A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

A Hold fényváltozásai

A Hold fényváltozásai

A Föld körüli keringés során a Hold megvilágított féltekéjének a Föld adott pontjáról látható része változik.

Földrajz

Címkék

Hold, holdfázis, holdpálya, Hold keringése, újhold, első negyed, növekvő hold, telihold, fogyó hold, utolsó negyed, holdhónap, holdsarló, Föld, Nap, csillagászat, földrajz

Kapcsolódó extrák

Jelenetek

Holdpálya

  • Föld
  • a Hold keringési pályája
  • keringési ideje: 27,3 nap
  • földközel: 363 104 km
  • földtávol: 405 696 km
  • Hold

A Hold a Naprendszer ötödik legnagyobb mellékbolygója.

A Földünk körül 384 ezer km-es távolságra kering. Átmérője az 1/4-ed része a Földének. Tömege a Föld tömegének mindössze 81-ed része. Ezért gravitációja gyengébb.
Felszíne nappal kb. 130 °C-ra melegszik fel, de az erős kisugárzás miatt éjszaka –160 °C-ra is lehűl.

Felszínét főleg vulkanikus kőzetek építik fel, ezeket laza törmelék és porréteg borítja.
A Holdon sötét színű medencéket – az ún. tengereket – és világosabb, magasabb fennsíkokat láthatunk.
A medencék – a peremükön egységgyűrűkkel, kráterekkel – óriási meteorbecsapódások nyomán keletkeztek. Az égitesten található lávatakarók és valódi kráterek viszont arról tanúskodnak, hogy rajta valaha vulkánok is működtek.

Máig a Hold az egyetlen olyan Földön kívüli égitest, amelyre ember lépett.
John F. Kennedy USA elnök 1961. május 25-én kijelentette, hogy ebben évtizedben embert küldenek a Holdra, és az űrhajósokat biztonságban vissza juttatják a Földre.

Elsőként az Apolló 11 fedélzetén Neil Armstrong és Buzz Aldrin landolhatott a Holdon 1969. július 21-én. „Kis lépés ez egy embernek, de hatalmas ugrás az emberiségnek." - hangzott el az első mondat Armstrongtól a holdkompból való kiszállás után.

Holdfázisok

  • napsugarak
  • a Hold fényváltozási ciklusának időtartama: 29,5 nap
  • a Hold pályája
  • újhold
  • növekvő holdsarló
  • első negyed
  • növekvő hold
  • telihold
  • fogyó hold
  • utolsó negyed
  • fogyó holdsarló
  • a Hold változása, ahogyan a Földről látható (északi félgömbön):
  • nap

Amíg a Föld megkerüli a Napot, addig nagyjából 365,25-ször fordul saját tengelye körül. Ez az időtartam egy év. A Föld pályamenti sebessége 30 km/s.

A Föld tengelyének ferdesége a keringési síkra bocsátott merőlegeshez képest 23,5°. Ennek következménye, hogy egy év során ugyanazon a helyen változik a napfény beesési szöge, ezért vannak évszakok. A bolygó a Naphoz képest 24 óra alatt végez egy teljes körülfordulást. A forgás következtében fellépő centrifugális erő hatására az égitest lapult.

A Föld egyetlen kísérője a kb. 4,53 milliárd éve létrejött Hold. Ennek vonzása alakította ki az árapályt, ami közel állandó szögben tartja a forgástengelyt, és kissé lassítja a bolygó forgását (a nap hossza 100 év alatt 0,002 másodperccel nő).

