A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

A bőr rétegei, bőrérzékelés

A bőr rétegei, bőrérzékelés

Kültakarónk a bőr, melynek három fő rétege a hám, az irha és a bőralja.

Biológia

Címkék

bőr, első védelmi vonal, bőrszövet, irha, bőralja, bőrérzékelés, többrétegű hám, elszarusodó hám, érzékszerv, kültakaró, verejtékmirigy, faggyúmirigy, szőrhagyma, szaruréteg, szőrszál, inger, ingerület, idegrendszer, központi idegrendszer, érzékelés, receptor, fájdalom, hő, ember, biológia

Kapcsolódó extrák

Jelenetek

Bőr felépítése

  • hám - Két rétege az alsó élőhám és a felső szaruréteg. Az élőhám alsó sejtrétegét őssejtek képezik, amelyek folyamatosan osztódva új hámsejteket hoznak létre. Az idősebb sejteket a fiatalabbak a felszín felé szorítják. A vándorlás során programozott sejthalál zajlik le. A sejtekben keratin fehérje halmozódik fel. Az elhalt, keratinizált sejtek alkotják a szaruréteget, ami védőfeladatot lát el. Vastagsága a terheléstől függően változik. A hám ereket nem tartalmaz, tápanyagellátását az irharéteg erei biztosítják diffúzióval. Idegvégződéseket (a fájdalomérzékelésért felelős szabad idegvégződéseken kívül) nem tartalmaz.
  • irha - Főleg lazarostos kötőszövet építi fel. Benne receptorok és erek is találhatók. Az erek közvetetten, diffúzióval biztosítják a hám tápanyagellátását is. A hám és az irha közötti hullámos, nagy felület erős tapadást biztosít, és a hám tápanyagellátását is segíti.
  • bőralja - Főleg zsírszövetből áll. A zsír a mechanikai védelemben, a hőszigetelésben, a tápanyagraktározásban és a zsírban oldódó A-, D-, E- és K-vitaminok tárolásában fontos.
  • receptorok - Különböző ingerekre (hőre, hidegre, fájdalomra, nyomásra, vibrációra) érzékeny típusaik vannak.
  • érhurok - Ereket az irhában és a bőraljában találunk, a hámban nem. A hám tápanyagellátása diffúzióval történik. A hámréteg alatt, az irhában található érhurkok a hőszabályozásban fontosak.
  • ideg - A bőr gazdag idegvégződésekben, amelyek fontosak a tapintásban, a hőérzékelésben, illetve a fájdalomérzékelésben egyaránt.
  • verejtékmirigy - Fontos a test hőszabályozásában. Segítségével nagy mennyiségű vizet távolítunk el a szervezetünkből. Mivel a víz hőkapacitása nagy, a verejtékezés hőt von el. Ezt erősíti a párolgás hőelvonó hatása.
  • faggyúmirigy - A szőrtüszőbe nyílik. Zsíros váladéka védelmet nyújt a bőr számára. A faggyúmirigyek eltömődése, gyulladása pattanás kialakulását okozza.
  • szőrmerevítő izom - Összehúzódásakor a szőr „feláll”. Ez sűrű bundájú állatoknál a bunda vastagságát és hőszigetelő képességét növeli, illetve az állatot nagyobbnak láttatja, ami az ellenfél elijesztését szolgálja. Az emberben a szőrzet az evolúció során elcsökevényesedett, de a szőrmerevítő izmok reflexei fennmaradtak.
  • szőrhagyma - Sejtjeinek osztódása miatt növekszik a szőrszál.
  • szőrszál - A test hőszigetelését, védelmét szolgálja. Az emberben a szőrzet az evolúció során elcsökevényesedett.

Az emberi test külső felszínét borító bőr a szervezet legnagyobb tömegű szerve, a testsúly mintegy 15-20%-át teszi ki. A bőr réteges felépítésű, a hámból, az irhából és a bőraljából épül fel.

A hám a bőr legkülső rétege, amelyet túlnyomó részben hámsejtek alkotnak és 10-30 sejtsor vastagságú. A hám külső sejteiben keratin halmozódik fel, amely vízhatlanná teszi a bőrt és védi az alatta lévő sejteket. Ezek az elhalt sejtek leválnak, a levegőbe kerülnek, és a házakban lerakódó por közel 50%-át adják. A hámsejtek mellett pigmenteket termelő melanociták is megtalálhatóak a hámban, amelyek a káros ultraibolya sugarakat nyelik el.

