A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

A Nemzetközi Űrállomás

A Nemzetközi Űrállomás

A 16 ország részvételével épült űrállomás állandó emberi jelenlétet biztosít a világűrben.

Földrajz

Címkék

űrállomás, ISS, Nemzetközi Űrállomás, Cupola, Destiny, modul, Zarja, Unity, Zvezda, Tranquility, asztronauta, szkafander, űrséta, napelem, pörgettyű, akkumulátor, asztrofizika, űrkutatás, csillagászat, földrajz, fizika

Kapcsolódó extrák

Kérdések

  • Melyik mozaikszó rejti a Nemzetközi Űrállomás angol nevének kezdőbetűit?
  • Milyen modul a Destiny?
  • Milyen modul a Harmony?
  • Milyen modul a Unity?
  • Milyen modul a Zarja?
  • Mióta tartózkodik személyzet a Nemzetközi Űrállomáson?
  • Mit jelent a NASA mozaikszó?
  • Mikor indult útnak a Nemzetközi Űrállomás első modulja?
  • Melyik volt a Nemzetközi Űrállomás első kutatómodulja?
  • Milyen gyártmányú a Canadarm2 robotkar?
  • Mi jelenti a Nemzetközi Űrállomás energiaforrását?
  • Miknek a segítségével alakítja át a napfényt elektromos árammá a Nemzetközi Űrállomás?
  • Igaz-e az állítás?\nA Nemzetközi Űrállomás lakható részében a földi légkörnek megfelelő összetételű és nyomású légkör van.
  • Hány vécé található jelenleg (2015) a Nemzetközi Űrállomáson?
  • Igaz-e az állítás?\nA Nemzetközi Űrállomás irányát úgy állítják be, hogy a napelemtáblákat mindig a Föld felé lehessen fordítani.
  • Igaz-e az állítás?\nA Nemzetközi Űrállomás irányát úgy állítják be, hogy a lakómoduloknak mindig ugyanaz az oldala nézzen a Föld felé.
  • Naponta hány alkalommal van napkelte (és napnyugta) a Nemzetközi Űrállomáson?
  • Milyen modul a Zvezda?
  • Melyik volt a Nemzetközi Űrállomás első modulja?
  • Milyen magasan kering a Nemzetközi Űrállomás?
  • Milyen időközönként kerüli meg a Nemzetközi Űrállomás a Földet?
  • Melyik ország hivatala a NASA?
  • Milyen modul a Kibo PM?
  • Milyen gyártmányú modul a Kibo?
  • Mi a fantázianeve a Nemzetközi Űrállomáson található magyar fejlesztésű dózismérőnek?
  • Hogyan nevezzük az űrhajósok világűrben tartózkodását lehetővé tevő öltözéket?
  • Melyik kifejezés illik az űrhajós által az űrhajón kívül, a világűrben végzett tevékenységre?
  • Hogy hívják a Nemzetközi Űrállomás fő robotkarját?
  • Mi a neve a 2010-ben feljuttatott megfigyelőmodulnak?
  • Hány ablaka van a Cupola megfigyelőmodulnak?
  • Miről NEM gondoskodik a Nemzetközi Űrállomás létfenntartó rendszere a levegővel kapcsolatban?
  • Miről NEM gondoskodik a Nemzetközi Űrállomás létfenntartó rendszere?

Jelenetek

Az űrállomás

  • Nemzetközi Űrállomás (International Space Station – ISS)
  • napelemtáblák
  • rácsszerkezet
  • Canadarm2 robotkar

Szerkezete

A Destiny modul

  • kutatólaboratórium
  • műszerek
  • alumínium szerkezet

A Zvezda modul

  • alvásra alkalmas részleg (2 db)
  • a helyváltoztatást segítő kapaszkodók

A Cupola modul

Űrséta

  • asztronauta
  • szkafander
  • csatlakozás a robotkarhoz
  • Canadarm2 robotkar

Animáció

Narráció

Az International Space Station, röviden ISS, vagyis a Nemzetközi Űrállomás egy alacsony Föld körüli pályán keringő űrállomás.
Körülbelül 360 km magasan keringve 92 perc alatt kerüli meg bolygónkat.

A nemzetközi összefogással megtervezett és épített űrállomás első modulja a kezdeti időszakban „mindenesként” funkcionáló orosz Zarja volt, melyet 1998. november 20-án indítottak útnak.
Ezt két héttel később az amerikai Unity összekötő modul követte.
A Zvezda lakómodult 2000 júliusában kapcsolták rá az első két modulra.
Az ISS szerkezete a továbbiakban tovább épült a felküldött modulokból, az összekötő rácsszerkezet elemeiből és a kapcsolódó berendezésekből. Az előbbiek közé tartozik a 2001 februárjában felküldött amerikai Destiny kutatómodul is.
Az első személyzet 2000. november 2-án érkezett az űrállomásra: egy amerikai és két orosz űrhajós. Azóta a mindig legalább két fős személyzet biztosítja az állandó emberi jelenlétet az űrben.

Az ISS lakható moduljaiban a földi légkörnek megfelelő összetételű és nyomású levegő van. Az oxigén előállításáról a Zvezda és a Tranquility egy-egy berendezése gondoskodik, míg a nitrogént a Földről szállítják az űrállomásra. Az életfenntartó rendszer ezen kívül a levegő páratartalmának szabályozásáért, illetve a víz- és a hulladékkezelésért is felelős.
Az űrállomás két mellékhelyisége az előzőekben említett két modulban található.
Mivel az ISS-en tartózkodók tizenhat naplementét és napfelkeltét látnak 24 óra alatt, ezért az egyezményes koordinált világidő éjszakai órái alatt elsötétítik az ablakokat.
Természetesen tűzjelző és tűzoltórendszert is beépítettek a személyzet és a berendezések védelmében.

