebből a középpontban összesűrűsödött anyagból jött létre a Nap. A felhő többi része a gyors forgás miatt szétszóródott, és a Nap körül korongként keringett. A benne található porszemek elektrosztatikusan összetapadtak, majd amikor a kilométeres nagyságot elérték, a gravitáció révén nőttek össze, végül a bolygókezdemények bolygó nagyságúvá növekedtek. Így jött létre 4,6 milliárd évvel ezelőtt a Föld is.

A Föld keletkezése után mintegy 170 millió évvel a még képlékeny felszínű Föld és egy hasonlóan fiatal bolygó, a Theia egymásba ütközött. Az ütközés következtében a kisebb Theia bolygó megsemmisült, anyaga összeolvadt a Földével. Ezáltal a Föld tömege megnőtt, gyakorlatilag elérte a mai tömegét. Az ütközés után a kirepült anyag egy része Föld körüli pályán maradt, gyűrűrendszert alkotva a Föld körül.

Ezeknek a törmelékeknek az ütközéséből állt össze a Hold. A gyűrűrendszer feloszlása után a Hold a Föld közelében, körülbelül 25 ezer kilométerre forgó izzó égitest volt: vulkánjai, lávatengerei és saját mágneses mezeje volt.

A Föld és a Hold között ekkortól fellépő árapályjelenség különféle változásokhoz vezetett. Egyrészt a Hold kötött tengelyforgásúvá vált, azaz a Föld körüli keringésének és tengely körüli forgásának időtartama megegyezik. Másrészt a Hold fokozatosan távolodott a Földtől, lehűlt, majd inaktívvá vált.

Jelenleg a Hold Földtől való átlagos távolsága 384 ezer km. Ma is távolodik a Földtől, évente 3,8 cm-t. Ennek következtében egyre hosszabb időbe telik megkerülnie a Földet. A kötött tengelyforgás miatt viszont a tengely körüli forgási periódusa is egyre hosszabb lesz. Az árapályjelenség a Földre is kihat: a Föld tengely körüli forgása is lassul, azaz a földi nap hossza lassan növekszik.

Fogalomdefiníciók:

Bolygó: Egy csillag (pl. a Nap) körül keringő égitest, amelynek tömege nem elég ahhoz, hogy belsejében beinduljanak a csillagokra jellemző fúziós reakciók (ezért saját fénye sincs), viszont elég nagy tömegű a gömb alak kialakulásához.

Csillag: Önálló fénnyel rendelkező égitest, sugárzását a belsejében zajló fúziós reakciók táplálják.

Naprendszer: Az a terület, ahol a Nap gravitációs ereje dominál. Ez egy kb. 2 fényév sugarú gömb, középpontjában a Nappal, amely körül számos kisebb-nagyobb test kering.

A Föld és a Theia ütközése

  • ős-Föld - Izzó, képlékeny, a mainál kisebb méretű égitest.
  • Theia - Közel Mars méretű égitest, amely földközeli pályán mozgott a Nap körül, majd lesodródott a pályájáról, és összeütközött a Földdel.

A Hold kialakulása

  • Föld - Az ütközés során kirepülő törmelékanyagból gyűrűrendszer képződött körülötte.
  • Hold - A Föld és a Theia törmelékéből létrejövő, izzó, földközelben (25 000 km) található égitest.

Lehűlés

  • Föld - Lassan megszilárduló földkéreg jellemzi.
  • Hold - A Földtől egyre távolodó, kihűlő, geológiailag inaktívvá váló égitest.

A mai állapot

  • Föld - Tengelyforgása fokozatosan lassul, ezért egy nap hossza 100 évente 0,002 mp-cel nő.
  • Hold - Jelenleg átlagosan 384 000 km-re található a Földtől, ma is távolodik évente 3,8 cm-t, inaktív égitest.

Animáció

Narráció

A Föld kialakulása a Naprendszer létrejöttéhez köthető. A Naprendszert kialakító gáz- és porfelhő fokozatosan összehúzódott, közepében egyre több anyag sűrűsödött össze, és a középpont hőmérséklete is egyre nőtt. Ebből a középpontban összesűrűsödött anyagból jött létre a Nap. A felhő többi része a gyors forgás miatt szétszóródott, és a Nap körül korongként keringett. A benne található porszemek elektrosztatikusan összetapadtak, majd amikor a kilométeres nagyságot elérték, a gravitáció révén nőttek össze, végül a bolygókezdemények bolygó nagyságúvá növekedtek. Így jött létre 4,6 milliárd évvel ezelőtt a Föld is.

