A Rutherford-kísérlet
A Rutherford-kísérlettel sikerült kimutatni a pozitív töltésű atommagok létét. Az eredmények egy új atommodell kidolgozásához szolgáltak alapul.
Fizika
Címkék
Rutherford-kísérlet, Ernest Rutherford, Rutherford, szóráskísérlet, atommodell, elektron, Thomson, atommag, kvantumfizika, kvantummechanika, kvantum, részecskefizika, részecske, eltérülés, detektorernyő, sugárforrás, kísérlet, alfa-részecske, fizikus, fizika
Kapcsolódó extrák
Jelenetek
Laboratórium
- Rutherford szóráskísérlete
A Rutherford-kísérlet
Értelmezés
A részecskék eltérülése
- atommag
Animáció
- Joseph John Thomson
- Nobel-díj: 1906
- Ernest Rutherford
- Nobel-díj: 1908
Narráció
A 19. század végére nyilvánvalóvá vált, hogy az atom oszthatatlanságának tana nem tartható tovább. A századfordulón Joseph John Thomson angol fizikus azt feltételezte, hogy a negatív töltésű elektronok egy pozitív töltésű anyagba ágyazódnak; e jellegzetes elrendeződés miatt szokták ezt a rendszert mazsolás puding modellnek is nevezni.
Ernest Rutherford kísérletében aranyfóliát bombáztak pozitív töltésű alfa-részecskékkel, azaz héliumatommagokkal. Az alfa-részecskék többsége akadálytalanul áthaladt a fólián, sok közülük megváltozott irányban haladt tovább, néhány pedig visszaverődött arról.
Ha a Thomson-féle atommodell helyes volna, akkor az alfa-részecskék lassulva ugyan, de eltérülés nélkül haladnának át a fémen.
A kapott kísérleti eredmény akkor lehetséges, ha az aranyatomok tömegének legnagyobb része egy igen kis térrészbe sűrűsödik.
Ezek alapján Rutherford kidolgozta és 1911-ben publikálta atommodelljét, amelyben a pozitív töltésű atommag körül körpályán keringenek az elektronok. Az atommag átmérője az atom átmérőjének körülbelül tízezred része.
Kapcsolódó extrák
Az atommodellek fejlődése
Az atom szerkezetéről alkotott felfogások, nézetek kialakulásának főbb állomásai napjainkig.
Átlátszóság
Az animáció magyarázatot ad az átlátszóságra és az átlátszatlanságra, a röntgenvizsgálat elvére, valamint arra, hogy bizonyos anyagok csak bizonyos színű...
Elemi részecskék
A kvarkok és a leptonok építik fel az anyagot, a kölcsönhatásokat a bozonok közvetítik.
Atombomba (1945)
A történelem egyik legpusztítóbb fegyverének kifejlesztésében magyar tudósok is részt vettek.
Fizikusok, akik megváltoztatták a világot
E nagyszerű tudósok tevékenysége óriási hatást gyakorolt a fizika tudományának fejlődésére.
Fúziós reaktor
Az atommagfúzió környezetbarát, gyakorlatilag korlátlan energiaforrásként fog szolgálni.
Láncreakció
Az atommaghasadás során felszabaduló energia felhasználható békés és hadászati célokra is.
Marie Curie laboratóriuma
A fizikai és a kémiai Nobel-díjat is elnyerő Marie Curie a tudománytörténet talán legismertebb női alakja.
Hogyan működik az elektronmikroszkóp?
Az animáció segítségével megismerhetjük az elektronmikroszkóp szerkezetét és működését.