A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

A Szaturnusz

A Szaturnusz

A Naprendszer második legnagyobb bolygója, felismerhető jellegzetes gyűrűrendszeréről.

Földrajz

Címkék

Szaturnusz, Szaturnusz gyűrűi, Naprendszer, óriásbolygó, külső bolygó, Mimas, Enceladus, Tethys, Dione, Rhea, Titán, Iapetus, Nap, bolygó, hold, csillagászat, földrajz

Kapcsolódó extrák

Jelenetek

A Naprendszer

  • Nap
  • Merkúr
  • Vénusz
  • Föld
  • Mars
  • Jupiter
  • Szaturnusz
  • Uránusz
  • Neptunusz

A Szaturnusz a Naprendszer második legnagyobb bolygója, feltűnő külső bolygó. Óriásbolygó (Jupiter típusú bolygó).
A Szaturnusz a leglapultabb bolygó, ez a nagy sebességű forgása és a ritka anyaga eredménye. A legkisebb sűrűségű bolygó a Naprendszerben, az egyetlen bolygó, amelynek sűrűsége kisebb a vízénél
(0,69 g/cm³).

A Szaturnusz

  • a Szaturnusz forgástengelye
  • a Szaturnusz keringési síkjára merőleges vonal
  • a Szaturnusz keringési síkja
  • a Szaturnusz pályája a Nap körül
  • a Szaturnusz egyenlítője
  • 26,7°
  • a Szaturnusz gyűrűi

Adatok:

– átmérője: 120 536 km
(a Földének 9,45-szorosa)

– tömege: 5,6846 · 10²⁶ kg
(a Földének 95,2-szerese)

– átlagos sűrűsége: 0,69 g/cm³

– felszíni gravitációja: 1,065 földi g

– felszíni hőmérséklete: –180 °C

– holdjainak száma: 62

– forgási ideje a tengelye körül: 10 óra 48 perc

– tengelyferdesége: 26,7°

– átlagos naptávolsága:
1 433 530 000 km = 9,58 CSE = 79,7 fényperc

– a Nap körüli ellipszispálya excentricitása: 0,054

– a Nap körüli keringési ideje: 29,46 év

A Mimas

Mimas:

– a Szaturnusztól való átlagos távolsága: 185 600 km

– átmérője: 397 km

Az Enceladus

Enceladus:

– a Szaturnusztól való átlagos távolsága: 238 100 km

– átmérője: 504 km

A Tethys

Tethys:

– a Szaturnusztól való átlagos távolsága:
294 600 km

– átmérője: 1060 km

A Dione

Dione:

– a Szaturnusztól való átlagos távolsága:
377 400 km

– átmérője: 1122 km

A Rhea

Rhea:

– a Szaturnusztól való átlagos távolsága: 527 100 km

– átmérője: 1528 km

A Titán

Titán:

– a Szaturnusztól való átlagos távolsága: 1 221 900 km

– átmérője: 5150 km

A Iapetus

Iapetus:

– a Szaturnusztól való átlagos távolsága: 3 560 800 km

– átmérője: 1470 km

A Szaturnusz metszete

  • légkör - Molekuláris hidrogéngáz alkotja a légkörét, amelynek átmérője 1000 km. A légköre nagy sebességgel áramló sávokba rendeződik.
  • folyékony hélium- és hidrogénréteg - A hidrogénréteg folyamatosan alakul át légneműből folyékonnyá.
  • fémes hidrogénréteg - A szilárd magot egy fémes hidrogénréteg veszi körül.
  • mag - Valószínűleg szilárd belső maggal rendelkezik, amely vasat, nikkelt és szilikátokat tartalmaz, és valószínűleg 9-22-szeres földtömegű lehet.

A Szaturnusz pályája

  • Szaturnusz
  • Nap
  • átlagos naptávolsága: 1 433 530 000 km
  • keringési ideje: 29,46 év
  • a Szaturnusz keringési pályája

