A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

A csontok szerkezete

A csontok szerkezete

Ez a jelenet a csontok felépítését és működését ismerteti.

Biológia

Címkék

csont, lapockacsont, felkarcsont, csontszövet, oszteon, csonthártya, csontváz, alakos elem, csöves csont, lapos csont, szivacsos csontállomány, hidroxiapatit, velőüreg

Kapcsolódó extrák

Jelenetek

A csontok típusai

Az ember csontváza sok feladat ellátásával járul hozzá a szervezet megfelelő működéséhez: stabilitást biztosít a testnek, védi a belső szerveket, részt vesz a vérsejtek képzésében, létfontosságú ásványi anyagokat raktároz és végül, de nem utolsósorban a mozgásszervrendszernek is nélkülözhetetlen részét képezi. A sok feladat ellátása érdekében a csontvázat alkotó csontok különböző formájúak, de hasonló elv alapján épülnek fel.

A csontok alakjuk szerint több csoportba sorolhatók. A hosszúkás alakú, két végén vaskos, a közepén pedig csőszerű felépítésű csontok a csöves csontok. A lapos csontok vékonyak, lapát vagy kagyló alakúak. A rövid vagy köbös csontok alakja kockára emlékeztet. Mivel ezek a csontok szorosan egymáshoz illeszkednek, így csak kismértékű elmozdulást engednek meg. A szabálytalan alakú csontok nevükből következően változatos alakúak és néhányuk belsejét levegő tölti ki.

A csontváz két jellegzetes típusú csontjának, a csöves és a lapos csontnak a szerkezeti felépítését a felkarcsont és a lapockacsont segítségével mutatjuk be.

A csöves csont felépítése

  • felkarcsont
  • ízületi porc - Az ízületi felszíneket borítja; igen ellenálló, a kopástól a felületét nedvesítő ízületi nedv védi.
  • szivacsos csontállomány - A csontok belsejében helyet foglaló, lyukacsos szerkezetű csontállomány. Rugalmasabb és gyengébb mint a tömör csontállomány. Főként csöves csontok végében, ízületek közelében és lapos csontok teljes hosszában található meg.
  • tömör csontállomány - A csontok külső, kéregszerű részét alkotó csontállomány. Sokkal erősebb a szivacsos csontállománynál. A tömör csontállomány miatt sima a csontok felülete és fehér a színe. A csontváz teljes csontanyagának 80%-át adja.
  • csontvelő - Félig folyékony állapotú szövet a csont velőüregében és a szivacsos csontállomány csontgerendái között.
  • csonthártya - Kötőszövetes réteg, amelyben erek és idegek is futnak. Fontos szerepet játszik a csont vastagodásában és a sérülések utáni felépülésben, mivel a csontszövetet a csonthártya hozza létre.

A csontokat kívülről egy erekben és idegekben gazdag szövet, a csonthártya borítja, amely a csontszövetet tápanyaggal látja el.
A csonthártya alatt a tömör csontállomány, és a csontgerendákból felépülő szivacsos csontállomány található.
Mindkét csontállomány sejtes elemekből (csontsejtek, csontépítő sejtek, csontfaló sejtek) és a sejteket körülvevő sejtközötti állományból áll. A sejt közötti állomány nagy részét, mintegy 70%-át szervetlen anyagok, főleg kalcium- és foszfáttartalmú hidroxiapatit alkotják. A tömör csontállomány egymáshoz szorosan illeszkedő, koncentrikus körökbe rendeződött csontrétegekből épül fel. A csont szilárdságát elsősorban a tömör csontállomány adja. A szivacsos csontállományt csontgerendák alkotják.

A csöves csontok középső, csöves részében velőüreg található. A csontgerendák közötti tér mellett a velőüreget is csontvelő tölti ki. Gyermekkorban csak a vérsejtek termeléséért felelős vörös csontvelő van jelen a csontokban. A vörös csontvelő azonban a 4-5 éves kor betöltését követően folyamatosan zsírosodik és nagy része sárga csontvelővé alakul. A sárga csontvelő feladata elsősorban a tápanyag-raktározás, és nem termel vértesteket. Felnőttkorban már csak a csontgerendák között találunk vörös csontvelőt.

A lapos csont felépítése

  • lapockacsont

A lapos csontok belsejében a csöves csontokkal ellentétben nem találunk velőüreget. A lapos csont szerkezete szendvicshez hasonló, ami azt jelenti, hogy a két réteg tömör csontállománya között egyetlen rétegben szivacsos csontállomány található.
A gerendák közötti teret az ember élete végéig vörös csontvelő tölti ki, így a lapos csontok a szervezet legfontosabb vérsejttermelői. A lapos csontok másik fontos feladata a belső szervek védelme.

Kapcsolódó extrák

Kötő- és támasztószövetek

Ide tartozik a laza- és a tömöttrostos kötőszövet, a zsírszövet, a vér, a porcszövetek és a csontszövet.

A felső végtag váza

A felső végtag vázát a vállöv és a szabad felső végtag csontjai alkotják.

Az alsó végtag váza

Az alsó végtag vázát a medenceöv és a szabad alsó végtag csontjai alkotják.

Az emberi csontváz

Belső szilárd vázunk, melyhez a vázizmok tapadnak.

Csontkapcsolatok

Csontjaink ízülettel, porccal, varratokkal vagy összenövéssel kapcsolódhatnak egymáshoz.

Koponya és gerincoszlop

A központi idegrendszer két fő részét, az agyat és a gerincvelőt a koponya és a gerincoszlop védi.

Térdízület

A térdízületet a combcsont, a sípcsont és a térdkalács alkotja.

Kosárba helyezve!