A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

A Pluto–Charon-rendszer

A Pluto–Charon-rendszer

A Pluto törpebolygó legnagyobb kísérője a Charon.

Földrajz

Címkék

Plútó–Charon-rendszer, Plútó, Charon, Plútó holdjai, Kuiper-öv, Naprendszer, törpebolygó, Nap, Hydra, Nix, Kerberos, Styx, csillagászat, földrajz

Kapcsolódó extrák

Jelenetek

A Naprendszer

  • Nap
  • Merkúr
  • Vénusz
  • Föld
  • Mars
  • Jupiter
  • Szaturnusz
  • Uránusz
  • Neptunusz
  • Pluto

A Plutót 2006-ig a Naprendszer legkisebb és legkülső nagybolygójának tartották. Átmérője (2372 km) kisebb a Holdénál. Ma már azonban a legnagyobb törpebolygó.

A Naptól való távolsága a Föld naptávolságának (1CSE = csillagászati egység) kb. 39,5-szerese.

A törpebolygó legnagyobb kísérője a Charon. A Plutohoz viszonyítva jelentős méretű (átmérője 1208 km), méretarányuk 2 : 1, így a Pluto–Charon-rendszert korábban kettős bolygónak nevezték.

Tömegarányuk (8 : 1) és a két égitest közötti nagy távolság miatt a rendszer tömegközéppontja a Plutón kívül található, így lényegében egymás körül keringenek.

A Pluto átlagos sűrűsége 1,87 g/cm³.

Magas hőmérsékleten összetömörödött anyagokból áll. Felszínét fagyott nitrogén és metán alkotja, amely nappal felenged, és vékony légkört alkot.

Átlaghőmérséklete: –230 °C.
Keringési ideje: közel 248 földi év.
Forgási ideje: 6,39 földi nap.

5 holdja ismert.

Fogalomdefiníció:
Törpebolygó (plutoida): A Nap körül keringő kis égitest, amelynek a tömege azonban elég nagy a gömb alak kialakulásához, és nem söpörte tisztára a pályáját övező térséget. Átmenet a nagybolygók és a kisbolygók között.

A Pluto

  • a Pluto forgástengelye
  • a Pluto keringési síkjára merőleges vonal
  • a Pluto keringési síkja
  • a Pluto pályája a Nap körül
  • a Pluto egyenlítője
  • 122°

Adatok:

Átmérője: 2372 km (a Földének 0,19-szorosa)

Tömege: 1,305 · 10²² kg (a Földének 0,0021-szerese)

Átlagos sűrűsége: 1,87 g/cm³

Felszíni gravitációja: 0,063 g

Holdjainak száma: 5

Átlagos naptávolsága: 5900 millió km = 39,5 CSE = 5,5 fényóra

A Nap körüli pályájának a kerülete: 36 530 000 000 km = 244,18 CSE

A Nap körüli ellipszispálya excentricitása: 0,248 807 66

A Nap körüli keringési idő: közel 248 év

A Charon hold

Charon hold:

a Plutótól való átlagos távolsága: 19 600 km

átmérője: 1208 km

A Pluto–Charon-rendszer

  • Pluto
  • Charon
  • közös tömegközéppont - A Pluto és a Charon tömegaránya (8:1) és a közöttük lévő nagy távolság miatt a rendszer tömegközéppontja a Plutón kívül található. A Pluto és a Charon a közös tömegközéppont körül kering.

A Pluto pályája

  • Pluto
  • Nap
  • átlagos naptávolsága: 5 900 000 000 km
  • keringési ideje: 248 év
  • a Pluto keringési pályája - A Pluto pályaelhajlása az összes ismert naprendszeri nagybolygóhoz képest a legnagyobb, pályasíkja 17°-os szöget zár be az ekliptikával, azaz a Föld keringési síkjával.
  • ekliptika - A Föld keringési síkja.

Animáció

A Pluto törpebolygó 2006-ig a Naprendszer kilencedik, a Naptól legtávolabbi és egyben legkisebb bolygójának számított. 2006-ban azonban a Nemzetközi Csillagászati Unió új bolygómeghatározást alkotott. Ezáltal a Naprendszer határán található Kuiper-öv Plutohoz hasonló méretű jeges kisbolygói számára létrehozták a törpebolygó kategóriát.

A Plutót 1930-ban fedezték fel, nevét a görög mitológiából ismert Hadész, az alvilág urának latin megfelelőjéről kapta. Átmérője a Földének közel 1/5-e, míg tömege csupán a Földének körülbelül 0,2%-a.
A felszínén uralkodó átlaghőmérséklet igen alacsony, megközelíti a –230°C-ot. Felszínét fagyott nitrogén és metán alkotja. Napközelben tartózkodva nappalonként vékony légköre is létrejön ezen anyagok felolvadásával.