Az űrhajósok alapvető feladata a sokrétű kutatómunka számukra előírt feladatainak végrehajtása a 10 órás munkanapok során. A folyamatos, hihetetlen mennyiségű adatot produkáló mérések mellett számos vizsgálatnak is végzői, illetve esetenként alanyai az űrállomás személyzetének tagjai. Munkájuk nem marad az űrállomás biztonságot nyújtó falain belül, hiszen az űrséták során a karbantartási és szerelési feladatokon túl újszerű felméréseket is végezhetnek.

Az űrsétáknak több változata is van. Az egyik alapvető felosztás szerint megkülönböztethetünk bekötött és bekötetlen űrsétákat.
Az előbbinél a köldökzsinór segítségével csatlakozik az űrhajós az űrállomás vagy az űrhajó létfenntartó rendszerére.
A másik esetben a szkafander vagy az arra csatlakoztatott berendezések biztosítják a létfenntartást, a mozgásról pedig valamilyen manőverező egység gondoskodik.

A világűrben végzett munkát nagyban megkönnyítik a külső robotkarok is. Az űrállomás fő robotkarja a kanadai fejlesztésű Canadarm2, mely az állomás bővítésében és karbantartásában is fontos szerepet játszik.

Az ISS energiaellátását a hatalmas napelemtáblák segítségével biztosítják, melyek elektromos árammá alakítják a napenergiát.
Az űrállomás orientációját úgy állítják be a giroszkópok és a fúvókák segítségével, hogy a napelemtáblákat minden pillanatban a Nap felé fordíthassák.
A keringési idő miatti sötét időszakokban a feltöltött akkumulátorok garantálják az energiaellátás folyamatosságát.

A programban részt vevő 16 ország legalább 2020-ig fenn fogja tartani a Nemzetközi Űrállomást, az űrkutatás történetének egyik legnagyobb és egyik legdrágább űreszközét.
Az irányított megsemmisítés jelenti majd az ISS Föld körüli pályafutásának végét.

Kapcsolódó extrák

A Hubble űrtávcső

A Hubble űrtávcső működését a légköri hatások nem befolyásolják.

A Holdra szállás: 1969. július 20.

Az Apollo–11 legénységének egyik tagja, Neil Armstrong volt az első ember, aki a Hold felszínére lépett.

A súlytalanság

Az űrhajó pályája során állandó szabadesésben van.

Az Apollo–15 küldetés (a holdjáró)

Az animáció az amerikai Apollo–15 küldetése során használt kétszemélyes holdjárót mutatja be.

Az égi mechanika fejlődése

A jelenet a világegyetemről alkotott képünket befolyásoló csillagászok, fizikusok munkásságát foglalja össze.

Földrajzi érdekességek – Csillagászat

Naprendszerünk számos érdekességgel szolgál a számunkra.

Kepler űrtávcső

A Kepler űrtávcső segítségével a Földünkhöz hasonló, életre alkalmas bolygókat keresünk a Naprendszerünkön kívül.

A Naprendszer, bolygópályák

A Nap körül 8 bolygó kering ellipszispályán.

A Naprendszer élete

A Nap és a bolygók egy porfelhő kb. 4,5 milliárd éve megkezdődött összesűrűsödésével alakultak ki.

A New Horizons-küldetés

A New Horizons űrszondát a Pluto és a Kuiper-öv tanulmányozására indították útnak 2006-ban.

Bolygók, méretek

A Nap körül a belső kőzetbolygók és a külső, nagyméretű gázbolygók keringenek.

Csillagászati szomszédaink

Közeli és távoli csillagászati szomszédaink bemutatása a Naprendszertől a galaxisokig.

Dawn-küldetés

A Vesta és a Ceres feltérképezésével a Naprendszer korai időszakáról, a kőzetbolygók formálódásáról kaphatunk információkat.

Kepler törvényei

A bolygómozgást leíró három fontos törvényt Johannes Kepler fogalmazta meg.

Műholdas navigáció

A rendszert alkotó 24 műhold közül 4 szükséges a pillanatnyi helyzet meghatározásához.

Műholdtípusok

A Föld körül keringő mesterséges égitesteket polgári és katonai célokra egyaránt felhasználjuk.

Űrsikló (Space Shuttle)

Az űrsiklók a NASA többször felhasználható, ember szállítására alkalmas űreszközei voltak.

Fúziós reaktor

Az atommagfúzió környezetbarát, gyakorlatilag korlátlan energiaforrásként fog szolgálni.

Jurij Gagarin űrrepülése (1961)

Az 1961. április 12-én, a szovjet Bajkonurból egy Vosztok–1 űrhajóval útnak induló Gagarin volt az első ember a világűrben.

Mars-kutatás

A Mars szerkezetét és az élet esetleges nyomait űrszondák és marsjárók segítségével kutatják.

Szputnyik–1 (1957)

A szovjet gyártmányú műhold volt az első űreszköz, melyet a Földről a világűrbe juttattak (1957. október).

Voyager űrszondák

A Voyager szondák elhagyták a Naprendszert. Vizsgálatokat végeznek, emellett az emberiség üzenetét is magukkal viszik.

A Föld mágneses mezeje

A Föld mágneses északi és déli pólusa a földrajzi északi és déli pólus közelében található.

Kosárba helyezve!