A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

A Hold

A Hold

A Hold a Föld kísérője, egyetlen mellékbolygója.

Földrajz

Címkék

Hold, Hold kialakulása, műhold, Föld, Naprendszer, holdpálya, pályasík, csillagászat, keringési idő, fizikai, Hold felszíne, holdfázis, hold, földrajz, fizika

Kapcsolódó extrák

Jelenetek

A Föld pályája

  • Hold
  • Föld
  • Nap
  • a Föld keringési pályája
  • keringési ideje: 365,25 nap
  • átlagos naptávolsága: 149 600 000 km

A Föld a Naprendszernek a Naptól számított harmadik bolygója. A bolygók nagyság szerinti sorrendjében az ötödik. A Föld a legnagyobb átmérőjű, tömegű és sűrűségű kőzetbolygó. A Föld a világegyetem egyetlen olyan bolygója, amelyről tudjuk, hogy életet hordoz. Jelenlegi ismereteink szerint 4,57 milliárd éve alakult ki, és a felszínén mintegy egy milliárd év múlva az élet is megjelent.

Amíg a Föld megkerüli a Napot, addig nagyjából 365,25-ször fordul saját tengelye körül. Ez az időtartam egy év. A Föld pályamenti sebessége 30 km/s.

A Föld tengelyének ferdesége a keringési síkra bocsátott merőlegeshez képest 23,5°. Ennek következménye, hogy egy év során ugyanazon a helyen változik a napfény beesési szöge, ezért vannak évszakok. A bolygó a Naphoz képest 24 óra alatt végez egy teljes körülfordulást. A forgás következtében fellépő centrifugális erő hatására az égitest lapult.

A Föld egyetlen kísérője a kb. 4,53 milliárd éve létrejött Hold. Ennek vonzása alakította ki az árapályt, ami közel állandó szögben tartja a forgástengelyt, és kissé lassítja a bolygó forgását (a nap hossza 100 év alatt 0,002 másodperccel nő).

A Hold pályája

  • Föld
  • Hold
  • a Hold keringési pályája
  • keringési ideje: 27,3 nap
  • földközel: 363 104 km
  • földtávol: 405 696 km
  • Hold keringési síkja
  • Föld keringési síkja

A Hold a bolygók kialakulása után nem sokkal, a korai Föld és egy nagyjából Mars méretű másik ősi bolygó ütközése nyomán keletkezett. Ennek során nagy mennyiségű anyag dobódott ki a Föld köpenyéből, ami egy korongot képezve pályára állt az összeolvadt új Föld körül. A korong anyaga az ütközések miatt hamarosan egy égitestté állt össze, kialakult a Hold. Ekkor még kb. 20-szor közelebb volt a Földhöz, mint most. Átmérője a Földének bő 1/4-ét teszi ki, a belső Naprendszerben egyedülállóan nagy holdról van szó. Az anyabolygójához képest a Hold a legnagyobb kísérő égitest.

Miközben a Nap körül mozognak, a Föld és a Hold kering a közös tömegközéppontjuk körül, ez a pont a Föld felszíne alatt van. A Hold ún. kötött keringést végez, a tengelyforgási és a keringési ideje megegyezik, ezért mindig ugyanazt az oldalát mutatja felénk. A Föld körüli keringési idő 27,32 nap, a fázisváltozás (teliholdtól teliholdig) periódusa pedig 29,53 nap.

A Holdnak a Földre gyakorolt hatásai nagyon fontosak. Ha nem lenne holdunk, sok minden másképp történt volna. A Hold az evolúcióra is jelentősen hatott: az árapály közrejátszott az életnek a vízből a szárazföldre való terjedésében, kísérőnk stabilizálta a Föld tengelyferdeségét, így az éghajlat viszonylag állandó maradhatott. Az árapályjelenség fontos hatása bolygónk tengely körüli forgásának lassulása is, azaz a nap hosszának lassú növekedése. 400 millió évvel ezelőtt egy év hozzávetőleg 400 napig tartott, mivel a nap hossza csak 21,8 óra volt. A Hold keltette dagálypúp visszahat a Hold mozgására, emiatt a Hold lassan távolodik a Földtől, pályamérete évi 4 cm-rel nő.

