A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

A Mars

A Mars

A vörös bolygón víz és élet nyomai után kutatnak.

Földrajz

Címkék

Mars, Mars holdjai, Naprendszer, belső bolygó, kőzetbolygó, Phobosz, Deimosz, Nap, bolygó, csillagászat, földrajz

Kapcsolódó extrák

Jelenetek

Naprendszer

  • Nap
  • Merkúr
  • Vénusz
  • Föld
  • Mars
  • Jupiter
  • Szaturnusz
  • Uránusz
  • Neptunusz

A Mars a Naprendszer Naptól számított negyedik bolygója, a Földtől nézve a legkülső belső bolygó. Naptól való távolsága a Föld naptávolságának 1,52-szerese. Átmérője bő fele akkora, mint a Földé, tömege csak tizede annak.

A Mars

  • a Mars forgástengelye
  • a Mars keringési síkjára merőleges vonal
  • a Mars keringési síkja
  • a Mars pályája a Nap körül
  • a Mars egyenlítője
  • 25,19°

Adatok:

átmérője: 6794 km (a Földének 0,53-szorosa)

tömege: 6,4185 · 10²³ kg (a Földének 0,107-szerese)

átlagos sűrűsége: 3,93 g/cm³

felszíni gravitációja: 0,376 földi g

felszíni hőmérséklete: –150 °C és +20 °C között

holdjainak száma: 2

forgási ideje a tengelye körül:
24 óra 37 perc

tengelyferdesége: 25,2°

átlagos naptávolsága: 227 936 637 km = 1,52 CSE = 12 fényperc

a Nap körüli ellipszispálya lapultsága: 0,093412

a Nap körüli keringési idő: 1,88 év

Topográfia

  • Északi jégsapka
  • Déli jégsapka
  • Arcadia-síkság
  • Amazonis-síkság
  • Elysium-síkság
  • Acidalia-síkság
  • Utópia-síkság
  • Elysium-hegy
  • Olympus-hegy
  • Arábia-föld
  • Tempe-föld
  • Sirenum-föld
  • Noachis-föld
  • Tyrrhena-föld
  • Promethei-föld
  • Cimmeria-föld
  • Xanthe-föld
  • Tharsis-hátság
  • Mariner-völgyrendszer
  • Solis-fennsík
  • Hesperia-fennsík
  • von Kármán kráter
  • Isidis-medence
  • Hellas-medence
  • Argyre-medence

Felszínén az északi félgömbön hatalmas vulkáni kúpok és pajzs formájú vulkáni hegyek emelkednek, a déli félgömböt idős becsapódási kráterek borítják. A 300 méternél nagyobb, nemegyszer néhány száz kilométer átmérőjű kráterek valószínűleg a bolygó testébe csapódó kisbolygók nyomán alakultak ki, ami azért sem meglepő, mert e parányi égitestek övezete a Mars pályája közelében húzódik. A Mars déli féltekéje számos nagy méretű, kör alakú medencét foglal magába, melyek közül a 2000 km átmérőjű Hellasz a legnagyobb. Vörös színét a vas-oxidban gazdag homok és por adja.

A Mars legnagyobb vulkánja az Olympus Mons, egy hatalmas, 25 kilométer magasságú pajzsvulkán. A Valles Marineris az egyenlítőtől 4000 km-re délre húzódó kanyonrendszer, amelynek maximális szélessége eléri a többszáz kilométert, mélysége pedig a 6 kilométert.

Különösen érdekes a sarki hósapkák peremvidéke, ahol több száz krátert részben vagy teljesen fagyott vízjég és szárazjég tölt ki. A Mars felszínén jelenleg nem található cseppfolyós víz, de számos bizonyíték arra utal, hogy a múltban volt. Találhatók ugyanis kiszáradt folyómedrekhez hasonló domborzati képződmények és olyan csepp alakú törmeléklerakódások, amelyeket általában üledéket hordozó erős sodrású folyóvizek raknak le az akadályt képező tereptárgyak körül.

Phobos hold

Phobosz

a Marstól való átlagos távolsága: 9 377 km

max. átmérője: 22,2 km

tömege: 1,072 · 10¹⁶ kg

A Phobosz gyorsabban kering a Mars körül (kb. 8 óra), mint ahogy a bolygó megfordul a saját tengelye körül, az árapályerők lassan, de állandóan csökkentik a pályasugarát, emiatt a Phobosz majd a Mars felszínébe fog csapódni. Felszínén a krátereken kívül barázdasorok is láthatók, ami réteges szerkezetre utal.

Deimos hold

Deimosz

a Marstól való átlagos távolsága: 23 400 km

max. átmérője: 12,6 km

tömege: 2 · 10¹⁵ kg

Sötét felszínét vastag porréteg borítja. A Deimosz pályájának mérete egyre növekszik.