Animáció

  • Nap
  • Merkúr
  • Vénusz
  • Föld
  • Mars
  • Jupiter
  • Szaturnusz
  • Uránusz
  • Neptunusz
  • a Szaturnusz forgástengelye
  • a Szaturnusz keringési síkjára merőleges vonal
  • a Szaturnusz keringési síkja
  • a Szaturnusz pályája a Nap körül
  • a Szaturnusz egyenlítője
  • 26,7°
  • a Szaturnusz gyűrűi
  • légkör - Molekuláris hidrogéngáz alkotja a légkörét, amelynek átmérője 1000 km. A légköre nagy sebességgel áramló sávokba rendeződik.
  • folyékony hélium- és hidrogénréteg - A hidrogénréteg folyamatosan alakul át légneműből folyékonnyá.
  • fémes hidrogénréteg - A szilárd magot egy fémes hidrogénréteg veszi körül.
  • mag - Valószínűleg szilárd belső maggal rendelkezik, amely vasat, nikkelt és szilikátokat tartalmaz, és valószínűleg 9-22-szeres földtömegű lehet.
  • Szaturnusz
  • Nap
  • átlagos naptávolsága: 1 433 530 000 km
  • keringési ideje: 29,46 év
  • a Szaturnusz keringési pályája

A Szaturnusz gyűrűi

  • Colombo-rés
  • Maxwell-rés
  • Huygens-rés
  • Encke-rés
  • Keeler-rés
  • D-gyűrű
  • C-gyűrű
  • B-gyűrű
  • Cassini-rés
  • A-gyűrű
  • F-gyűrű

A Szaturnusz holdjai

  • Mimas - – a Szaturnusztól való átlagos távolsága: 185 600 km – átmérője: 397 km
  • Enceladus - – a Szaturnusztól való átlagos távolsága: 238 100 km – átmérője: 504 km
  • Tethys - – a Szaturnusztól való átlagos távolsága: 294 600 km – átmérője: 1060 km
  • Dione - – a Szaturnusztól való átlagos távolsága: 377 400 km – átmérője: 1122 km
  • Rhea - – a Szaturnusztól való átlagos távolsága: 527 100 km – átmérője: 1528 km
  • Titán - – a Szaturnusztól való átlagos távolsága: 1 221 900 km – átmérője: 5150 km
  • Iapetus - – a Szaturnusztól való átlagos távolsága: 3 560 800 km – átmérője: 1470 km

Narráció

A Szaturnusz a Naptól számított hatodik, méretét tekintve a második legnagyobb bolygó. Nevét az egyik legősibb római istenről kapta. Szaturnusz a vetés, a vetőmag istene, a könyörtelen idő jelképe. A görög mitológiabeli titánnal, Kronosszal azonosították.
A Szaturnusz a legtávolabbi bolygó, amely könnyen észrevehető szabad szemmel. Ovális alakját először Galileo Galilei figyelte meg kezdetleges távcsövével, de még nem láthatta, hogy ezt a gyűrű okozza.
Christiaan Huygens volt az első, aki felvetette, hogy a Szaturnuszt egy gyűrű veszi körbe.
1675-ben Giovanni Domenico Cassini megállapította, hogy a Szaturnusz gyűrűjét valójában több vékonyabb gyűrű és a köztük lévő rések alkotják; a legnagyobb ilyen rést később Cassini-résnek nevezték el.

A Szaturnuszt először a Pioneer–11 látogatta meg 1979 szeptemberében. 1980 novemberében a Voyager–1 űrszonda érkezett a Szaturnusz-rendszerbe. Visszaküldte az első nagy felbontású képeket a bolygóról, a gyűrűkről és holdakról. Először láthattuk a különféle holdak felszíni jellemzőit.
Majdnem egy évvel később, 1981 augusztusában a Voyager––2 folytatta a Szaturnusz rendszerének tanulmányozását. 2004. július 1-jén a Cassini űrszonda pályára állt a Szaturnusz körül, és rengeteg új információval látta el az emberiséget a bolygóról és holdjairól.
2005 elején a Cassiniről levált Huygens szonda leszállt a nitrogén légkörrel rendelkező Titán óriáshold felszínére, ahol metán- és etántavakat talált.

A Szaturnusz a Naprendszer második legnagyobb bolygója, feltűnő külső óriásbolygó. A Szaturnusz a leglapultabb bolygó, ez a nagy sebességű forgása és a ritka anyaga eredménye. A legkisebb sűrűségű bolygó a Naprendszerben, az egyetlen bolygó, amelynek sűrűsége kisebb a vízénél (0,69 g/cm³).

