A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

A halak légzése

A halak légzése

A halak kopoltyúiban erek futnak, amelyekbe a vízből oxigén lép be, belőlük pedig szén-dioxid adódik le.

Biológia

Címkék

hal, légzés, kopoltyú, gázcsere, kilégzés, belégzés, oxigén, szén-dioxid, kopoltyúfedő, hajszálér, állat, gerincesek, biológia

Kapcsolódó extrák

Jelenetek

Légzőmozgások

  • Belégzés - A kopoltyúfedő emelkedik, ezért a kopoltyúk között a nyomás csökken, és oda víz áramlik be a nyitott szájon keresztül. A bőrlebeny zárt, ezért a víz a kopoltyúfedő alatt nem tud beáramolni.
  • Kilégzés - A kopoltyúfedő süllyed, ezért a kopoltyúk között a nyomás nő. A bőrlebeny nyílik, a száj zárt, ezért a víz kiáramlik a kopoltyúfedő mögött.

Belégzés
- Száj nyitott
- Kopoltyúfedő emelkedik
- Bőrredő zárt

Ezért a kopoltyúüregben a nyomás csökken, a víz beáramlik a szájon át.

Kilégzés
- Száj zárt
- Kopoltyúfedő süllyed
- Bőrredő nyitott

Ezért a kopoltyúüregben a nyomás nő, a víz kiáramlik a kopoltyúfedő mögött.

A kopoltyúfedő mozgása biztosítja a víz be- és kiáramlásához szükséges nyomásingadozást. A bőrredő és a szájnyílás összehangolt mozgása biztosítja, hogy a víz egy irányban áramoljon.

Kopoltyú

  • kopoltyú - A halak légzőszerve, mely a vízből képes az oxigént felvenni. A hatékony gázcsere érdekében felülete nagy: kopoltyúlemezekből áll, azokon pedig kopoltyúlemezkéket találunk.

Kopoltyú szerkezete

  • kopoltyúív - Benne futnak a kopoltyút vérrel ellátó erek. A kopoltyúba a test többi részéből szén-dioxid-dús vért szállít az artéria (kék). A kopoltyúból az oxigéndús vért véna (piros) szállítja a test többi részébe.
  • kopoltyúlemez
  • kopoltyúlemezke - Benne hajszálerek futnak. A hajszálerekben levő vér leadja a vízbe a szén-dioxidot, és felveszi onnan az oxigént.
  • oxigéndús víz - A szájon keresztül áramlik a kopoltyúk közé.
  • szén-dioxid-dús víz - A kopoltyúfedők alatt áramlik ki.

Gázcsere

A víz és az erekben a vér ellentétes irányban áramlik. Emiatt az a vér, amely már felvett valamennyi oxigént, továbbáramolva még oxigéndúsabb vízzel találkozik, és ezért további oxigént tud felvenni.

Tehát a már oxigénszegény vér a még oxigéndús vízzel találkozik.

Ha az áramlás azonos irányú lenne, akkor a vér és a víz között az érszakasz kezdetén kiegyenlítődne az oxigén-koncentráció, és a vér sokkal kevesebb oxigént szállíthatna, mert a már oxigénszegény vérnek a már ugyancsak oxigénszegény víz nem tudna további oxigént átadni.

Az ellenáramlás elve több életműködésben megfigyelhető, például a vizelet- és a nyirokképzés során, illetve ezt használják ki a művesekezelésben is.

Légzés

  • kopoltyúfedő - Amikor emelkedik, a kopoltyúk között a nyomás csökken, és oda víz áramlik be a nyitott szájon keresztül. Amikor süllyed, a kopoltyúk között a nyomás nő, és onnan víz áramlik ki a kopoltyúfedők alatt.
  • bőrlebeny - Egyenirányító szelepként működik. Biztosítja, hogy a víz a kopoltyúfedő alatt befelé ne, csak kifelé tudjon áramolni.
  • szájnyílás - Belégzéskor a kopoltyúfedő emelkedik, és a száj nyitott: a szájon keresztül a kopoltyúk közé víz áramlik. Kilégzéskor a száj zárt, ezért a víz a kopoltyúfedők mögött áramlik ki.