A Hold

  • Alpes-hegység
  • Esők tengere
  • Hidegség tengere
  • Derültség tengere
  • Nyugalom tengere
  • Termékenység tengere
  • Válságok tengere
  • Méz tengere
  • Felhők tengere
  • Nedvesség tengere
  • Tehetség tengere
  • Keleti-tenger
  • Smyth-tenger
  • Viharok óceánja
  • Carpatus-hegység
  • Jura-hegység
  • Caucasus-hegység
  • Appenninus-hegység
  • Taurus-hegység
  • Pyrenaeus-hegység
  • Cordillera-hegység
  • Plato-kráter
  • Copernicus-kráter
  • Gagarin-kráter
  • Szilárd-kráter
  • Zsigmondy-kráter
  • A Hold túloldali magasföldje
  • Bolyai-kráter
  • Eötvös-kráter
  • Pasteur-kráter

A Hold a Naprendszer ötödik legnagyobb mellékbolygója.

A Földünk körül 384 ezer km-es távolságra kering. Átmérője az 1/4-ed része a Földének. Tömege a Föld tömegének mindössze 81-ed része. Ezért gravitációja gyengébb.
Felszíne nappal kb. 130 °C-ra melegszik fel, de az erős kisugárzás miatt éjszaka –160 °C-ra is lehűl.

Felszínét főleg vulkanikus kőzetek építik fel, ezeket laza törmelék és porréteg borítja.
A Holdon sötét színű medencéket – az ún. tengereket – és világosabb, magasabb fennsíkokat láthatunk.
A medencék – a peremükön egységgyűrűkkel, kráterekkel – óriási meteorbecsapódások nyomán keletkeztek. Az égitesten található lávatakarók és valódi kráterek viszont arról tanúskodnak, hogy rajta valaha vulkánok is működtek.

Máig a Hold az egyetlen olyan Földön kívüli égitest, amelyre ember lépett.
John F. Kennedy USA elnök 1961. május 25-én kijelentette, hogy ebben évtizedben embert küldenek a Holdra, és az űrhajósokat biztonságban vissza juttatják a Földre.

Elsőként az Apolló 11 fedélzetén Neil Armstrong és Buzz Aldrin landolhatott a Holdon 1969. július 21-én. „Kis lépés ez egy embernek, de hatalmas ugrás az emberiségnek." - hangzott el az első mondat Armstrongtól a holdkompból való kiszállás után.

Az égitestek helyzete

  • Föld
  • Nap
  • Hold
  • a Föld keringési pályája
  • keringési ideje: 365,25 nap
  • átlagos naptávolsága: 149 600 000 km

A Föld a Nap körül kering. Amíg a Föld megkerüli a Napot, addig nagyjából 365-ször fordul saját tengelye körül. Ez az időtartam egy év. A Föld pályamenti sebessége 30 km/s.

A Föld tengelyének ferdesége a keringési síkra bocsátott merőlegeshez képest 23,5°. Ennek következménye, hogy egy év során ugyanazon a helyen változik a napfény beesési szöge, ezért vannak évszakok. A bolygó a Naphoz képest 24 óra alatt végez egy teljes körfordulást. A forgás következtében fellépő centrifugális erő hatására az égitest lapult.

A Föld egyetlen kísérője a kb. 4,53 milliárd éve létrejött Hold. Ennek vonzása alakította ki az árapályt, ami közel állandó szögben tartja a forgástengelyt, és kissé lassítja a bolygó forgását (a nap hossza 100 év alatt 0,002 másodperccel nő).

Narráció

A Hold a Naprendszer ötödik legnagyobb mellékbolygója, a Föld egyetlen kísérője.
A Földünk körül 384 ezer km-es távolságra kering. Átmérője az 1/4-ed része a Földének. Tömege a Föld tömegének mindössze 81-ed része. Ezért gravitációja gyengébb.

A Föld a Nap körül kering. Amíg a Föld megkerüli a Napot, addig nagyjából 365-ször fordul saját tengelye körül. Ez az időtartam egy év. A Föld tengelyének ferdesége a keringési síkra bocsátott merőlegeshez képest 23,5°. A bolygó a Naphoz képest 24 óra alatt végez egy teljes körfordulást.