A Hold

  • Alpes-hegység
  • Esők tengere
  • Hidegség tengere
  • Derültség tengere
  • Nyugalom tengere
  • Termékenység tengere
  • Válságok tengere
  • Méz tengere
  • Felhők tengere
  • Nedvesség tengere
  • Tehetség tengere
  • Keleti-tenger
  • Smyth-tenger
  • Viharok óceánja
  • Carpatus-hegység
  • Jura-hegység
  • Caucasus-hegység
  • Appenninus-hegység
  • Taurus-hegység
  • Pyrenaeus-hegység
  • Cordillera-hegység
  • Plato-kráter
  • Copernicus-kráter
  • Gagarin-kráter
  • Szilárd-kráter
  • Zsigmondy-kráter
  • A Hold túloldali magasföldje
  • Bolyai-kráter
  • Eötvös-kráter
  • Pasteur-kráter

info4

A Hold felszíne

  • Alpes-hegység
  • Esők tengere
  • Hidegség tengere
  • Derültség tengere
  • Nyugalom tengere
  • Termékenység tengere
  • Válságok tengere
  • Méz tengere
  • Felhők tengere
  • Nedvesség tengere
  • Tehetség tengere
  • Keleti-tenger
  • Smyth-tenger
  • Viharok óceánja
  • Carpatus-hegység
  • Jura-hegység
  • Caucasus-hegység
  • Appenninus-hegység
  • Taurus-hegység
  • Pyrenaeus-hegység
  • Cordillera-hegység
  • Plato-kráter
  • Copernicus-kráter
  • Gagarin-kráter
  • Szilárd-kráter
  • Zsigmondy-kráter
  • A Hold túloldali magasföldje
  • Bolyai-kráter
  • Eötvös-kráter
  • Pasteur-kráter

A Hold a Naprendszer ötödik legnagyobb mellékbolygója.

A Földünk körül 384 ezer km-es távolságra kering. Átmérője az 1/4-ed része a Földének. Tömege a Föld tömegének mindössze 81-ed része. Ezért gravitációja gyengébb.
Felszíne nappal kb. 130 °C-ra melegszik fel, de az erős kisugárzás miatt éjszaka –160 °C-ra is lehűl.

Felszínét főleg vulkanikus kőzetek építik fel, ezeket laza törmelék és porréteg borítja.
A Holdon sötét színű medencéket – az ún. tengereket – és világosabb, magasabb fennsíkokat láthatunk.
A medencék – a peremükön egységgyűrűkkel, kráterekkel – óriási meteorbecsapódások nyomán keletkeztek. Az égitesten található lávatakarók és valódi kráterek viszont arról tanúskodnak, hogy rajta valaha vulkánok is működtek.

Máig a Hold az egyetlen olyan Földön kívüli égitest, amelyre ember lépett.
John F. Kennedy USA elnök 1961. május 25-én kijelentette, hogy ebben évtizedben embert küldenek a Holdra, és az űrhajósokat biztonságban vissza juttatják a Földre.

Elsőként az Apolló 11 fedélzetén Neil Armstrong és Buzz Aldrin landolhatott a Holdon 1969. július 21-én. „Kis lépés ez egy embernek, de hatalmas ugrás az emberiségnek." - hangzott el az első mondat Armstrongtól a holdkompból való kiszállás után.

A Hold metszete

  • kéreg - Vastagsága a Föld felőli oldalon 19 km, a túloldalon 50-60 km, a holdtengereket bazalt, a felföldeket a meteoritbecsapódások eredményeként létrejövő kőzet, breccsa alkotja.
  • köpeny - Alsó és felső részre osztható, a felső rész szilárd, az alsó köpenyrészt részlegesen olvadt anyag alkotja. Az 1200 km vastag köpeny anyagát főként oxigén, szilikátok, magnézium, vas, kalcium és alumínium alkotja.
  • mag - 450-500 km átmérőjű, a külső mag 300-350 km vastag, és olvadt kőzetből áll, míg a 150-160 km átmérőjű szilárd belső magot vas és kén alkotja.

