A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

A dohányzás tüdőkárosító hatása

A dohányzás tüdőkárosító hatása

A dohányzás súlyosan károsítja a légzőrendszert: többek között COPD-t és tüdőrákot okozhat.

Biológia

Címkék

dohányzás, kátránylerakódás, tüdőtágulat, COPD, tüdőrák, tumor, tüdődaganat, hörghurut, rák, légszomj, légzőfelület, rákkeltő anyagok, tüdő, légzőrendszer, légút, garat, gége, légcső, főhörgő, hörgő, léghólyag, oxigénmaszk, cigaretta, ember, biológia

Kapcsolódó extrák

Jelenetek

Kátránylerakódásos tüdő

COPD: idült hörghurut

  • beszűkült hörgőcskék - A dohányfüst irritálja a nyálkahártyát, ezért az állandó gyulladásban van és megvastagszik. Emiatt a hörgők és a hörgőcskék beszűkülnek, a levegő áramlása akadályozott.

A légzőrendszer

  • orrüreg
  • gége - A hangadás szerve. Nyeléskor a gégefedő porc biztosítja, hogy ne kerüljön táplálék a légcsőbe. A dohányzás egyik súlyos következménye lehet a gégerák.
  • légcső - A levegő áramlását biztosítja a tüdő és a gége között. C alakú porcok merevítik.
  • főhörgő - A légcsőből kiágazó két főhörgő belép a tüdőbe, majd hörgőkké ágazik szét.
  • hörgő - Vékony csövecskék, amelyek egyre finomabban elágazódva továbbítják a belélegzett levegőt a hörgőcskék felé.
  • tüdő - A gázcserét szolgáló páros szerv. A belélegzett levegőből az oxigén a vérbe kerül, a vérből pedig szén-dioxid adódik le. A bal tüdőfél kettő, a jobb tüdőfél három lebenyből áll. A rekeszizom és a bordaközti izmok működése a mellkas térfogatváltozását idézi elő, amit a tüdő passzívan követ.

Tüdőrák

  • kontrollálatlan sejtosztódás - A dohányfüstben található anyagok károsítják a sejtek DNS-ét, ami gyakran olyan mutációk kialakulásához vezet, amelyek következtében a sejtek kontrollálatlanul osztódni kezdenek. Ennek következtében daganat alakul ki.
  • tumorképződés - A kontrollálatlan sejtosztódás következtében daganat, tumor képződik, amelyet gazdagon behálóznak a vérerek. A tumor a környező szöveteket károsítja.
  • áttétképződés - A daganat sejtjei a vérkeringés vagy a nyirokkeringés segítségével szóródhatnak a szervezetben, és újabb tumorok kialakulását okozhatják. Az áttét másik neve metasztázis.
  • agydaganat - A tüdődaganat következtében gyakran az agyban képződnek áttétek.
  • tüdődaganat

A dohányfüstben előfordulnak rákkeltő anyagok is, amelyek a sejtek DNS-ét károsítják. Ez bizonyos esetekben kontrollálatlan sejtosztódáshoz és daganat kialakulásához vezet.

A rosszindulatú vagy rákos daganatok amellett, hogy a szöveteket roncsolják, áttéteket, metasztázisokat hozhatnak létre: sejtjeik a véráramba vagy a nyirokrendszerbe kerülve szóródnak a szervezetben, és más szervekben tumorok kialakulását okozzák.

COPD: tüdőtágulat

  • összeolvadt léghólyagok (emphysema) - Az állandó gyulladás miatt a léghólyagok közötti falak elhalnak, és a léghólyagok egybenyílnak. Emiatt a légzőfelület csökken, ami légszomjat, fulladásos halált okozhat.

COPD

A belélegzett levegő az orrüregen és a garaton át a légcsőbe jut. A légcső a két főhörgőre ágazik szét, amelyek a tüdőbe lépve tovább ágazódnak hörgőkké, majd hörgőcskékké. A hörgőcskék a léghólyagokban (alveolusokban) végződnek, melyek egyrétegű laphámján keresztül zajlik a gázcsere.

A dohányzás hatására krónikus obstruktív tüdőbetegség, angol rövidítéssel COPD alakulhat ki, amely idült hörghuruttal és tüdőtágulattal jár.

Az idült hörghurut vagy krónikus bronchitis a hörgőkben és a hörgőcskékben fennálló állandó gyulladást jelenti, ami krónikus köhögéssel jár. A hörgők és a hörgőcskék nyálkahártyája megvastagszik, emiatt a levegő áramlása akadályozott, ami fulladásérzetet, légszomjat okoz.

A tüdőtágulat ugyancsak az állandó gyulladás miatt alakul ki. A léghólyagok közti falak elhalnak, a léghólyagok összeolvadnak. Emiatt a légzőfelület csökken, ami a krónikus hörghuruthoz hasonlóan fulladásérzetet, légszomjérzést okoz.

A COPD az életminőséget nagymértékben rontja: súlyos esetben a beteg folyamatosan fuldoklik, és oxigénmaszk használatára szorul, illetve a betegség a páciens halálához vezethet.

Kapcsolódó extrák

A mellkas csontjai

A bordák, a szegycsont és a gerincoszlop alkotja a mellkas csontos vázát.

Légzőrendszer

A légzőrendszer felel az oxigén felvételéért és a szén-dioxid leadásáért.

Az emberi vér

Alakos elemekből (vörös- és fehérvérsejtekből, vérlemezkékből) és vérplazmából áll.

A halak légzése

A halak kopoltyúiban erek futnak, amelyekbe a vízből oxigén lép be, belőlük pedig szén-dioxid adódik le.

A hangképzés

Hangképzéskor a tüdőből kiáramló levegő a hangszalagokat rezgésbe hozza.

Mélyvénás trombózis és tüdőembólia

Az alsó végtagok mély vénáiban keletkező vérrög a tüdőbe jutva akár halállal végződő tüdőembóliát is okozhat.

Oxigén (O₂) (középfok)

A Föld leggyakoribb eleme, mely az élethez nélkülözhetetlen.

Szén-dioxid (CO₂) (középfok)

Színtelen, szagtalan, a levegőnél nagyobb sűrűségű gáz. A növények fotoszintéziséhez szükséges.

Szén-monoxid (CO) (alapfok)

Színtelen, szagtalan, mérgező gáz, mely sok halálos áldozatot követel a hibás tüzelőberendezések miatt.

Szén-monoxid (CO) (középfok)

Színtelen, szagtalan, mérgező gáz, mely sok halálos áldozatot követel a hibás tüzelőberendezések miatt.

Szívinfarktus

A szívinfarktus a koszorúerek elzáródása miatt alakul ki. Az egyik leggyakoribb halálok.

Kosárba helyezve!