A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

A Naprendszer élete

A Naprendszer élete

A Nap és a bolygók egy porfelhő kb. 4,5 milliárd éve megkezdődött összesűrűsödésével alakultak ki.

Földrajz

Címkék

Naprendszer, Nap, ősnap, bolygókezdemény, bolygó, csillag, csillagok, Föld, ős-Föld, Föld kialakulása, kőzetbolygó, gázbolygó, külső bolygó, belső bolygók, vörös óriás, fehér törpe, jövő, egyesülés, hidrogén, hélium, gázfelhő, csillagköd, csillagfejlődés, csillagászat, földrajz, fizika

Kapcsolódó extrák

Jelenetek

Porfelhő

A sűrűsödés kezdete 4,5 milliárd éve

Az ősnap kialakulása

Bolygókezdemények

A kialakult Naprendszer

Animáció

  • vörös óriás - Amikor a Nap a magjában lévő hidrogénkészleteit feléli, a külső rétegeiben indul el a magfúzió, emiatt a Nap mai méretének 256-szorosára nő.
  • planetáris köd - A csillagfejlődés késői szakaszában a Nap külső rétegei leválnak, amelyből hatalmas, gázból és porból álló burok jön létre a Nap körül.
  • fehér törpe - A Nap különösen sűrű objektummá válik: tömege a jelenlegi naptömegnek mintegy fele lesz, viszont mérete nem lesz nagyobb a Földénél (jelenleg a Föld átmérőjének 109-szerese).
  • 5 milliárd év múlva
  • 7,6 milliárd év múlva
  • 7,9 milliárd év múlva
  • 8 milliárd év múlva

A Naprendszer jövője

  • vörös óriás - Amikor a Nap a magjában lévő hidrogénkészleteit feléli, a külső rétegeiben indul el a magfúzió, emiatt a Nap mai méretének 256-szorosára nő.
  • planetáris köd - A csillagfejlődés késői szakaszában a Nap külső rétegei leválnak, amelyből hatalmas, gázból és porból álló burok jön létre a Nap körül.
  • fehér törpe - A Nap különösen sűrű objektummá válik: tömege a jelenlegi naptömegnek mintegy fele lesz, viszont mérete nem lesz nagyobb a Földénél (jelenleg a Föld átmérőjének 109-szerese).
  • 5 milliárd év múlva
  • 7,6 milliárd év múlva
  • 7,9 milliárd év múlva
  • 8 milliárd év múlva

Narráció

Naprendszerünk körülbelül 4,5 milliárd évvel ezelőtt keletkezett. A Naprendszer nagyon finom porból álló felhőből alakult ki.

Ebben a felhőben a porszemek egymáshoz tapadtak. Ezt úgy képzelhetjük el, mint az ágy alatt megbúvó porcicákat.

Ezek a kis darabok fokozatosan összeálltak egyre nagyobb darabokká, és a porfelhő korongformájúvá vált. A korong közepén az anyag sűrűsödni és melegedni kezdett, ez volt a mai Nap őse. Az összeállt porszemcsék miután elérték a 100 m-es nagyságot, egyre gyakrabban ütköztek egymással.

A gyakori ütközések miatt méretük folyamatosan nőtt, ezáltal elkezdtek kialakulni a bolygók.
Az ütközések során a mozgási energiájuk hővé alakult, emiatt az összeütközött darabok megolvadtak, így a nehézfémek a bolygó középpontjába, az alacsony fajsúlyú szilikátos anyagok pedig a köpenyrészbe kerültek. A fokozatos hűlés következtében a kéreg megszilárdult, míg a mag folyékony maradt. Így keletkeztek a Naphoz közel keringő kőzetbolygók.
A nagybolygók esetében ez a folyamat a nagy hideg miatt eltérően alakult. Jégdarabok álltak össze egymással, melyek magukhoz vonzották a hidrogént, a héliumot, majd a többi gázt.

A Naprendszer bolygói számos ütközést szenvedtek el születésük után, ezek az ütközések pedig módosították forgási sebességüket, valamint a forgási tengely irányát. A Hold is egy ilyen ütközés során szakadt ki a Földből mintegy 4 milliárd éve.

Mintegy 5 milliárd év múlva a Nap fejlődésének következő szakaszába lép: miután magjában megszűnik a hidrogén atommagfúziója, a Nap magja összehúzódik, miközben külső rétegei felfújódnak, így a Nap vörös óriássá válik.
Körülbelül 7,9 milliárd év múlva éri el a vörös óriás fázis maximumát, ekkor mérete 256-szorosa lesz a maiénak. A Merkúr és a Vénusz elnyelése után valószínűleg a Földet is bekebelezi.
Ezután a Nap külső rétegei fokozatosan leválnak planetáris ködöt alkotva. A mag még jobban összehúzódik és fehér törpecsillaggá válik. Ebben a fázisban a maradék hőjét sugározza a világűrbe.
Életciklusának legvégén a Nap, miután a maradék hőjét is elveszítette, sötét és hideg fekete törpévé válik.