Animáció

  • Alpes-hegység
  • Esők tengere
  • Hidegség tengere
  • Derültség tengere
  • Nyugalom tengere
  • Termékenység tengere
  • Válságok tengere
  • Méz tengere
  • Felhők tengere
  • Nedvesség tengere
  • Tehetség tengere
  • Keleti-tenger
  • Smyth-tenger
  • Viharok óceánja
  • Carpatus-hegység
  • Jura-hegység
  • Caucasus-hegység
  • Appenninus-hegység
  • Taurus-hegység
  • Pyrenaeus-hegység
  • Cordillera-hegység
  • Plato-kráter
  • Copernicus-kráter
  • Gagarin-kráter
  • Szilárd-kráter
  • Zsigmondy-kráter
  • A Hold túloldali magasföldje
  • Bolyai-kráter
  • Eötvös-kráter
  • Pasteur-kráter
  • Föld
  • Hold
  • a Hold keringési pályája
  • keringési ideje: 27,3 nap
  • földközel: 363 104 km
  • földtávol: 405 696 km
  • Hold keringési síkja
  • Föld keringési síkja
  • kéreg - Vastagsága a Föld felőli oldalon 19 km, a túloldalon 50-60 km, a holdtengereket bazalt, a felföldeket a meteoritbecsapódások eredményeként létrejövő kőzet, breccsa alkotja.
  • köpeny - Alsó és felső részre osztható, a felső rész szilárd, az alsó köpenyrészt részlegesen olvadt anyag alkotja. Az 1200 km vastag köpeny anyagát főként oxigén, szilikátok, magnézium, vas, kalcium és alumínium alkotja.
  • mag - 450-500 km átmérőjű, a külső mag 300-350 km vastag, és olvadt kőzetből áll, míg a 150-160 km átmérőjű szilárd belső magot vas és kén alkotja.
  • Föld
  • Nap
  • a Föld keringési pályája
  • keringési ideje: 365,25 nap
  • átlagos naptávolsága: 149 600 000 km

A Hold fényváltozásai

Holdfogyatkozás

Narráció

A Föld a Naprendszernek a Naptól számított harmadik bolygója. Amíg a Föld megkerüli a Napot, addig nagyjából 365,25-ször fordul saját tengelye körül. Ez az időtartam egy év. A bolygó a Naphoz képest 24 óra alatt végez egy teljes körülfordulást.

A Föld egyetlen kísérője a kb. 4,53 milliárd éve létrejött Hold. A Hold a bolygók kialakulása után nem sokkal, a korai Föld és egy nagyjából Mars méretű másik ősi bolygó ütközése nyomán keletkezett. Ennek során nagy mennyiségű anyag dobódott ki a Föld köpenyéből, ami egy korongot képezve pályára állt az összeolvadt új Föld körül. A korong anyaga az ütközések miatt hamarosan egy égitestté állt össze, kialakult a Hold. Ekkor még kb. 20-szor közelebb volt a Földhöz, mint most.

Miközben a Nap körül mozognak, a Föld és a Hold kering a közös tömegközéppontjuk körül, ez a pont a Föld felszíne alatt van. A Hold ún. kötött keringést végez, a tengelyforgási és a keringési ideje megegyezik, ezért mindig ugyanazt az oldalát mutatja felénk. A Föld körüli keringési idő 27,32 nap, a fázisváltozás (teliholdtól teliholdig) periódusa pedig 29,53 nap.

A Holdnak a Földre gyakorolt hatásai nagyon fontosak. Ennek vonzása alakította ki az árapályt, ami közel állandó szögben tartja a forgástengelyt, és kissé lassítja a bolygó forgását. A Hold az evolúcióra is jelentősen hatott: az árapály közrejátszott az életnek a vízből a szárazföldre való terjedésében, kísérőnk stabilizálta a Föld tengelyferdeségét, így az éghajlat viszonylag állandó maradhatott. Az árapályjelenség fontos hatása bolygónk tengely körüli forgásának lassulása is, azaz a nap hosszának lassú növekedése. 400 millió évvel ezelőtt egy év hozzávetőleg 400 napig tartott, mivel a nap hossza csak 21,8 óra volt. A Hold keltette dagálypúp visszahat a Hold mozgására, emiatt a Hold lassan távolodik a Földtől, pályamérete évi 4 cm-rel nő.

