A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

A belső elválasztású mirigyek

A belső elválasztású mirigyek

A belső elválasztású mirigyek hormonokat termelnek, melyek a vérbe jutnak.

Biológia

Címkék

belső elválasztású mirigy, hormon, hormonrendszer, endokrin, agyalapi mirigy, mellékpajzsmirigyek, pajzsmirigy, hasnyálmirigy, mellékvese, magház, here, szabályozás, oxitocin, vazopresszin, tiroxin, kalcitonin, parathormon, inzulin, ösztrogén, progeszteron, tesztoszteron, glükokortikoid, aldoszteron, adrenalin, noradrenalin, glukagon, mirigy, ACTH, ember, biológia

Kapcsolódó extrák

Jelenetek

A nők belső elválasztású mirigyei

  • agyalapi mirigy - A hipotalamusszal együtt képezi a hipotalamusz-agyalapi mirigy rendszert, amely hormonrendszerünk központja. Az agyalapi mirigy hátulsó lebenyében a hipotalamusz által termelt hormonok tárolódnak, és ürülnek a vérbe. Az oxitocin simaizom-összehúzó hatású, fontos a szülésben és a szoptatásban, és a közösülés, illetve a szülés utáni érzelmi reakciókban játszik szerepet. Az ADH (antidiuretikus hormon, vazopresszin) a víz visszaszívását serkenti a vesékben. Az elülső lebenyben termelődik a növekedési hormon és a más belső elválasztású mirigyek működését irányító trophormonok. Ezek termelését a hipotalamusz serkentő hormonjai serkentik.
  • mellékpajzsmirigyek - A parathormont termelik, amely a vér kalciumszintjét emelő polipeptid. Hatására a csontokból kalcium szabadul fel. A parathormonnal ellentétes hatású a pajzsmirigyben termelődő kalcitonin. A mellékpajzsmirigyek nem állnak a hipotalamusz-agyalapi mirigy rendszer irányítása alatt: a parathormon termelődését a vér kalciumszintje szabályozza.
  • pajzsmirigy - Működését az agyalapi mirigy ACTH hormonja szabályozza. A T4 (tiroxin) hormont termeli, mely a tirozin aminosav jódtartalmú származéka, és a biológiai oxidációt serkenti. Fontos az agy megfelelő fejlődésében, a test normális növekedésében is. Túltermelődése esetén bazedovkór alakul ki. Hiánytünete a strúma, illetve a kreténizmus (születéstől fogva alacsony termelődés esetén). A pajzsmirigy polipeptidhormonja a kalcitonin, mely a vér kalciumszintjét csökkenti, segítve a kalcium beépülését a csontokba. Ezzel ellentétes hatású a mellékpajzsmirigy parathormonja.
  • hasnyálmirigy - Langerhans-szigeteinek sejtjei inzulint termelnek. Ez a polipeptid serkenti a glükóz bejutását a sejtekbe, ezáltal a vércukorszintet csökkenti. Inzulin hiányában cukorbetegség alakul ki. Szintén a hasnyálmirigy termeli az inzulinnal ellentétes hatású glukagont. A hasnyálmirigy nem áll a hipotalamusz-agyalapi mirigy rendszer irányítása alatt; inzulintermelését a vér glükózszintje szabályozza.
  • mellékvese - Fő részei a kéreg és a velő. A kéreg működését az agyalapi mirigy ACTH hormonja serkenti. A kéregben szteroidhormonok termelődnek: a vér nátriumszintjét emelő aldoszteron, a glükózraktározást serkentő, és a vércukorszintet emelő glükokortikoidok, és kis mennyiségben nemi hormonok. A velő epinefrint (adrenalint) termel, amely aminosav-származék. Az epinefrin stresszhormon, a vészreakció kialakításában fontos.
  • petefészek - A szteránvázas női nemi hormonokat termeli. A tüszőben, majd a sárgatestben termelődő ösztrogén a tüszőérést és az ovulációt serkenti. A progeszteron a sárgatestben termelődik, és felkészíti a méh nyálkahártyáját a hólyagcsíra beágyazódására. A petefészek működését az agyalapi mirigy FSH és LH hormonjai irányítják.

