A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

A New Horizons-küldetés

A New Horizons-küldetés

A New Horizons űrszondát a Pluto és a Kuiper-öv tanulmányozására indították útnak 2006-ban.

Földrajz

Címkék

New Horizons, Kuiper-öv, Plútó, törpebolygó, Charon, Plútó holdjai, űrszonda, hintamanőver, világűr, gravitáció, Naprendszer, űrkutatás, csillagászat, földrajz

Kapcsolódó extrák

Jelenetek

A Plutót 2006-ig a Naprendszer legkisebb és legkülső nagybolygójának tartották. Átmérője kisebb a Holdénál (2372 km). Ma már azonban a legnagyobb törpebolygó.

A Naptól való távolsága a Föld naptávolságának (1CSE = csillagászati egység) kb. 39,5-szerese.

A törpebolygó legnagyobb kísérője a Charon. A Plutóhoz viszonyítva jelentős méretű (átmérője 1208 km), méretarányuk 2 : 1, így a Pluto–Charon-rendszert korábban kettős bolygónak nevezték.

Tömegarányuk (8 : 1) és a két égitest közötti nagy távolság miatt a rendszer tömegközéppontja a Plutón kívül található, így lényegében egymás körül keringenek.

A Pluto átlagos sűrűsége 1,87 g/cm³.

Magas hőmérsékleten összetömörödött anyagokból áll. Felszínét fagyott nitrogén és metán alkotja, amely nappal felenged, és vékony légkört alkot.

Átlaghőmérséklete: –230 °C.
Keringési ideje: közel 248 földi év.
Forgási ideje: 6,39 földi nap.

5 holdja ismert.

Fogalomdefiníció:
Törpebolygó (plutoida): A Nap körül keringő kis égitest, amelynek a tömege azonban elég nagy a gömbalak kialakulásához, és nem söpörte tisztára a pályáját övező térséget. Átmenet a nagybolygók és a kisbolygók között.

A Pluto pályája

  • Pluto
  • Nap
  • átlagos naptávolsága: 5 900 000 000 km
  • keringési ideje: 248 év
  • a Pluto keringési pályája - A Pluto pályaelhajlása az összes ismert naprendszeri nagybolygóhoz képest a legnagyobb, pályasíkja 17°-os szöget zár be az ekliptikával, azaz a Föld keringési síkjával.
  • Kuiper-öv

Adatok:

Átmérője: 2372 km (a Földének 0,19-szorosa)

Tömege: 1,305 · 10²² kg (a Földének 0,0021-szerese)

Átlagos sűrűsége: 1,87 g/cm³

Felszíni gravitációja: 0,063 g

Holdjainak száma: 5

Átlagos naptávolsága: 5900 millió km = 39,5 CSE = 5,5 fényóra

A Nap körüli pályájának a kerülete: 36 530 000 000 km = 244,18 CSE

A Nap körüli ellipszispálya excentricitása: 0,248 807 66

A Nap körüli keringési idő: közel 248 év

A Pluto holdjai

  • Pluto
  • Charon
  • Styx
  • Nix
  • Kerberos
  • Hydra

Adatok:

Charon

A Plutótól való átlagos távolsága: 19 600 km
Pluto körüli keringési ideje: 6,387 nap
Átmérője: 1208 km

Styx

A Plutótól való átlagos távolsága: 42 400 km
Pluto körüli keringési ideje: 20,2 nap
Mérete: 7 · 5 km

Nix

A Plutótól való átlagos távolsága: 48 700 km
Pluto körüli keringési ideje: 24,9 nap
Mérete: 42 · 36 km

Kerberos

A Plutótól való átlagos távolsága: 57 750 km
Pluto körüli keringési ideje: 32,2 nap
Mérete: 12 · 4,5 km

Hydra

A Plutótól való átlagos távolsága: 64 750 km
Pluto körüli keringési ideje: 38,2 nap
Mérete: 55 · 40 km