Animáció

  • kopoltyúív - Benne futnak a kopoltyút vérrel ellátó erek. A kopoltyúba a test többi részéből szén-dioxid-dús vért szállít az artéria (kék). A kopoltyúból az oxigéndús vért véna (piros) szállítja a test többi részébe.
  • kopoltyúlemez
  • kopoltyúlemezke - Benne hajszálerek futnak. A hajszálerekben levő vér leadja a vízbe a szén-dioxidot, és felveszi onnan az oxigént.
  • oxigéndús víz - A szájon keresztül áramlik a kopoltyúk közé.
  • szén-dioxid-dús víz - A kopoltyúfedők alatt áramlik ki.
  • kopoltyú - A halak légzőszerve, mely a vízből képes az oxigént felvenni. A hatékony gázcsere érdekében felülete nagy: kopoltyúlemezekből áll, azokon pedig kopoltyúlemezkéket találunk.
  • Belégzés - A kopoltyúfedő emelkedik, ezért a kopoltyúk között a nyomás csökken, és oda víz áramlik be a nyitott szájon keresztül. A bőrlebeny zárt, ezért a víz a kopoltyúfedő alatt nem tud beáramolni.
  • Kilégzés - A kopoltyúfedő süllyed, ezért a kopoltyúk között a nyomás nő. A bőrlebeny nyílik, a száj zárt, ezért a víz kiáramlik a kopoltyúfedő mögött.

Narráció

Belégzéskor a hal kinyitja a száját és megemeli a kopoltyúfedőt, így a kopoltyúüregben a nyomás csökken, ezért a víz ide beáramlik. A víz csak a szájüregen keresztül áramolhat a kopoltyúk közé, mert a kopoltyúfedőhöz kapcsolódó bőrlebeny egyenirányító szelepként működik, és megakadályozza a víz beáramlását a kopoltyúfedő felől.

Kilégzéskor a száj zárt, a kopoltyúfedő pedig süllyed. Ez nyomásnövekedést okoz a kopoltyúüregben, ami miatt a víz a nyitott bőrlebenyen keresztül kiáramlik.

Tehát belégzéskor a száj nyitott, a bőrlebeny zárt, a kopoltyúfedő emelkedik. Kilégzéskor a száj zárt, a bőrlebeny nyitott, a kopoltyúfedő süllyed.

A halak légzőszerve a kopoltyú. A kopoltyúíveken kopoltyúlemezeket, azokon pedig kopoltyúlemezkéket találunk. Ez a felépítés a felületnövelést szolgálja, ami a gázcsere hatékonyságát fokozza.

A kopoltyúlemezkékben hajszálerek futnak. A kopoltyúba szén-dioxidban dús vér jut. A kopoltyúk közé áramló friss víz szén-dioxid-tartalma alacsonyabb, mint a véré, oxigéntartalma pedig magasabb. Emiatt gázcsere történik: a vér szén-dioxidot ad le és oxigént vesz fel.

A gázcsere során fontos az ellenáramlás elve: a kopoltyúban a víz és a vér áramlása egymással ellentétes irányú. Emiatt az oxigénben már részben dús vér a legmagasabb oxigéntartalmú vízzel találkozik, abból további oxigént képes felvenni. A szén-dioxid egy részét már leadott vér a legkisebb szén-dioxid-koncentrációjú vízzel találkozik, annak további szén-dioxidot képes leadni.

A halak a kopoltyúlégzést bőrlégzéssel egészítik ki.

Kapcsolódó extrák

Légzőrendszer

A légzőrendszer felel az oxigén felvételéért és a szén-dioxid leadásáért.

Ponty

Étkezési célra használt édesvízi hal.

Édesvízi halfajok

Édesvizeinkben számos, táplálkozási szempontból is közkedvelt halfaj él.

Gerincesek életciklusa

A gerincesek életciklusa az egyed szaporítósejteinek létrejöttétől a következő nemzedék szaporítósejteinek a létrejöttéig tartó történésekből áll.

Cápák

Porcos vázú halak, ismert fajaik a nagy fehércápa és a nagy pörölycápa.

A dohányzás tüdőkárosító hatása

A dohányzás súlyosan károsítja a légzőrendszert: többek között COPD-t és tüdőrákot okozhat.

Páncélos őshalak

Kihalt, ősi halak, testük elülső részét vastag „páncél” védte.

Kosárba helyezve!