A férfiak belső elválasztású mirigyei

  • agyalapi mirigy - A hipotalamusszal együtt képezi a hipotalamusz-agyalapi mirigy rendszert, amely hormonrendszerünk központja. Az agyalapi mirigy hátulsó lebenyében a hipotalamusz által termelt hormonok tárolódnak és ürülnek a vérbe. Az oxitocin simaizom-összehúzó hatású, fontos a szülésben és a szoptatásban, és a közösülés, illetve a szülés utáni érzelmi reakciókban játszik szerepet. Az ADH (antidiuretikus hormon, vazopresszin) a víz visszaszívását serkenti a vesékben. Az elülső lebenyben termelődik a növekedési hormon és a más belső elválasztású mirigyek működését irányító trophormonok. Ezek termelését a hipotalamusz serkentő hormonjai serkentik.
  • mellékpajzsmirigyek - A parathormont termelik, amely a vér kalciumszintjét emelő polipeptid. Hatására a csontokból kalcium szabadul fel. A parathormonnal ellentétes hatású a pajzsmirigyben termelődő kalcitonin. A mellékpajzsmirigyek nem állnak a hipotalamusz-agyalapi mirigy rendszer irányítása alatt: a parathormon termelődését a vér kalciumszintje szabályozza.
  • pajzsmirigy - Működését az agyalapi mirigy ACTH hormonja szabályozza. A T4 (tiroxin) hormont termeli, mely a tirozin aminosav jódtartalmú származéka, és a biológiai oxidációt serkenti. Fontos az agy megfelelő fejlődésében, a test normális növekedésében is. Túltermelődése esetén bazedovkór alakul ki. Hiánytünete a strúma, illetve a kreténizmus (születéstől fogva alacsony termelődés esetén). A pajzsmirigy polipeptidhormonja a kalcitonin, mely a vér kalciumszintjét csökkenti, segítve a kalcium beépülését a csontokba. Ezzel ellentétes hatású a mellékpajzsmirigy parathormonja.
  • hasnyálmirigy - Langerhans-szigeteinek sejtjei inzulint termelnek. Ez a polipeptid serkenti a glükóz bejutását a sejtekbe, ezáltal a vércukorszintet csökkenti. Inzulin hiányában cukorbetegség alakul ki. Szintén a hasnyálmirigy termeli az inzulinnal ellentétes hatású glukagont. A hasnyálmirigy nem áll a hipotalamusz-agyalapi mirigy rendszer irányítása alatt; inzulintermelését a vér glükózszintje szabályozza.
  • mellékvese - Fő részei a kéreg és a velő. A kéreg működését az agyalapi mirigy ACTH hormonja serkenti. A kéregben szteroidhormonok termelődnek: a vér nátriumszintjét emelő aldoszteron, a glükózraktározást serkentő, és a vércukorszintet emelő glükokortikoidok, és kis mennyiségben nemi hormonok. A velő epinefrint (adrenalint) termel, amely aminosav-származék. Az epinefrin stresszhormon, a vészreakció kialakításában fontos.
  • here - A szteránvázas férfi nemi hormont, a tesztoszteront termeli. Hatására alakulnak ki serdülőkorban a másodlagos hím nemi jellegek. Serkenti az ivarsejtképzést, a nemi működéseket, illetve az izomzat fejlődését. Termelődését az agyalapi mirigy LH hormonja szabályozza.

Kapcsolódó extrák

A hipotalamusz-agyalapi mirigy rendszer

A hipotalamusz és az agyalapi mirigy hormonrendszerünk irányító központja.

Férfi szaporító szervrendszer

A szaporító szervrendszert az utódnemzés szolgálatában álló szervek alkotják.

Ivarsejtek

Az ivarsejtek egyesülésével létrejön az utódszervezet első sejtje, a zigóta.

Női szaporító szervrendszer (alapfok)

A szaporító szervrendszert az utódnemzés szolgálatában álló szervek alkotják.

Női szaporító szervrendszer (középfok)

A szaporító szervrendszert az utódnemzés szolgálatában álló szervek alkotják.

Pajzsmirigy

Fontos hormontermelő mirigy. Hormonjai az anyagcsere intenzitására és a kalciumháztartásra hatnak.

Az idegrendszer

A központi idegrendszert az agy és a gerincvelő, a környéki idegrendszert idegek és dúcok alkotják.

A limbikus rendszer

A limbikus rendszer fontos szerepet játszik az érzelmek kialakításában és a tanulásban is.

Adrenalin (felsőfok)

Az adrenalin, más néven epinefrin szervezetünkben stresszhelyzetben termelődik, és fontos az „üss-vagy-fuss” reakció kialakításában.

Az emberi vér

Alakos elemekből (vörös- és fehérvérsejtekből, vérlemezkékből) és vérplazmából áll.

Keringési rendszer

A nagyvérkör a szövetek oxigénellátását biztosítja, a kisvérkör pedig a tüdőben az oxigén felvételét.

Mellékvese

A homeosztázis fenntartásáért és a stresszválasz kialakításáért felelős belső elválasztású mirigy.

Nyirokrendszer

A nyirokerek vezetik a szövetnedvet a vérbe, a nyirokcsomók fontosak az immunrendszer működésében.

Patkóbélhez kapcsolódó mirigyek

A patkóbélbe emésztőnedvet ürít a hasnyálmirigy, és szervezetünk legnagyobb mirigye, a máj.

Vakbélgyulladás

A vakbélhez kapcsolódó féregnyúlvány gyulladása azonnali műtéti beavatkozást igényel. Az animáció bemutatja a gyulladás okát, következményeit és a műtét...

A kiválasztó szervrendszer

A kiválasztó szervrendszer működése biztosítja a káros és felesleges anyagok eltávolítását a szervezetből.

Kosárba helyezve!