A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

A kiválasztó szervrendszer

A kiválasztó szervrendszer

A kiválasztó szervrendszer működése biztosítja a káros és felesleges anyagok eltávolítását a szervezetből.

Biológia

Címkék

kiválasztó rendszer, kiválasztás, vizelet, vese, húgyvezeték, húgyhólyag, húgycső, vesemedence, vesepiramis, nefron, szűrlet, velőállomány, kéregállomány, vesekő, homeosztázis, ember, anatómia, biológia

Kapcsolódó extrák

Jelenetek

Kiválasztó szervrendszer

  • vese - A szervezet számára felesleges és káros anyagokat távolítja el a keringési rendszerből. A kiválasztás során vizelet képződik, amelynek mennyisége naponta kb. 1,5 l.
  • húgyvezeték - A vizeletet a veséből a húgyhólyagba vezeti.
  • húgyhólyag - A vizeletet tárolja.
  • húgycső - A vizeletet a húgyhólyagból a külvilágba vezeti.

A szervezet által felhasznált energia jelentős része a belső környezet állandóságának, a homeosztázisnak a fenntartását szolgálja.
Az anyagcsere folyamán számtalan káros és felesleges anyag keletkezik, amelyek eltávolítása feltétlenül szükséges a homeosztázis fenntartásához. A szükségtelen anyagok közé tartozik a feleslegben lévő víz, az ionok, a gyógyszermaradványok és az anyagcsere során keletkező bomlástermékek.
Ezeknek az anyagoknak az eltávolításáért a kiválasztó szervrendszer lényeges szerve, a vese a felelős. Szűk értelemben a kiválasztó szervrendszer a húgyúti rendszerre utal. A kiválasztó szervrendszer részét képezi még a húgyvezeték, a húgyhólyag és a húgycső.

A kiválasztás folyamata során a veseartéria szállítja a szükségtelen anyagokat a vesébe, míg a veséből eredő vesevéna a már beállított összetételű vért vezeti el. A felesleges anyagokat tartalmazó folyadék, a vizelet a húgyvezetéken keresztül hagyja el a vesét.

A vese páros szerv, és a hasüreg felső részében helyezkedik el. Tömege 130-140 g, bab formájú. Homorú része a vesekapu, amelyen keresztül erek és idegek lépnek át, és itt lép ki a húgyvezeték is. A vesét kívülről erős kötőszövet, a vesetok borítja. A vese fő tömegét kétféle állomány, a kéregállomány és a velőállomány alkotja. A velőállomány vesepiramisokból áll, és minden egyes piramist a kéregállomány szövete vesz körül. A vesekapunál helyezkedik el egy lapított, tölcsérszerű üreg, a vesemedence, ahova a vesepiramisok által ürített vizelet jut. A vesemedence a húgyvezetékben folytatódik.

A vese szerkezeti és működési egysége a nefron, amelynek száma vesénként kb. 1,2 millió. A nefron funkciói a szűrletképződés, a visszaszívás és az aktív kiválasztás.

A nefron kezdeti része a vesetestecske, amely a vesekéregben helyezkedik el. A vér szűrése a vesetestecskében történik. A vesetestecske egy artériás hajszálérgomolyagból és egy kettős falú tokból, a Bowman-tokból áll. A vér szűrését a kapillárisok nagy összfelülete és a bennük uralkodó nagy nyomás teszi lehetővé: a nagy nyomás hatására a kapillárisok falán és a Bowman-tok belső falán keresztül a tok belsejébe jut a szűrlet. A Bowman-tokba jutó szűrlet napi mennyisége 180 liter. Ennek a szűrletnek nagy része visszaszívódik a nefron további szakaszaiból, és naponta mindössze másfél liter vizelet ürül ki a szervezetből.

A vesetestecskéből a szűrlet az elvezetőcsatorna kezdeti szakaszába jut, ahol a víz és a nátrium nagy része visszajut a hajszálerekbe. Az elvezetőcsatorna aktív kiválasztást is végez, ugyanis itt kerülnek be a nefron csatornarendszerébe azok a gyógyszermaradványok és mérgek, amelyek nem jutottak be a vesetestecskében keletkező szűrletbe.

A nefron következő szakasza a Henle-kacs, amely már a vesevelőben helyezkedik el. A Henle-kacs egy leszálló és egy felszálló ágból áll, és a szűrlet mennyiségének csökkentését végzi. A leszálló ágban víz távozik el a szűrletből, így annak ozmotikus koncentrációja egyre . A Henle-kacs felszálló ágába jutó szűrletből pedig nátriumionok távoznak, így csökken a szűrlet ozmotikus koncentrációja.

Az elvezetőcsatorna távolabbi szakasza fontos szerepet játszik a homeosztázis beállításában. Ebben a szakaszban visszaszívás és kiválasztás is történik, amelyeket hormonok szabályoznak. Szabályozódik a vizelet és a vér térfogata. Ha a szervezetben folyó vér térfogata csökken, akkor a hormonok hatására fokozódik a víz visszaszívása. A víz visszajutása a vér ozmózisnyomását is befolyásolja. A vér ionösszetétele és a pH-ja is az elvezetőcsatorna szakaszán kerül beállításra.