A Mars metszete

  • kéreg - Vastagsága 200 km tehető.
  • köpeny - 1600 km átmérőjű, magmás kőzetekből áll össze.
  • mag - 3200 km átmérőjű, jelenleg nem tudjuk hogy folyékony vagy megszilárdult fém alkotja.

A Mars pályája

  • Mars
  • Nap
  • átlagos naptávolsága: 227 936 637 km
  • keringési ideje: 1,88 év
  • a Mars keringési pályája

Animáció

  • Nap
  • Merkúr
  • Vénusz
  • Föld
  • Mars
  • Jupiter
  • Szaturnusz
  • Uránusz
  • Neptunusz
  • a Mars forgástengelye
  • a Mars keringési síkjára merőleges vonal
  • a Mars keringési síkja
  • a Mars pályája a Nap körül
  • a Mars egyenlítője
  • 25,19°
  • kéreg - Vastagsága 200 km tehető.
  • köpeny - 1600 km átmérőjű, magmás kőzetekből áll össze.
  • mag - 3200 km átmérőjű, jelenleg nem tudjuk hogy folyékony vagy megszilárdult fém alkotja.
  • Mars
  • Nap
  • átlagos naptávolsága: 227 936 637 km
  • keringési ideje: 1,88 év
  • a Mars keringési pályája

Narráció

A Mars a Naptól számított negyedik bolygó a Naprendszerben. Vörös színe miatt a római hadistenről nevezték el. Mars Itália és Róma egyik legrégebbi istene. A Mars első megfigyelői az egyiptomiak voltak, az ábrázolásokon „a horizont Hórusza” név alatt tűnik fel. Az egyiptomiak mellett a görögök is élen jártak a Mars vizsgálatában. I. e. 300 környékén Arisztotelész megállapította, hogy a Mars távolabb van a Földtől, mint a Hold. A 16. század végén a dán csillagásznak, Tycho Brahénak sikerült minden korábbinál pontosabban feltérképeznie a Mars pályáját.

Brahe asszisztense, egy német csillagász, Johannes Kepler, javarészt a Mars megfigyelésére alapozva állapította meg a bolygók mozgásának első két törvényét.

1. A bolygók a Nap körül ellipszis alakú pályán mozognak, az ellipszis egyik gyújtópontjában van a Nap.

2. A bolygó és a Nap közötti szakasz egyenlő idők alatt egyenlő területeket súrol. Eszerint a bolygó napközelben gyorsabban, naptávolban lassabban mozog.

1877 óta, amikor Schiaparelli bejelentette, hogy vonalakból álló hálózatot fedezett fel a Mars felszínén, a bolygó rengeteg vitát váltott ki. Sokan mesterséges csatornarendszernek vélték a hálózatokat. Későbbi megfigyelések cáfolták ezt az elképzelést. Az első Marsot meglátogató űrszonda a Mariner–4 volt 1965-ben. A későbbiekben tucatnyi szovjet, amerikai, európai és japán űrszonda (keringőegység, leszállóegység és marsjáró autó) indult a Marshoz, hogy tanulmányozza a felszínét és éghajlatát. Ezek közül a legsikeresebbek: a Mariner- és a Viking-program, a Mars Global Surveyor, az Odyssey, az MRO, a Phoenix és a Mars Express. A Pathfinder, a Spirit és az Opportunity roverek a felszínen mozogva rengeteg adatot szolgáltattak.

A Mars a Naprendszer Naptól számított negyedik bolygója, a Földtől nézve az első külső bolygó. Naptól való távolsága a Föld naptávolságának 1,52-szerese. Átmérője bő fele akkora, mint a Földé, tömege csak tizede annak.

Kőzetbolygó (Föld típusú bolygó). Felszínén az északi félgömbön hatalmas vulkáni kúpok és pajzs formájú vulkáni hegyek emelkednek, a déli félgömböt idős becsapódási kráterek borítják. A 300 méternél nagyobb, nemegyszer néhány száz kilométer átmérőjű kráterek valószínűleg a bolygó testébe csapódó kisbolygók nyomán alakultak ki, ami azért sem meglepő, mert e parányi égitestek övezete a Mars pályája közelében húzódik. A Mars déli féltekéje számos nagy méretű, kör alakú medencét foglal magába, melyek közül a 2000 km átmérőjű Hellasz a legnagyobb. Vörös színét a vas-oxidban gazdag homok és por adja.

A Mars legnagyobb vulkánja az Olympus Mons, egy hatalmas, 25 kilométer magasságú pajzsvulkán. A Valles Marineris az egyenlítőtől 4000 km-re délre húzódó kanyonrendszer, amelynek maximális szélessége eléri a többszáz kilométert, mélysége pedig a 6 kilométert.
Különösen érdekes a sarki hósapkák peremvidéke, ahol több száz krátert részben vagy teljesen fagyott vízjég és szárazjég tölt ki. A Mars felszínén jelenleg nem található cseppfolyós víz, de számos bizonyíték arra utal, hogy a múltban volt. Találhatók ugyanis kiszáradt folyómedrekhez hasonló domborzati képződmények és olyan csepp alakú törmeléklerakódások, amelyeket általában üledéket hordozó erős sodrású folyóvizek raknak le az akadályt képező tereptárgyak körül.