A Pluto törpebolygó

  • Feltérképezett terület

Méretek

  • Pluto
  • Charon
  • Styx
  • Nix
  • Kerberos
  • Hydra

Föld
Átmérője: 12 756 km
Tömege: 5,974 · 10²⁴ kg

Pluto
Átmérője: 2370 km
Tömege: 1,305 · 10²² kg

Charon
Átmérője: 1208 km
Tömege: 1,59 · 10²¹ kg

Styx
Mérete: 7 · 5 km

Nix
Mérete: 42 · 36 km

Kerberos
Mérete: 12 · 4,5 km

Hydra
Mérete: 55 · 40 km

Hordozórakéta

  • első gyorsítófázis
  • RD-180 főhajtómű - 382 tonnának megfelelő tolóerőt biztosított a felszálláskor.
  • szilárd hajtóanyagú gyorsítórakéta - A gyorsítást segítette a felszálláskor, 5 db volt belőle a rakétán.
  • második gyorsítófázis (Centaur)
  • RL-10 hajtómű - A Centaur fázisban kétszer gyújtották be, a Naprendszerbe kijutást segítette.
  • orrburkolat - Ez védte az űrszondát a kilövéskor.
  • harmadik gyorsítófázis
  • Star 48 B hajtómű - Segítségével a harmadik gyorsítófázisban a Jupiter felé pályára állította az űrszondát.
  • űrszonda - Kisméretű (kb. mint egy zongora), súlya indításkor közel 500 kg. 7 tudományos megfigyelőműszert vitt magával.

A fellövés fázisai:

0:00:00 Az Atlas rakéta kilövése

0:01:47 Az 5 szilárd hajtóanyagú gyorsítórakéta leválasztása

0:03:23 Az orrburkolat leválasztása

0:04:33 A főhajtómű leállítása és leválasztása

0:04:43 A Centaur fokozat beindítása

0:41:59 A Centaur fokozat leállítása és leválasztása

0:42:37 A Star 48 B hajtómű beindítása

0:47:32 A Star 48 B hajtómű leválasztása

A New Horizons űrszonda

  • LORRI - 20 cm átmérőjű teleszkópos felderítőkamera. Viszonylag nagy távolságból képes felvételeket készíteni.
  • Ralph - Színes kamera és infravörös spektrométer a felszín geológiájának, morfológiájának, összetételének és hőmérsékletének vizsgálatára.
  • REX - Légköri nyomást, hőmérsékletet és sűrűséget vizsgáló műszer.
  • SWAP - Pluto körüli napszél vizsgálatára szolgáló műszer.
  • PEPSSI - Pluto körüli plazmakörnyezetet vizsgáló spektrométer.
  • SDC - Diákok által épített műszer a Naprendszerben található por mennyiségének és eloszlásának feltérképezésére.
  • RTG - Radioizotópos termoelektromos generátor. A szonda energiaellátását biztosítja.

A New Horizons űrszondát 2006. január 19-én indították útjára. Célja a Pluto–Charon-rendszer, a Pluto 4 másik holdja, valamint a Kuiper-öv objektumainak vizsgálata. A szonda 9 évig utazott és 5 milliárd km-t tett meg a Plutóig.

A New Horizons hét tudományos műszert vitt magával, amelyekkel felvételeket készítettek, és a Pluto felszínét és légkörét vizsgálták. Először kapott helyet egy űrszondán egy diákok által épített műszer, amely 2012-től 2015-ig feltérképezte a Naprendszerben található por mennyiségét és eloszlását.

A szonda útja

A New Horizons űrszonda az első, amely a Plutóhoz eljutott. Ez az első küldetés egy kettős rendszerhez, valamint egy jeges törpebolygóhoz.