Kapcsolódó extrák

A Nap

A Nap átmérője Földünkének kb. 109-szerese. Anyagának nagy része hidrogén.

A Naprendszer, bolygópályák

A Nap körül 8 bolygó kering ellipszispályán.

Bolygók, méretek

A Nap körül a belső kőzetbolygók és a külső, nagyméretű gázbolygók keringenek.

Csillagászati szomszédaink

Közeli és távoli csillagászati szomszédaink bemutatása a Naprendszertől a galaxisokig.

A Tejútrendszer

Galaxisunk kb. 100 000 fényév átmérőjű, benne több 100 milliárd csillag található, ezek egyike a Nap.

Csillagtípusok

A csillagfejlődés folyamata átlagos és nagy tömegű csillagok esetén.

Üstökösök

Az üstökösök a Nap körül keringő látványos égitestek.

A Föld

Földünk oxigéntartalmú légkörrel és szilárd kéreggel rendelkező kőzetbolygó.

A Hold

A Hold a Föld kísérője, egyetlen mellékbolygója.

A Hold fényváltozásai

A Föld körüli keringés során a Hold megvilágított féltekéjének a Föld adott pontjáról látható része változik.

A Jupiter

A Jupiter Naprendszerünk legnagyobb bolygója: tömege két és félszer akkora, mint a többi bolygóé együttesen.

A Mars

A vörös bolygón víz és élet nyomai után kutatnak.

A Merkúr

A Naprendszerben a Naphoz legközelebbi, és egyben a legkisebb bolygó.

A Neptunusz

A Naprendszer legkülső bolygója, a legkisebb gázbolygó.

A Pluto–Charon-rendszer

A Pluto törpebolygó legnagyobb kísérője a Charon.

A Szaturnusz

A Naprendszer második legnagyobb bolygója, felismerhető jellegzetes gyűrűrendszeréről.

A Vénusz

A Naptól számított 2. bolygó. Az éjszakai égbolton a Hold után a legfényesebb égitest.

Az Uránusz

A Naptól számított hetedik bolygó, Jupiter típusú, azaz gázbolygó.

A Cassini-Huygens küldetés (1997-2017)

Cassini-űrszonda közel 20 éves küldetése során vizsgálta a Szaturnusz bolygót és holdjait.

A Hubble űrtávcső

A Hubble űrtávcső működését a légköri hatások nem befolyásolják.

A kontinensek vándorlása

A földtörténet során a kontinensek vándoroltak. Ez a folyamat jelenleg is zajlik.

A Nemzetközi Űrállomás

A 16 ország részvételével épült űrállomás állandó emberi jelenlétet biztosít a világűrben.

A New Horizons-küldetés

A New Horizons űrszondát a Pluto és a Kuiper-öv tanulmányozására indították útnak 2006-ban.

Dawn-küldetés

A Vesta és a Ceres feltérképezésével a Naprendszer korai időszakáról, a kőzetbolygók formálódásáról kaphatunk információkat.

Holdfogyatkozás

Holdfogyatkozáskor a Hold a Föld árnyékkúpjába kerül.

Jurij Gagarin űrrepülése (1961)

Az 1961. április 12-én, a szovjet Bajkonurból egy Vosztok–1 űrhajóval útnak induló Gagarin volt az első ember a világűrben.

Mars-kutatás

A Mars szerkezetét és az élet esetleges nyomait űrszondák és marsjárók segítségével kutatják.

Szputnyik–1 (1957)

A szovjet gyártmányú műhold volt az első űreszköz, melyet a Földről a világűrbe juttattak (1957. október).

Űrsikló (Space Shuttle)

Az űrsiklók a NASA többször felhasználható, ember szállítására alkalmas űreszközei voltak.

Voyager űrszondák

A Voyager szondák elhagyták a Naprendszert. Vizsgálatokat végeznek, emellett az emberiség üzenetét is magukkal viszik.

A Holdra szállás: 1969. július 20.

Az Apollo–11 legénységének egyik tagja, Neil Armstrong volt az első ember, aki a Hold felszínére lépett.

Az Apollo–15 küldetés (a holdjáró)

Az animáció az amerikai Apollo–15 küldetése során használt kétszemélyes holdjárót mutatja be.

Időspirál

A játékban a tanult eseményeket helyezhetjük el a történelem megfelelő szakaszán.

Napfogyatkozás

Ha a Nap, a Hold és a Föld egy vonalba kerül, a Hold részlegesen vagy teljesen eltakarhatja a Napot.

Kosárba helyezve!