A hám alatt található az irha, a bőr második rétege. Az irha rendszerint 15-40-szer vastagabb mint a hám. Kötőszövetet tartalmaz, amely megvédi a bőrt a szakadástól, és lehetővé teszi azt, hogy a bőr nyújtást követően visszatérhessen az eredeti állapotába. Ez a réteg tartalmaz még idegsejteket, izomsejteket, receptorokat, verejtékmirigyeket, faggyúmirigyeket és szőrtüszőket is.

Az irha alatt találjuk a bőralját, amely egy kötőszövetes réteg, zsírt raktároz és a test hőmegtartását segíti.

A hám alsó részében, az irhában, és ritkán a bőraljában többféle receptor helyezkedik el, amelyek a külvilágból érkező mechanikai, hő és kémiai ingereket fogják fel. A receptorok eloszlása nem egyenletes a test összes területén. Az ujj hegyén például rengeteg olyan receptor található, amelyek a finom tapintást érzékelik. A talpunkon azonban erős nyomást érzékelő receptorok vannak nagy számban. A bőr receptoraiban kialakult ingerület különböző érzőidegeken keresztül az agytörzsbe vagy a gerincvelőbe jut. A bőrből származó információ végül a nagyagyba, az érző kéregbe kerül.

Fájdalom érzékelése

  • fájdalomérzékelő szabad idegvégződés - A hámrétegben is megtalálható. A fájdalomérzetet okozó károsító ingerek érzékeléséért felel. Érzékeny többek között a sejtek sérülése esetén a sejtekből kiszabaduló K+-ionokra, vagy a gyulladáskeltő anyagokra, mint a hisztamin.

A test épségét veszélyeztető mechanikai, hő- és vegyi inger hatására fájdalomérzet alakul ki. Noha a fájdalom rendkívül kellemetlen érzés, mégis nagyon hasznos. Felhívja a figyelmet a veszélyre, és motivál annak elkerülésére. A fájdalom érzékelésének feladatát a bőrben a szabad idegvégződések látják el.

Nyomás, tapintás érzékelése

  • Pacini-féle idegvégtest - Nyomásváltozás vagy vibráció hatására alakul ki benne ingerület, amely a központi idegrendszerbe jut.
  • tapintó idegvégtest - Nyomásváltozás vagy vibráció hatására alakul ki benne ingerület, amely a központi idegrendszerbe jut.

A környezetből származó mechanikai ingerek érzékeléséért a bőrünkben többféle receptorok felelősek. Ezek egyike a tapintó idegvégtestek, amelyek szabad idegvégződésből és az azt körülvevő tokból állnak. A tapintó idegvégtestek főként a finom nyomás felfogására specializálódtak, és az ujjak hegyén találhatóak nagy sűrűségben. A hagymaszelethez hasonló formájú mechanoreceptorok, a Pacini-féle idegvégtestek a bőr mély rétegében foglalnak helyet. Gyors nyomásváltozásra nagyon érzékenyek, így a vibráció fő receptorai.

Meleg érzékelése

  • melegreceptor - Hőhatásra benne ingerületek keletkeznek, amelyek a központi idegrendszerbe jutnak.
  • verejtékezés - A verejtékmirigyek váladéka a bőrfelszínre jut és elpárolog. A párolgás hőt von el, ami hűti a testet.
  • értágulat - A fokozódó véráramlás a hőleadást segíti. Emiatt pirul ki a bőr hő hatására.

A meleg érzékelése, és ennek megfelelően a szervezet hűtése az állandó hőmérséklet biztosításához nélkülözhetetlen. A meleget az irha melegreceptorai érzékelik. A receptorok ingerülete a központi idegrendszerbe jutva kiváltja a bőr ereinek tágulatát és fokozza a verejtékmirigyeinek aktivitását. A kitágult erek növelik a véráramlást, így a hőleadást. A bőr felületére jutó verejték elpárolgása további hőt von el a szervezettől.