Miközben a Nap körül mozognak, a Föld és a Hold kering a közös tömegközéppontjuk körül, ez a pont a Föld felszíne alatt van. A Hold ún. kötött keringést végez, a tengelyforgási és a keringési ideje megegyezik, ezért mindig ugyanazt az oldalát mutatja felénk.
A Föld körüli keringési idő 27,32 nap, a fázisváltozás (teliholdtól teliholdig) periódusa pedig 29,53 nap. Azért a különbség, mert a Föld is kering a Nap körül, vagyis elmozdul a Holdhoz képest. Így még több mint két napra van szükség ahhoz, hogy ugyanolyannak látszódjon a Hold.

A Hold égen látható alakja folyamatosan változik, ám holdhónaponként – azaz 29 és fél naponként – újra ismétlődik. Ezek a látszó alakok a holdfázisok.

Amikor a Hold a Nap és a Föld között van, a Nap a Földdel ellentétes oldalát világítja meg, így alig látjuk, tulajdonképpen csak dereng. Ez az újhold állapot.

Majd fokozatosan nőni kezd a holdsarló, alakja egyre inkább a nagy D betűre emlékeztet. Kb. egy hét alatt az úgynevezett első negyedbe kerül. Ilyenkor a Nap és a Hold derékszöget zár be a Földdel, ezért a felénk eső oldalának keleti felét fényesnek látjuk.

Majd azt tapasztaljuk, hogy tovább növekszik. Újabb egy hét múlva fényes korongként látszik, ekkor van telihold. Ilyenkor a Hold a Nappal ellentétes oldalon van, ezért a Nap a Hold felénk forduló teljes felét világítja meg.

Aztán ahogy tovább halad a Föld körül, fokozatosan fogy, egyre inkább a C betűre emlékeztet az alakja. Újabb egy hét múlva azt mondjuk, az utolsó negyedbe lép. Ilyenkor megint derékszöget zárnak be egymással az égitestek, csak az első negyedhez képest a holdpálya túloldalán. A „félhold” nyugati oldala látszik fényesen. Aztán egyre kevesebb látszik belőle, és ismét nem látható az égen.

Tehát a Hold fényváltozása során a holdfázisok: az újhold, az első negyed, a telihold és az utolsó negyed váltják újra meg újra egymást.

Kapcsolódó extrák

A Föld és a Hold kialakulása

Az animáció a Föld és a Hold kialakulását mutatja be.

A Hold

A Hold a Föld kísérője, egyetlen mellékbolygója.

A Holdra szállás: 1969. július 20.

Az Apollo–11 legénységének egyik tagja, Neil Armstrong volt az első ember, aki a Hold felszínére lépett.

A Naprendszer, bolygópályák

A Nap körül 8 bolygó kering ellipszispályán.

A Naprendszer élete

A Nap és a bolygók egy porfelhő kb. 4,5 milliárd éve megkezdődött összesűrűsödésével alakultak ki.

Az Apollo–15 küldetés (a holdjáró)

Az animáció az amerikai Apollo–15 küldetése során használt kétszemélyes holdjárót mutatja be.

Fényvisszaverődés és fénytörés

Két, különböző törésmutatójú közeg határán a fénysugár törik, illetve visszaverődik.

Holdfogyatkozás

Holdfogyatkozáskor a Hold a Föld árnyékkúpjába kerül.

Időmérés

Az első naptárak és időmérő eszközök már az ókori keleti civilizációkban megjelentek.

Mennyi az idő?

A játék segítségével gyakorolhatjuk a mutatós és a digitális órák használatát.

Napfogyatkozás

Ha a Nap, a Hold és a Föld egy vonalba kerül, a Hold részlegesen vagy teljesen eltakarhatja a Napot.

Radar (Bay Zoltán)

1946-ban a berendezés segítségével sikerült észlelni a Holdról visszavert radarjeleket.

Tengerjárás

A Hold gravitációs hatása miatt kialakul a tengerek árapályjelensége.

Kosárba helyezve!