A fül és a hallás folyamata

Hallószervünk a levegő rezgéseit alakítja át elektromos jelekké, amelyeket az agy dolgoz fel.

Biológia

Címkék

hallás, fül, hallószerv, érzékszerv, érzékelés, helyelv, középfül, belső fül, hallóideg, hallópálya, hallóközpont, hallócsontok, csiga, corti-szerv, hallójárat, fülkürt, dobhártya, kalapács, üllő, kengyel, Reissner-hártya, fülkagyló, inger, ingerület, félkörös ívjárat, ember, biológia

Kapcsolódó extrák

Kérdések

Melyik agyideget nevezzük halló- és egyensúlyozó idegnek?
Hol találhatók a hallócsontok?
Mely hangok nyelődnek el a csiga alján?
Milyen frekvenciatartományban képes az egészséges emberi fül a hangok érzékelésére?
Igaz vagy hamis? Hangrezgés hatására az ingerület a fülkürtben keletkezik.
Hol rezegtetik meg az alaphártyát a mélyebb hangok keltette, kisebb frekvenciájú rezgések?
Hol alakul ki a hangérzet?
Melyik NEM hallócsont a felsoroltak közül?
Milyen szövet alkotja a fülkagyló fő tömegét?

Hol található a fülben a csiga?
Hol alakul ki az ingerület a fülben?
Igaz vagy hamis? A kengyel talpa a csiga ovális ablakába illeszkedik.
Igaz vagy hamis? A fülkürt másik elnevezése Eustach-féle kürt.
Igaz vagy hamis? A dobhártyával érintkező, külső hallócsont az üllő.
Igaz vagy hamis? Egy adott frekvenciájú hang mindig ugyanott kelt ingerületet a csigában.
Igaz vagy hamis? A csigát folyadék tölti ki, amit a kengyel mozgása rezgésbe hoz.
Mi köti össze a dobüreget az orr-garatüreggel?
Mi található a külső fül és a középfül határán?
Melyik lebenyben található a hallóközpont?

Jelenetek

A hallás folyamata

fülkagyló - A hanghullámokat a külső hallójáratba tereli. Fő tömegét porcszövet alkotja.
külső hallójárat - A hanghullámokat a dobhártyához vezeti. A hallójáratot bélelő bőr termeli a fülzsírt, ami védi a bőrt a sérülésektől és a kórokozóktól. Felhalmozódása zsírdugó kialakulásához vezethet, ami átmeneti halláscsökkenést okoz.
középfül - A dobüreg és a benne található hallócsontok alkotják. A garatüreggel a fülkürt köti össze.
belső fül - Az egyensúlyozásban és a hallásban nélkülözhetetlen szerv.
hallóideg - A VIII. agyideg, a csigában keletkezett ingerületet továbbítja az agyba. Ez az ideg szállítja az egyensúly-érzékelésért felelős információt is, emiatt halló-egyensúlyozó idegnek is hívjuk.
hallópálya - A hallóideg folytatása az agyban. Rostjai a talamuszon keresztül a hallóközpontba szállítják az ingerületet.
hallóközpont - A nagyagy halántéklebenyében található kérgi központ. Itt alakul ki a hangérzet. A hangmagasságtól függően más és más területei aktiválódnak.
fülkürt - Az orrüreget és a középfület (dobüreget) köti össze. Ezen keresztül egyenlítődik ki a dobüreg nyomása a külső légnyomással. Jellemzően nyeléskor nyílik meg. Ha tartósan elzáródik, a középfülben a nyomás csökken, emiatt a fül „eldugul”. Amikor a külső nyomás változik, fülünk „pattog”: ilyenkor a megnyíló fülkürtön keresztül levegő áramlik ki a dobüregből (alacsonyabb külső nyomás esetén), vagy be a dobüregbe (magasabb külső nyomás esetén). A fülkürt másik neve Eustach-féle kürt.

Fül

fülkagyló - A hanghullámokat a külső hallójáratba tereli. Fő tömegét porcszövet alkotja.
külső hallójárat - A hanghullámokat a dobhártyához vezeti. A hallójáratot bélelő bőr termeli a fülzsírt, ami védi a bőrt a sérülésektől és a kórokozóktól. Felhalmozódása zsírdugó kialakulásához vezethet, ami átmeneti halláscsökkenést okoz.
középfül - A dobüreg és a benne található hallócsontok alkotják. A garatüreggel a fülkürt köti össze.
belső fül - Az egyensúlyozásban és a hallásban nélkülözhetetlen szerv.
hallóideg - A VIII. agyideg, a csigában keletkezett ingerületet továbbítja az agyba. Ez az ideg szállítja az egyensúly-érzékelésért felelős információt is, emiatt halló-egyensúlyozó idegnek is hívjuk.
hallópálya - A hallóideg folytatása az agyban. Rostjai a talamuszon keresztül a hallóközpontba szállítják az ingerületet.
hallóközpont - A nagyagy halántéklebenyében található kérgi központ. Itt alakul ki a hangérzet. A hangmagasságtól függően más és más területei aktiválódnak.
fülkürt - Az orrüreget és a középfület (dobüreget) köti össze. Ezen keresztül egyenlítődik ki a dobüreg nyomása a külső légnyomással. Jellemzően nyeléskor nyílik meg. Ha tartósan elzáródik, a középfülben a nyomás csökken, emiatt a fül „eldugul”. Amikor a külső nyomás változik, fülünk „pattog”: ilyenkor a megnyíló fülkürtön keresztül levegő áramlik ki a dobüregből (alacsonyabb külső nyomás esetén), vagy be a dobüregbe (magasabb külső nyomás esetén). A fülkürt másik neve Eustach-féle kürt.