A szonda kilövése után alig egy évvel ért a Jupiter bolygóhoz. Itt hintamanővert hajtott végre. A hintamanőver célja, hogy megnövelje az űrszonda sebességét azáltal, hogy egy bolygótól nyer energiát. Az űrszonda a bolygó keringési irányában halad el a bolygó mellett. Ekkor a bolygó gravitációs tere magával ragadja a szondát, így az lendületet kap, felgyorsul.

A New Horizons sebessége a Jupiter gravitációs lendítőereje által 14 ezer km/h-val nőtt. A Jupiter eközben energiájának 1/10²⁵-ed részét vesztette el.

A Jupiter gravitációs lendítőhatásától felgyorsulva folytatta útját a Pluto felé, amely mellett 2015. július 14-én haladt el igen rövid idő alatt.

A New Horizons űrszonda a Pluto után folytatja útját a Kuiper-övben. Új célpontja a 2014 MU69, 45 km átmérőjű bolygókezdemény, a Naptól 43 CSE-re, a Kuiper-öv közepén. A szonda 2019. december 31-én halad el mellette. Megismerésével a Naprendszer korai fejlődési időszakáról nyerhetünk új információkat.

Eredmények

  • Charon
  • A Charon felszíne
  • Pluto
  • Pluto: hegységek és síkságok
  • A Pluto kék légköre
  • A Pluto metánjégtartalma
  • Pluto: a Tartarus Dorsa hegység
  • A Pluto felszíne
  • Pluto: a Tombaugh Regio
  • Pluto: változatos felszín

Pluto

Felszín:
- Nagy felbontású képek a Plutóról
- A Pluto pontos átmérője
- Vízjégből álló, kb. 3 km magas hegyek a Pluto felszínén
- Konvekciós áramlások a jégtakaróban
- Aktív nitrogéngleccserek
- Szén-monoxid-jég, sok metánjég
- A felszín barnás-vöröses színét tholinok (metánból és etánból formálódnak UV sugárzás hatására) okozzák
- Geológiai aktivitásra utaló nyomok

Légkör (a Pluto jelenlegi légköre a Föld korai légköréhez hasonló):
- Nagyon alacsony felszíni légnyomás (Földének fele)
- A Pluto mögött 70-110 ezer km-re a Pluto légköréből származó ionizált gázok találhatók (A napszél elfújja a Pluto légkörét.)

Charon

Felszín:
- változatos (1000 km hosszú hegységek, 8 km mély kanyonok)
- tholinok az északi pólusnál

Animáció

  • Nap
  • Merkúr
  • Vénusz
  • Föld
  • Mars
  • Jupiter
  • Szaturnusz
  • Uránusz
  • Neptunusz
  • Pluto
  • Kuiper-öv
  • Naprendszer
  • Pluto
  • Charon
  • Styx
  • Nix
  • Kerberos
  • Hydra
  • Feltérképezett terület
  • első gyorsítófázis
  • RD-180 főhajtómű - 382 tonnának megfelelő tolóerőt biztosított a felszálláskor.
  • szilárd hajtóanyagú gyorsítórakéta - A gyorsítást segítette a felszálláskor, 5 db volt belőle a rakétán.
  • második gyorsítófázis (Centaur)
  • RL-10 hajtómű - A Centaur fázisban kétszer gyújtották be, a Naprendszerbe kijutást segítette.
  • orrburkolat - Ez védte az űrszondát a kilövéskor.
  • harmadik gyorsítófázis
  • Star 48 B hajtómű - Segítségével a harmadik gyorsítófázisban a Jupiter felé pályára állította az űrszondát.
  • űrszonda - Kisméretű (kb. mint egy zongora), súlya indításkor közel 500 kg. 7 tudományos megfigyelőműszert vitt magával.
  • LORRI - 20 cm átmérőjű teleszkópos felderítőkamera. Viszonylag nagy távolságból képes felvételeket készíteni.
  • Ralph - Színes kamera és infravörös spektrométer a felszín geológiájának, morfológiájának, összetételének és hőmérsékletének vizsgálatára.
  • REX - Légköri nyomást, hőmérsékletet és sűrűséget vizsgáló műszer.
  • SWAP - Pluto körüli napszél vizsgálatára szolgáló műszer.
  • PEPSSI - Pluto körüli plazmakörnyezetet vizsgáló spektrométer.
  • SDC - Diákok által épített műszer a Naprendszerben található por mennyiségének és eloszlásának feltérképezésére.
  • RTG - Radioizotópos termoelektromos generátor. A szonda energiaellátását biztosítja.