Légköre nagyon ritka, 96%-ban szén-dioxid alkotja, mellette nitrogén és argon, nyomokban oxigén és vízgőz. A légköri nyomás kb. a földi légkör nyomásának a százada. A Marson állva az égbolt nem kék színűnek látszik, mint nálunk tiszta időben, hanem inkább halvány narancsvörösnek vagy rózsaszínűnek.
Zord éghajlata van (átlaghőmérséklete: –63 °C), ezért sarkvidékeit szén-dioxidból álló hósapka borítja. A marsi évek nagyjából kétszer olyan hosszúak, mint a földiek, az ottani évszakok is kétszer annyi ideig tartanak, mint a Földön. A Marson az évszakok sokkal szélsőségesebbek, mint nálunk. Az évszakok váltakozásának tudható be, hogy amikor a Mars déli féltekéjén tél van, a déli jégsapka a bolygó déli félgömbjének akár a felét is beboríthatja, míg például ugyanott nyáron a jégsapka gyakran el is tűnik. Az északi féltekén hasonló változásokat lehet megfigyelni. A Mars mágneses tere rendkívül gyenge.

Két holdja ismert: a Phobosz és a Deimosz szabálytalan alakúak, valószínűleg befogott kisbolygók. Mindkét holdat Asaph Hall fedezte fel 1877-ben, és az ókori görög mitológia két figurájáról, Arész hadisten két fiáról nevezték el. Jelentésük: deimosz – rémület és phobosz –– rettegés.

A Phobosz gyorsabban kering a Mars körül (kb. 8 óra), mint ahogy a bolygó megfordul a saját tengelye körül, az árapályerők lassan, de állandóan csökkentik a pályasugarát, emiatt a Phobosz majd a Mars felszínébe fog csapódni. Felszínén a krátereken kívül barázdasorok is láthatók, ami réteges szerkezetre utal.

A Deimosz sötét felszínét vastag porréteg borítja. A Deimosz pályájának mérete egyre növekszik.

Kapcsolódó extrák

Mars-kutatás

A Mars szerkezetét és az élet esetleges nyomait űrszondák és marsjárók segítségével kutatják.

A Naprendszer, bolygópályák

A Nap körül 8 bolygó kering ellipszispályán.

A Naprendszer élete

A Nap és a bolygók egy porfelhő kb. 4,5 milliárd éve megkezdődött összesűrűsödésével alakultak ki.

Bolygók, méretek

A Nap körül a belső kőzetbolygók és a külső, nagyméretű gázbolygók keringenek.

A Cassini-Huygens küldetés (1997-2017)

Cassini-űrszonda közel 20 éves küldetése során vizsgálta a Szaturnusz bolygót és holdjait.

A Föld

Földünk oxigéntartalmú légkörrel és szilárd kéreggel rendelkező kőzetbolygó.

A Jupiter

A Jupiter Naprendszerünk legnagyobb bolygója: tömege két és félszer akkora, mint a többi bolygóé együttesen.

A Merkúr

A Naprendszerben a Naphoz legközelebbi, és egyben a legkisebb bolygó.

A Nap

A Nap átmérője Földünkének kb. 109-szerese. Anyagának nagy része hidrogén.

A Neptunusz

A Naprendszer legkülső bolygója, a legkisebb gázbolygó.

A New Horizons-küldetés

A New Horizons űrszondát a Pluto és a Kuiper-öv tanulmányozására indították útnak 2006-ban.

A Pluto–Charon-rendszer

A Pluto törpebolygó legnagyobb kísérője a Charon.

A Szaturnusz

A Naprendszer második legnagyobb bolygója, felismerhető jellegzetes gyűrűrendszeréről.

A Tejútrendszer

Galaxisunk kb. 100 000 fényév átmérőjű, benne több 100 milliárd csillag található, ezek egyike a Nap.

A Vénusz

A Naptól számított 2. bolygó. Az éjszakai égbolton a Hold után a legfényesebb égitest.

Az Uránusz

A Naptól számított hetedik bolygó, Jupiter típusú, azaz gázbolygó.

Dawn-küldetés

A Vesta és a Ceres feltérképezésével a Naprendszer korai időszakáról, a kőzetbolygók formálódásáról kaphatunk információkat.

Földszerkezet (középfok)

A Föld több, gömbhéjszerűen elrendeződő rétegből épül fel.

Kepler törvényei

A bolygómozgást leíró három fontos törvényt Johannes Kepler fogalmazta meg.

Kosárba helyezve!