A Hold a Naprendszer ötödik legnagyobb mellékbolygója.

A Földünk körül 384 ezer km-es távolságra kering. Átmérője az 1/4-ed része a Földének. Tömege a Föld tömegének mindössze 81-ed része. Ezért gravitációja gyengébb.
Felszíne nappal kb. 130 °C-ra melegszik fel, de az erős kisugárzás miatt éjszaka –160 °C-ra is lehűl.

Felszínét főleg vulkanikus kőzetek építik fel, ezeket laza törmelék és porréteg borítja.
A Holdon sötét színű medencéket – az ún. tengereket – és világosabb, magasabb fennsíkokat láthatunk.
A medencék – a peremükön egységgyűrűkkel, kráterekkel – óriási meteorbecsapódások nyomán keletkeztek. Az égitesten található lávatakarók és valódi kráterek viszont arról tanúskodnak, hogy rajta valaha vulkánok is működtek.

Máig a Hold az egyetlen olyan Földön kívüli égitest, amelyre ember lépett.

A Hold belső felépítése – a Földhöz hasonlóan – kéregre, köpenyre és magra tagolódik. A kéreg szilárd, 20-60 km vastagságú, vulkanikus kőzetek építik fel. A köpeny felső része szilárd, alatta részlegesen olvadt rész található. Vastagsága 1200 km. A mag külső része 300-350 km vastag és olvadt anyagok alkotják, míg belső része szilárd és kb. 150 km átmérőjű.

Kapcsolódó extrák

A Föld és a Hold kialakulása

Az animáció a Föld és a Hold kialakulását mutatja be.

A Hold fényváltozásai

A Föld körüli keringés során a Hold megvilágított féltekéjének a Föld adott pontjáról látható része változik.

Holdfogyatkozás

Holdfogyatkozáskor a Hold a Föld árnyékkúpjába kerül.

Tengerjárás

A Hold gravitációs hatása miatt kialakul a tengerek árapályjelensége.

A Föld

Földünk oxigéntartalmú légkörrel és szilárd kéreggel rendelkező kőzetbolygó.

A Holdra szállás: 1969. július 20.

Az Apollo–11 legénységének egyik tagja, Neil Armstrong volt az első ember, aki a Hold felszínére lépett.

Az Apollo–15 küldetés (a holdjáró)

Az animáció az amerikai Apollo–15 küldetése során használt kétszemélyes holdjárót mutatja be.

A Jupiter

A Jupiter Naprendszerünk legnagyobb bolygója: tömege két és félszer akkora, mint a többi bolygóé együttesen.

A Naprendszer élete

A Nap és a bolygók egy porfelhő kb. 4,5 milliárd éve megkezdődött összesűrűsödésével alakultak ki.

Időmérés

Az első naptárak és időmérő eszközök már az ókori keleti civilizációkban megjelentek.

Műholdtípusok

A Föld körül keringő mesterséges égitesteket polgári és katonai célokra egyaránt felhasználjuk.

Napfogyatkozás

Ha a Nap, a Hold és a Föld egy vonalba kerül, a Hold részlegesen vagy teljesen eltakarhatja a Napot.

Szputnyik–1 (1957)

A szovjet gyártmányú műhold volt az első űreszköz, melyet a Földről a világűrbe juttattak (1957. október).

A Nap

A Nap átmérője Földünkének kb. 109-szerese. Anyagának nagy része hidrogén.

A Naprendszer, bolygópályák

A Nap körül 8 bolygó kering ellipszispályán.

Földrajzi érdekességek – Csillagászat

Naprendszerünk számos érdekességgel szolgál a számunkra.

Radar (Bay Zoltán)

1946-ban a berendezés segítségével sikerült észlelni a Holdról visszavert radarjeleket.

Kosárba helyezve!