Hideg érzékelése

  • hidegreceptor - A hidegérzet nem a hőreceptorok aktivitásának hiányában alakul ki, hanem a hidegreceptorok ingerületének következtében. Az ingerület a központi idegrendszerbe jut.
  • szőrmerevítő izom összehúzódása - A szőrzet vastagodását okozza, ami a hőszigetelést segíti.

A hideg érzékelése is a szervezet állandó hőmérsékletének fenntartását szolgálja. A hidegérzet kialakításában az irha hidegreceptorai vesznek részt. A hideg észlelését követően a szőrszálakat -,amelyek normális állapotban a testre simulnak- a szőrmerevítő izmok felállítják, és ezáltal a szőrök alkotta szigetelőréteg vastagabbá válik.

Animáció

  • hám - Két rétege az alsó élőhám és a felső szaruréteg. Az élőhám alsó sejtrétegét őssejtek képezik, amelyek folyamatosan osztódva új hámsejteket hoznak létre. Az idősebb sejteket a fiatalabbak a felszín felé szorítják. A vándorlás során programozott sejthalál zajlik le. A sejtekben keratin fehérje halmozódik fel. Az elhalt, keratinizált sejtek alkotják a szaruréteget, ami védőfeladatot lát el. Vastagsága a terheléstől függően változik. A hám ereket nem tartalmaz, tápanyagellátását az irharéteg erei biztosítják diffúzióval. Idegvégződéseket (a fájdalomérzékelésért felelős szabad idegvégződéseken kívül) nem tartalmaz.
  • irha - Főleg lazarostos kötőszövet építi fel. Benne receptorok és erek is találhatók. Az erek közvetetten, diffúzióval biztosítják a hám tápanyagellátását is. A hám és az irha közötti hullámos, nagy felület erős tapadást biztosít, és a hám tápanyagellátását is segíti.
  • bőralja - Főleg zsírszövetből áll. A zsír a mechanikai védelemben, a hőszigetelésben, a tápanyagraktározásban és a zsírban oldódó A-, D-, E- és K-vitaminok tárolásában fontos.
  • ideg - A bőr gazdag idegvégződésekben, amelyek fontosak a tapintásban, a hőérzékelésben, illetve a fájdalomérzékelésben egyaránt.
  • verejtékmirigy - Fontos a test hőszabályozásában. Segítségével nagy mennyiségű vizet távolítunk el a szervezetünkből. Mivel a víz hőkapacitása nagy, a verejtékezés hőt von el. Ezt erősíti a párolgás hőelvonó hatása.
  • fájdalomérzékelő szabad idegvégződés - A hámrétegben is megtalálható. A fájdalomérzetet okozó károsító ingerek érzékeléséért felel. Érzékeny többek között a sejtek sérülése esetén a sejtekből kiszabaduló K+-ionokra, vagy a gyulladáskeltő anyagokra, mint a hisztamin.
  • Pacini-féle idegvégtest - Nyomásváltozás vagy vibráció hatására alakul ki benne ingerület, amely a központi idegrendszerbe jut.
  • tapintó idegvégtest - Nyomásváltozás vagy vibráció hatására alakul ki benne ingerület, amely a központi idegrendszerbe jut.
  • melegreceptor - Hőhatásra benne ingerületek keletkeznek, amelyek a központi idegrendszerbe jutnak.
  • hidegreceptor - A hidegérzet nem a hőreceptorok aktivitásának hiányában alakul ki, hanem a hidegreceptorok ingerületének következtében. Az ingerület a központi idegrendszerbe jut.
  • szőrmerevítő izom összehúzódása - A szőrzet vastagodását okozza, ami a hőszigetelést segíti.

Narráció

Az emberi test külső felszínét borító bőr a szervezet legnagyobb tömegű szerve, a testsúly mintegy 15-20%-át teszi ki. A bőr réteges felépítésű, a hámból, az irhából és a bőraljából épül fel.

A hám alsó részében, az irhában, és ritkán a bőraljában többféle receptor helyezkedik el, amelyek a külvilágból érkező mechanikai, hő és kémiai ingereket fogják fel. A receptorok eloszlása nem egyenletes a test összes területén. Az ujj hegyén például rengeteg olyan receptor található, amelyek a finom tapintást érzékelik. A talpunkon azonban erős nyomást érzékelő receptorok vannak nagy számban. A bőr receptoraiban kialakult ingerület különböző érzőidegeken keresztül az agytörzsbe vagy a gerincvelőbe jut. A bőrből származó információ végül a nagyagyba, az érző kéregbe kerül.