A Pluto a Naptól napközelben majdnem 30-szor, naptávolban pedig közel 50-szer távolabbra esik, mint a Föld. Tengelye körül 6 és 1/3-ad földi nap alatt fordul meg, míg a Napot 248 földi év alatt kerüli meg. Felfedezése óta tehát még a fél keringési pályáját sem járta be. 1989-ben volt napközelben, azóta távolodik a Naptól.

A Plutónak jelenleg öt holdját ismerjük: a legnagyobb a Charon. Átmérője csaknem fele a Plutoénak, tömege viszont csak az 1/8-a. Neve szintén mitológiai eredetű: Charon a görög mitológiában az alvilág révésze.
Évtizedekig a Charont tartották a Pluto egyetlen holdjának, azonban 2005 óta négy további holdat fedeztek fel, melyek nagyságuk szerint sorban a Hydra, a Nix, a Kerberos és a Styx.

A Plutót és a Charont sokáig ikerbolygóknak gondolták szokatlan méretarányaik miatt és főként azért, mert közös tömegközéppontjuk a Plutón kívül helyezkedik el. A Charon tengelyforgásával azonos idő alatt kerüli meg a Plutót, sőt keringésük kölcsönösen kötött, azaz mindig ugyanazt az oldalukat fordítják egymás felé.

Narráció

A Pluto törpebolygó 2006-ig a Naprendszer kilencedik, a Naptól legtávolabbi és egyben legkisebb bolygójának számított. 2006-ban azonban a Nemzetközi Csillagászati Unió új bolygómeghatározást alkotott. Ezáltal a Naprendszer határán található Kuiper-öv Plutohoz hasonló méretű jeges kisbolygói számára létrehozták a törpebolygó kategóriát.

A Plutót 1930-ban fedezték fel, nevét a görög mitológiából ismert Hadész, az alvilág urának latin megfelelőjéről kapta. Átmérője a Földének közel 1/5-e, míg tömege csupán a Földének körülbelül 0,2%-a.
A felszínén uralkodó átlaghőmérséklet igen alacsony, megközelíti a –230°C-ot. Felszínét fagyott nitrogén és metán alkotja. Napközelben tartózkodva nappalonként vékony légköre is létrejön ezen anyagok felolvadásával.

A Pluto a Naptól napközelben majdnem 30-szor, naptávolban pedig közel 50-szer távolabbra esik, mint a Föld. Tengelye körül 6 és 1/3-ad földi nap alatt fordul meg, míg a Napot 248 földi év alatt kerüli meg. Felfedezése óta tehát még a fél keringési pályáját sem járta be. 1989-ben volt napközelben, azóta távolodik a Naptól.

A Plutónak jelenleg öt holdját ismerjük: a legnagyobb a Charon. Átmérője csaknem fele a Plutoénak, tömege viszont csak az 1/8-a. Neve szintén mitológiai eredetű: Charon a görög mitológiában az alvilág révésze.
Évtizedekig a Charont tartották a Pluto egyetlen holdjának, azonban 2005 óta négy további holdat fedeztek fel, melyek nagyságuk szerint sorban a Hydra, a Nix, a Kerberos és a Styx.

A Plutót és a Charont sokáig ikerbolygóknak gondolták szokatlan méretarányaik miatt és főként azért, mert közös tömegközéppontjuk a Plutón kívül helyezkedik el. A Charon tengelyforgásával azonos idő alatt kerüli meg a Plutót, sőt keringésük kölcsönösen kötött, azaz mindig ugyanazt az oldalukat fordítják egymás felé.

Kapcsolódó extrák

Tengerek, öblök

Az animáció a Föld főbb tengereit és tengeröbleit foglalja össze.

A Merkúr

A Naprendszerben a Naphoz legközelebbi, és egyben a legkisebb bolygó.

Amerika országai

Az animáció segítségével megismerhetjük a világ országait, fővárosokat és az országok...

A Hold

A Hold a Föld kísérője, egyetlen mellékbolygója.

Csillagtípusok

A csillagfejlődés folyamata átlagos és nagy tömegű csillagok esetén.

Megújuló energiaforrások

Ki ne látott volna már napelemes számológépet vagy szélmalmot. Nézzük meg melyek Földünk...

A földrajzi fokhálózat (alapfok)

A földrajzi koordinátarendszer segítségével a földfelszín minden pontja két adattal...

Magyarország közigazgatási térképe

A jelenet segítségével szemléltethetjük és gyakoroltathatjuk Magyarország...

Kosárba helyezve!