Hallócsontok

dobhártya - A külső fület lezáró kötőszövetes membrán. A hanghullámok hatására rezegni kezd, ezt a rezgést továbbítja a hallócsontoknak. Fülszúrás során a dobhártyán ejtenek apró vágást, amelyen keresztül a gyulladt középfülből a genny ürülni tud.
kalapács - A külső hallócsont, a dobhártya rezgését továbbítja az üllőnek.
üllő - A középső hallócsont, a kalapács rezgését továbbítja a kengyelnek.
kengyel - A belső hallócsont, az üllő rezgését továbbítja a csigába. Szervezetünk legkisebb csontja.

Csiga

3 félkörös ívjárat - A fej szöggyorsulását érzékelik. Ha fejünk a tér bármely irányába elfordul, a félkörös ívjáratok receptoraiban ingerület alakul ki, ami a hallóideg (más néven halló-egyensúlyozó ideg) rostjain keresztül az agyba jut.
felső csigajárat - A felső csigajáratot kitöltő folyadékot (a perilimfát) rezgeti meg a kengyel mozgása. A folyadék rezgése a csiga csúcsa felé terjed.
középső csigajárat - Felülről a Reissner-hártya, alulról az alaphártya határolja. Belsejét folyadék (endolimfa) tölti ki.
alsó csigajárat - Belsejét folyadék (perilimfa) tölti ki. A rezgés ebben a járatban terjed a csiga csúcsa felől az alap felé.
hallóideg - A VIII. agyideg, a csigában keletkezett ingerületet továbbítja az agyba. Ez az ideg szállítja az egyensúly-érzékelésért felelős információt is, emiatt halló-egyensúlyozó idegnek is hívjuk.
kerek ablak - Kötőszövetes hártya fedi. A rezgés az alsó csigajárat folyadékában a kerek ablak felé terjed, ami a csiga „kijárata”.
ovális ablak - Kötőszövetes hártya, az ovális membrán fedi be. Ide illeszkedik a kengyel talpa. A kengyel rezgése a membránon keresztül átadódik a csiga felső járatában levő folyadéknak. Az ovális ablak a csiga „bejárata”.

Corti-szerv

szőrsejt - A rezgés elnyelődésekor az alaphártya és a fedőhártya egymáshoz képest elmozdulnak. A fedőhártya hozzányomódik a Corti-szerv szőrsejtjeinek felületén található szőrökhöz, és elhajlítja azokat. Emiatt a szőrsejtekben ingerület alakul ki. A szőrök pusztulását idézheti elő a folyamatos zajterhelés, ami maradandó halláskárosodáshoz vezet. Emiatt fontos a megfelelő munkahelyi zajvédelem.
fedőhártya - A rezgés elnyelődésekor az alaphártya és a fedőhártya egymáshoz képest elmozdulnak. A fedőhártya hozzányomódik a Corti-szerv szőrsejtjeinek felületén található szőrökhöz és elhajlítja azokat. Emiatt a szőrsejtekben ingerület alakul ki.
alaphártya - A csiga folyadékában terjedő rezgést az alaphártya elnyeli, és emiatt rezgésbe jön. Ezért az alaphártya és a fedőhártya egymáshoz képest elmozdulnak.
idegrostok