A test épségét veszélyeztető mechanikai, hő- és vegyi inger hatására fájdalomérzet alakul ki. Noha a fájdalom rendkívül kellemetlen érzés, mégis nagyon hasznos. Felhívja a figyelmet a veszélyre, és motivál annak elkerülésére. A fájdalom érzékelésének feladatát a bőrben a szabad idegvégződések látják el.

A környezetből származó mechanikai ingerek érzékeléséért a bőrünkben többféle receptorok felelősek. Ezek egyike a tapintó idegvégtestek, amelyek szabad idegvégződésből és az azt körülvevő tokból állnak. A tapintó idegvégtestek főként a finom nyomás felfogására specializálódtak, és az ujjak hegyén találhatóak nagy sűrűségben. A hagymaszelethez hasonló formájú mechanoreceptorok, a Pacini-féle idegvégtestek a bőr mély rétegében foglalnak helyet. Gyors nyomásváltozásra nagyon érzékenyek, így a vibráció fő receptorai.

A meleg érzékelése, és ennek megfelelően a szervezet hűtése az állandó hőmérséklet biztosításához nélkülözhetetlen. A meleget az irha melegreceptorai érzékelik. A receptorok ingerülete a központi idegrendszerbe jutva kiváltja a bőr ereinek tágulatát és fokozza a verejtékmirigyeinek aktivitását. A kitágult erek növelik a véráramlást, így a hőleadást. A bőr felületére jutó verejték elpárolgása további hőt von el a szervezettől.

A hideg érzékelése is a szervezet állandó hőmérsékletének fenntartását szolgálja. A hidegérzet kialakításában az irha hidegreceptorai vesznek részt. A hideg észlelését követően a szőrszálakat -,amelyek normális állapotban a testre simulnak- a szőrmerevítő izmok felállítják, és ezáltal a szőrök alkotta szigetelőréteg vastagabbá válik.

Kapcsolódó extrák

Fedőhámok

Az állati test külső és belső felszíneit fedőhámok borítják.

Kötő- és támasztószövetek

Ide tartozik a laza- és a tömöttrostos kötőszövet, a zsírszövet, a vér, a porcszövetek és a csontszövet.

Az emberi csontváz

Belső szilárd vázunk, melyhez a vázizmok tapadnak.

Adrenalin (felsőfok)

Az adrenalin, más néven epinefrin szervezetünkben stresszhelyzetben termelődik, és fontos az „üss-vagy-fuss” reakció kialakításában.

Az érzékszervek

Olyan szervek, amelyek érzékelik a környezetből vagy a testből érkező ingereket és idegi impulzusként továbbítják azokat az agy felé.

Az izom felépítése

Az animáció bemutatja az izom finomszerkezetét, és működését a molekuláris szintig.

Emberi test (női)

Az animáció az emberi szervezet fő szervrendszereit foglalja össze.

Fájdalomreflex

A fájdalomreflex a károsító ingertől való távolodást szolgáló gerincvelői reflex.

Idegsejt, idegszövet

Az idegsejtek elektromos jelek továbbítására specializálódott sejtek.

Ízérzékelés

Az ízérző receptorok kémiai ingereket alakítanak át elektromos jelekké.

Izomszövetek

Szervezetünkben harántcsíkolt, sima-, és szívizomszövet fordul elő.

Miből áll az emberi test?

Jelenetünk az emberi test összetevőit mutatja be.

Orr, a szaglás folyamata

A szaglóreceptorok a szaganyagok hatására elektromos jeleket hoznak létre.

Szem képalkotása

Közelre és távolra nézéskor a szemlencse domborúsága változik, ez biztosítja az éles látást.

Emberi test (férfi)

Az animáció az emberi szervezet fő szervrendszereit foglalja össze.

Testrészek

A jelenet a fej, a törzs és a végtagok részeit mutatja be.

Madártolltípusok

Az animáció bemutatja a főbb madártolltípusok: a pehely-, a fedő- és az evezőtollak felépítését, és a toll finomszerkezetét.

Térdreflex

A feszítőizom megnyúlására adott válasz a térdreflex, melynek reflexközpontja a gerincvelőben van.

Kosárba helyezve!