Narráció

A Plutót 2006-ig a Naprendszer legkisebb és legkülső nagybolygójának tartották. A Naptól való távolsága a Föld naptávolságának kb. 39,5-szerese.

A Pluto a legnagyobb törpebolygó. Átmérője kisebb a Holdénál. Magas hőmérsékleten összetömörödött anyagokból áll. Felszínét fagyott nitrogén és metán alkotja, amely nappal felenged, és vékony légkört alkot.

A törpebolygó legnagyobb kísérője a Charon. Évtizedekig a Charont tartották a Pluto egyetlen holdjának, azonban 2005 óta négy további holdat fedeztek fel, melyek nagyságuk szerint sorban a Hydra, a Nix, a Kerberos és a Styx.

A Pluto átmérője 2372 km, a Földének 19%-a. A Charon a Plutóhoz viszonyítva jelentős méretű, a fele, így a Pluto–Charon-rendszert korábban kettős bolygónak nevezték. A további holdak átmérője nem éri el a 60 km-t.

A New Horizons űrszonda célja a Pluto és holdjai, valamint a Kuiper-öv objektumainak vizsgálata. Hét tudományos műszert vitt magával, amelyekkel felvételeket készítettek, valamint a Pluto felszínét és légkörét vizsgálták. Először kapott helyet egy űrszondán egy diákok által épített műszer, amely 2012-től 2015-ig feltérképezte a Naprendszerben található por mennyiségét és eloszlását.

A New Horizons űrszondát 2006. január 19-én indították útjára. A szonda 9 évig utazott és 5 milliárd km-t tett meg a Plutóig. Ez az első űrszonda, amely a Plutóhoz eljutott. Ez az első küldetés egy kettős rendszerhez, valamint egy jeges törpebolygóhoz. A szonda kilövése után alig egy évvel ért a Jupiter bolygóhoz. Itt hintamanővert hajtott végre.

A hintamanőver célja, hogy megnövelje az űrszonda sebességét azáltal, hogy egy bolygótól nyer energiát. Az űrszonda a bolygó keringési irányában halad el a bolygó mellett. Ekkor a bolygó gravitációs tere magával ragadja a szondát, így az lendületet kap, felgyorsul. A New Horizons sebessége a Jupiter gravitációs lendítőereje által 14 ezer km/h-val nőtt. A Jupiter eközben energiájának 1/10²⁵-ed részét vesztette el.
A Jupiter gravitációs lendítőhatásától felgyorsulva folytatta útját a szonda a Pluto felé, amely mellett 2015. július 14-én haladt el igen rövid idő alatt.
A New Horizons űrszonda a Pluto után folytatja útját a Kuiper-övben. Új célpontja a 2014 MU69, 45 km átmérőjű bolygókezdemény, a Naptól 43 CSE-re, a Kuiper-öv közepén. A Naprendszer korai fejlődési időszakáról nyerhetünk új információkat a megismerésével. A szonda 2019. 12. 31-én halad el mellette.

A Plutóról az alábbiakat tudhattuk meg a szonda segítségével: pontos átmérőjét, amely nagyobb, mint eddig hitték. A Pluto felszíne barnás-vöröses színű, és sokkal változatosabb, komplexebb, mint eredetileg gondolták. A felszíni légnyomás alacsonyabb a vártnál. Légkörét a napszél fokozatosan fújja el csakúgy, mint a Föld korai légkörét.
A Charon szintén változatos felszínű, barnás-vöröses színű északi pólussal.