Hely-elv

Animáció

fülkagyló - A hanghullámokat a külső hallójáratba tereli. Fő tömegét porcszövet alkotja.
külső hallójárat - A hanghullámokat a dobhártyához vezeti. A hallójáratot bélelő bőr termeli a fülzsírt, ami védi a bőrt a sérülésektől és a kórokozóktól. Felhalmozódása zsírdugó kialakulásához vezethet, ami átmeneti halláscsökkenést okoz.
belső fül - Az egyensúlyozásban és a hallásban nélkülözhetetlen szerv.
hallóideg - A VIII. agyideg, a csigában keletkezett ingerületet továbbítja az agyba. Ez az ideg szállítja az egyensúly-érzékelésért felelős információt is, emiatt halló-egyensúlyozó idegnek is hívjuk.
hallópálya - A hallóideg folytatása az agyban. Rostjai a talamuszon keresztül a hallóközpontba szállítják az ingerületet.
dobhártya - A külső fület lezáró kötőszövetes membrán. A hanghullámok hatására rezegni kezd, ezt a rezgést továbbítja a hallócsontoknak. Fülszúrás során a dobhártyán ejtenek apró vágást, amelyen keresztül a gyulladt középfülből a genny ürülni tud.
kalapács - A külső hallócsont, a dobhártya rezgését továbbítja az üllőnek.
üllő - A középső hallócsont, a kalapács rezgését továbbítja a kengyelnek.
kengyel - A belső hallócsont, az üllő rezgését továbbítja a csigába. Szervezetünk legkisebb csontja.
felső csigajárat - A felső csigajáratot kitöltő folyadékot (a perilimfát) rezgeti meg a kengyel mozgása. A folyadék rezgése a csiga csúcsa felé terjed.
középső csigajárat - Felülről a Reissner-hártya, alulról az alaphártya határolja. Belsejét folyadék (endolimfa) tölti ki.
alsó csigajárat - Belsejét folyadék (perilimfa) tölti ki. A rezgés ebben a járatban terjed a csiga csúcsa felől az alap felé.
Reissner-hártya
alaphártya - A csiga folyadékában terjedő rezgést az alaphártya elnyeli, és emiatt rezgésbe jön. Az elnyelődés helye függ a rezgés frekvenciájától: a magasabb, nagyobb frekvenciájú hangok hatására a folyadékban nagyobb frekvenciájú rezgés alakul ki, ami az alaphártya kezdeti szakaszán nyelődik el. A mély hangok által kiváltott alacsonyabb frekvenciájú rezgések a csigában beljebb hatolnak, a csúcshoz közelebb nyelődnek el.
ovális ablak - Kötőszövetes hártya, az ovális membrán fedi be. Ide illeszkedik a kengyel talpa. A kengyel rezgése a membránon keresztül átadódik a csiga felső járatában levő folyadéknak. Az ovális ablak a csiga „bejárata”.
szőrsejt - A rezgés elnyelődésekor az alaphártya és a fedőhártya egymáshoz képest elmozdulnak. A fedőhártya hozzányomódik a Corti-szerv szőrsejtjeinek felületén található szőrökhöz, és elhajlítja azokat. Emiatt a szőrsejtekben ingerület alakul ki. A szőrök pusztulását idézheti elő a folyamatos zajterhelés, ami maradandó halláskárosodáshoz vezet. Emiatt fontos a megfelelő munkahelyi zajvédelem.
fedőhártya - A rezgés elnyelődésekor az alaphártya és a fedőhártya egymáshoz képest elmozdulnak. A fedőhártya hozzányomódik a Corti-szerv szőrsejtjeinek felületén található szőrökhöz és elhajlítja azokat. Emiatt a szőrsejtekben ingerület alakul ki.
alaphártya - A csiga folyadékában terjedő rezgést az alaphártya elnyeli, és emiatt rezgésbe jön. Ezért az alaphártya és a fedőhártya egymáshoz képest elmozdulnak.
idegrostok

Narráció

A levegő rezgése a hang, melyet hallószervünk segítségével érzékelünk. Az egészséges fül körülbelül a 20 és 20 000 Hz közötti tartományban képes a hangrezgések érzékelésére, de az életkor előrehaladtával, illetve zajterhelés hatására ez a tartomány szűkül.

A hangrezgés hatására az ingerület a belső fülben alakul ki, és a hallóideg, illetve a hallópálya rostjain keresztül jut az agykéregi hallóközpontba. A hangérzet az agykéregben jön létre.

A hanghullámokat a fülkagyló gyűjti be és tereli a külső hallójáratba. A hang megrezgeti a hallójáratot lezáró dobhártyát. A dobhártya rezgését a hallócsontok, a kalapács, az üllő és a kengyel vezetik a csigához.

A kengyel talpa a csiga ovális ablakába illeszkedik. A csiga csontos falán belül találjuk az alaphártyát, amely a csiga hosszában a csúcsig húzódik, majd ott visszahajlik, és a Reissner-hártyában folytatódik. Ezért a csiga keresztmetszetén három járat: az alsó, a középső és a felső csigajárat látható.

A csigát folyadék tölti ki, amelyet a kengyel mozgása rezgésbe hoz. A nagyobb frekvenciájú rezgések, amelyek a magasabb hang hatására alakulnak ki, a csiga alapjához közel elnyelődnek, és rezgésbe hozzák az alaphártyát. A mélyebb hangok hatására létrejövő kisebb frekvenciájú rezgések a csiga csúcsához közelebb rezgetik meg az alaphártyát. Az elnyelődés helyén elektromos ingerület alakul ki, ami az agyba jut. Így az ingerület keletkezésének helye kódolja a hang magasságát: ez a hely-elv.

Az elektromos ingerület kialakulása a Corti-szervben történik. A csigában terjedő rezgés hatására a fedőhártya hozzányomódik az alaphártyán ülő szőrsejtekhez, a szőrök elhajlanak, és ingerület alakul ki. A Corti-szerv ily módon a rezgést képes elektromos jellé átalakítani, ami a hallóideg rostjain az agyba, majd a hallópályán az agykéregbe jut. Az agykéregben kialakul a hangérzet.

A kosarad üres

A kosarad üres

A fül és a hallás folyamata