A Szaturnusz belső szerkezete hasonlít a Jupiterhez, egy sziklás mag található a központban, felette egy folyékony fémes hidrogénréteg, kívül pedig egy molekuláris hidrogénréteg helyezkedik el.
Főleg hidrogénből álló légköre van, amely nagy sebességgel áramló és örvénylő sávokba rendeződik. A Szaturnusz szelei a Naprendszerben a leggyorsabbak közé tartoznak, a Voyager adatai szerint elérhetik a 400 m/s-ot.
A Szaturnusz légköre a Jupiterhez hasonló sávos felépítésű, de a Szaturnusz sávjai sokkal halványabbak és sokkal szélesebbek az egyenlítő közelében.
Átlaghőmérséklete: ––180 °C. A Szaturnusz belsejének hőmérséklete a magnál eléri a 12 000 K-t. A bolygó több energiát sugároz vissza az űrbe, mint amennyit a Naptól kap, ennek oka még nem tisztázott.
A Szaturnusz mágneses tere erős, és mágneses mezejének tengelye gyakorlatilag egybeesik a forgástengelyével. A Hubble-űrtávcső felvételein időnként sarki fény is látható.

A Szaturnusz főleg a gyűrűrendszeréről ismert, amely az egyik leglátványosabb objektum a Naprendszerben. A gyűrűket már kisebb távcsővel is meg lehet figyelni.
A törmelékgyűrűk anyaga kőzet- és jégszemcsékből áll, melyek mérete a porszemtől a személygépkocsiig terjed. A gyűrűrendszer látványossága a sok vízjég miatti nagy fényvisszaverő képességének köszönhető.
A sok száz gyűrű réseiben tucatnyi hold is kering, ezek gravitációs hatása összetartja a közelükben lévő gyűrűketterelőholdak”).

62 holdja ismert. A holdak közül csak hét elég nagy ahhoz, hogy gömb alakú legyen (a gömb alak csak egy méret-, illetve tömeghatár felett jön létre a saját gravitáció és a kialakuláskori belső hő következtében).

Egyetlen óriásholdja a Titán, 1655-ben fedezték fel. Keringési periódusa 16 nap. A holdak anyaga sok vízjeget tartalmaz.

A Szaturnuszhoz közeli Enceladuson a felszín alól magasra feltörő vízgőz-kitöréseket, ún. jégvulkanizmust figyeltek meg. A holdak nagy része csupán 4-8 km átmérőjű.

Kapcsolódó extrák

A Naprendszer, bolygópályák

A Nap körül 8 bolygó kering ellipszispályán.

A Naprendszer élete

A Nap és a bolygók egy porfelhő kb. 4,5 milliárd éve megkezdődött összesűrűsödésével alakultak ki.

Bolygók, méretek

A Nap körül a belső kőzetbolygók és a külső, nagyméretű gázbolygók keringenek.

A Cassini-Huygens küldetés (1997-2017)

Cassini-űrszonda közel 20 éves küldetése során vizsgálta a Szaturnusz bolygót és holdjait.

A Föld

Földünk oxigéntartalmú légkörrel és szilárd kéreggel rendelkező kőzetbolygó.

A Jupiter

A Jupiter Naprendszerünk legnagyobb bolygója: tömege két és félszer akkora, mint a többi bolygóé együttesen.

A Mars

A vörös bolygón víz és élet nyomai után kutatnak.

A Merkúr

A Naprendszerben a Naphoz legközelebbi, és egyben a legkisebb bolygó.

A Nap

A Nap átmérője Földünkének kb. 109-szerese. Anyagának nagy része hidrogén.

A Neptunusz

A Naprendszer legkülső bolygója, a legkisebb gázbolygó.

A New Horizons-küldetés

A New Horizons űrszondát a Pluto és a Kuiper-öv tanulmányozására indították útnak 2006-ban.

A Pluto–Charon-rendszer

A Pluto törpebolygó legnagyobb kísérője a Charon.

A Tejútrendszer

Galaxisunk kb. 100 000 fényév átmérőjű, benne több 100 milliárd csillag található, ezek egyike a Nap.

A Vénusz

A Naptól számított 2. bolygó. Az éjszakai égbolton a Hold után a legfényesebb égitest.

Az Uránusz

A Naptól számított hetedik bolygó, Jupiter típusú, azaz gázbolygó.

Dawn-küldetés

A Vesta és a Ceres feltérképezésével a Naprendszer korai időszakáról, a kőzetbolygók formálódásáról kaphatunk információkat.

Kepler törvényei

A bolygómozgást leíró három fontos törvényt Johannes Kepler fogalmazta meg.

Mars-kutatás

A Mars szerkezetét és az élet esetleges nyomait űrszondák és marsjárók segítségével kutatják.

Kosárba helyezve!