Kapcsolódó extrák

A Hubble űrtávcső

A Hubble űrtávcső működését a légköri hatások nem befolyásolják.

Dawn-küldetés

A Vesta és a Ceres feltérképezésével a Naprendszer korai időszakáról, a kőzetbolygók formálódásáról kaphatunk információkat.

Kepler űrtávcső

A Kepler űrtávcső segítségével a Földünkhöz hasonló, életre alkalmas bolygókat keresünk a Naprendszerünkön kívül.

Voyager űrszondák

A Voyager szondák elhagyták a Naprendszert. Vizsgálatokat végeznek, emellett az emberiség üzenetét is magukkal viszik.

A Pluto–Charon-rendszer

A Pluto törpebolygó legnagyobb kísérője a Charon.

A Cassini-Huygens küldetés (1997-2017)

Cassini-űrszonda közel 20 éves küldetése során vizsgálta a Szaturnusz bolygót és holdjait.

A Föld

Földünk oxigéntartalmú légkörrel és szilárd kéreggel rendelkező kőzetbolygó.

A Jupiter

A Jupiter Naprendszerünk legnagyobb bolygója: tömege két és félszer akkora, mint a többi bolygóé együttesen.

A Mars

A vörös bolygón víz és élet nyomai után kutatnak.

A Merkúr

A Naprendszerben a Naphoz legközelebbi, és egyben a legkisebb bolygó.

A Naprendszer, bolygópályák

A Nap körül 8 bolygó kering ellipszispályán.

A Naprendszer élete

A Nap és a bolygók egy porfelhő kb. 4,5 milliárd éve megkezdődött összesűrűsödésével alakultak ki.

A Nemzetközi Űrállomás

A 16 ország részvételével épült űrállomás állandó emberi jelenlétet biztosít a világűrben.

A Neptunusz

A Naprendszer legkülső bolygója, a legkisebb gázbolygó.

A Szaturnusz

A Naprendszer második legnagyobb bolygója, felismerhető jellegzetes gyűrűrendszeréről.

A Vénusz

A Naptól számított 2. bolygó. Az éjszakai égbolton a Hold után a legfényesebb égitest.

Az égi mechanika fejlődése

A jelenet a világegyetemről alkotott képünket befolyásoló csillagászok, fizikusok munkásságát foglalja össze.

Az Uránusz

A Naptól számított hetedik bolygó, Jupiter típusú, azaz gázbolygó.

Bolygók, méretek

A Nap körül a belső kőzetbolygók és a külső, nagyméretű gázbolygók keringenek.

Földrajzi érdekességek – Csillagászat

Naprendszerünk számos érdekességgel szolgál a számunkra.

Fúziós reaktor

Az atommagfúzió környezetbarát, gyakorlatilag korlátlan energiaforrásként fog szolgálni.

Jurij Gagarin űrrepülése (1961)

Az 1961. április 12-én, a szovjet Bajkonurból egy Vosztok–1 űrhajóval útnak induló Gagarin volt az első ember a világűrben.

Kepler törvényei

A bolygómozgást leíró három fontos törvényt Johannes Kepler fogalmazta meg.

Mars-kutatás

A Mars szerkezetét és az élet esetleges nyomait űrszondák és marsjárók segítségével kutatják.

Műholdtípusok

A Föld körül keringő mesterséges égitesteket polgári és katonai célokra egyaránt felhasználjuk.

Szputnyik–1 (1957)

A szovjet gyártmányú műhold volt az első űreszköz, melyet a Földről a világűrbe juttattak (1957. október).

Űrsikló (Space Shuttle)

Az űrsiklók a NASA többször felhasználható, ember szállítására alkalmas űreszközei voltak.

Kosárba helyezve!