A Föld keletkezése után mintegy 170 millió évvel a még képlékeny felszínű Föld és egy hasonlóan fiatal bolygó, a Theia egymásba ütközött. Az ütközés következtében a kisebb Theia bolygó megsemmisült, anyaga összeolvadt a Földével. Ezáltal a Föld tömege megnőtt, gyakorlatilag elérte a mai tömegét. Az ütközés után a kirepült anyag egy része Föld körüli pályán maradt, gyűrűrendszert alkotva a Föld körül.

Ezeknek a törmelékeknek az ütközéséből állt össze a Hold. A gyűrűrendszer feloszlása után a Hold a Föld közelében, körülbelül 25 ezer kilométerre forgó izzó égitest volt: vulkánjai, lávatengerei és saját mágneses mezeje volt.

A Föld és a Hold között ekkortól fellépő árapályjelenség különféle változásokhoz vezetett. Egyrészt a Hold kötött tengelyforgásúvá vált, azaz a Föld körüli keringésének és tengely körüli forgásának időtartama megegyezik. Másrészt a Hold fokozatosan távolodott a Földtől, lehűlt, majd inaktívvá vált.

Jelenleg a Hold Földtől való átlagos távolsága 384 ezer km. Ma is távolodik a Földtől, évente 3,8 cm-t. Ennek következtében egyre hosszabb időbe telik megkerülnie a Földet. A kötött tengelyforgás miatt viszont a tengely körüli forgási periódusa is egyre hosszabb lesz. Az árapályjelenség a Földre is kihat: a Föld tengely körüli forgása is lassul, azaz a földi nap hossza lassan növekszik.

Kapcsolódó extrák

A Föld

Földünk oxigéntartalmú légkörrel és szilárd kéreggel rendelkező kőzetbolygó.

A Föld mágneses mezeje

A Föld mágneses északi és déli pólusa a földrajzi északi és déli pólus közelében található.

A földrészek és az óceánok

Földünkön a szárazföld kontinensekre tagolódik, melyek között óceánok terülnek el.

A Hold

A Hold a Föld kísérője, egyetlen mellékbolygója.

A Hold fényváltozásai

A Föld körüli keringés során a Hold megvilágított féltekéjének a Föld adott pontjáról látható része változik.

A Holdra szállás: 1969. július 20.

Az Apollo–11 legénységének egyik tagja, Neil Armstrong volt az első ember, aki a Hold felszínére lépett.

A kontinensek vándorlása

A földtörténet során a kontinensek vándoroltak. Ez a folyamat jelenleg is zajlik.

A Nap

A Nap átmérője Földünkének kb. 109-szerese. Anyagának nagy része hidrogén.

Az évszakok váltakozása (alapfok)

A Föld forgástengelyének ferdesége miatt a napsugarak hajlásszöge az év során változik.

Az évszakok váltakozása (középfok)

A Föld forgástengelyének ferdesége miatt a napsugarak hajlásszöge az év során változik.

Dawn-küldetés

A Vesta és a Ceres feltérképezésével a Naprendszer korai időszakáról, a kőzetbolygók formálódásáról kaphatunk információkat.

Földrajzi érdekességek – Csillagászat

Naprendszerünk számos érdekességgel szolgál a számunkra.

Földszerkezet (alapfok)

A Föld több, gömbhéjszerűen elrendeződő rétegből épül fel.

Földszerkezet (középfok)

A Föld több, gömbhéjszerűen elrendeződő rétegből épül fel.

Holdfogyatkozás

Holdfogyatkozáskor a Hold a Föld árnyékkúpjába kerül.

Időspirál

A játékban a tanult eseményeket helyezhetjük el a történelem megfelelő szakaszán.

Napfogyatkozás

Ha a Nap, a Hold és a Föld egy vonalba kerül, a Hold részlegesen vagy teljesen eltakarhatja a Napot.

Radar (Bay Zoltán)

1946-ban a berendezés segítségével sikerült észlelni a Holdról visszavert radarjeleket.

Tengerjárás

A Hold gravitációs hatása miatt kialakul a tengerek árapályjelensége.

Üstökösök

Az üstökösök a Nap körül keringő látványos égitestek.

Az Apollo–15 küldetés (a holdjáró)

Az animáció az amerikai Apollo–15 küldetése során használt kétszemélyes holdjárót mutatja be.

Kosárba helyezve!