Több nefron közös gyűjtőcsatornáján át távozik a visszamaradt folyadék. A gyűjtőcsatornában víz távozik el a vizeletből, így annak koncentrációja megnő.
A vizelet végül a gyűjtőcsatornákból a vesemedencébe ömlik, ahonnan a húgyvezetékbe jut. A vizelet ürülését a húgyvezeték és a húgycső teszi lehetővé, míg az ideiglenes tárolását a tágulékony húgyhólyag végzi.

Vese felépítése

  • vesevéna - A felesleges anyagoktól mentes vért vezeti el a veséből.
  • veseartéria - A szervezet számára feleslegessé vált anyagokat szállítja a vesékbe.
  • húgyvezeték - A vizeletet a veséből a húgyhólyagba vezeti.
  • vesemedence - Itt gyűlik össze a vesében képződött vizelet.
  • vesepiramis (velőállomány) - A nefronok elvezető csatornái és a gyűjtőcsövek találhatók benne.
  • kéregállomány - A vesetestecskék többsége itt található.
  • tok - Kötőszövet alkotja, körülveszi a vesét.

A kiválasztó szervrendszer helyzete

  • vese - A szervezet számára felesleges és káros anyagokat távolítja el a keringési rendszerből. A kiválasztás során vizelet képződik, amelynek mennyisége naponta kb. 1,5 l.
  • húgyhólyag - A vizeletet tárolja.

Kiválasztás lényege

  • vesevéna - A felesleges anyagoktól mentes vért vezeti el a veséből.
  • veseartéria - A szervezet számára feleslegessé vált anyagokat szállítja a vesékbe.
  • húgyvezeték - A vizeletet a veséből a húgyhólyagba vezeti.

Nefronok

  • veseartéria - A szervezet számára feleslegessé vált anyagokat szállítja a vesékbe.
  • vesevéna - A felesleges anyagoktól mentes vért vezeti el a veséből.
  • vesetestecske
  • elvezetőcsatorna kezdeti szakasza
  • elvezetőcsatorna távolabbi szakasza
  • Henle-kacs
  • gyűjtőcsatorna

Nefron felépítése

  • vese - A szervezet számára felesleges és káros anyagokat távolítja el a keringési rendszerből. A kiválasztás során vizelet képződik, amelynek mennyisége naponta kb. 1,5 l.
  • húgyvezeték - A vizeletet a veséből a húgyhólyagba vezeti.
  • húgyhólyag - A vizeletet tárolja.
  • húgycső - A vizeletet a húgyhólyagból a külvilágba vezeti.
  • vesevéna - A felesleges anyagoktól mentes vért vezeti el a veséből.
  • veseartéria - A szervezet számára feleslegessé vált anyagokat szállítja a vesékbe.
  • húgyvezeték - A vizeletet a veséből a húgyhólyagba vezeti.
  • vesemedence - Itt gyűlik össze a vesében képződött vizelet.
  • vesepiramis (velőállomány) - A nefronok elvezető csatornái és a gyűjtőcsövek találhatók benne.
  • kéregállomány - A vesetestecskék többsége itt található.
  • tok - Kötőszövet alkotja, körülveszi a vesét.
  • veseartéria - A szervezet számára feleslegessé vált anyagokat szállítja a vesékbe.
  • vesevéna - A felesleges anyagoktól mentes vért vezeti el a veséből.
  • vesetestecske
  • elvezetőcsatorna kezdeti szakasza
  • elvezetőcsatorna távolabbi szakasza
  • Henle-kacs
  • gyűjtőcsatorna
  • Bowman-tok - Tágulat a vesetubulus végén. Ez veszi körbe az érgomolyagot. Mindössze 3kPa nyomás uralkodik a belsejében.
  • érgomolyag - A veseartériából kiágazó kapillárisokból áll. Egyrétegű hám alkotja a falát. Benne 8kPa nyomás uralkodik.
  • elvezető kisartéria
  • bevezető kisartéria
  • elvezetőcsatorna kezdeti szakasza - Ebbe kerül a vesetestecskében keletkező szűrlet. Itt történik a víz jelentős részének passzív visszaszívódása a vérbe. Az ionok és a fontos kis molekulájú anyagok többsége aktívan szintén visszaszívódik. Egyes gyógyszerek itt kerülnek aktív transzporttal a vérből a szűrletbe.
  • leszálló ág
  • felszálló ág
  • elvezetőcsatorna távolabbi szakasza - A homeosztázis végső beállítása zajlik itt, amelyet hormonok szabályoznak.

Nefron működése

  • vesetestecske
  • elvezetőcsatorna kezdeti szakasza
  • elvezetőcsatorna távolabbi szakasza
  • Henle-kacs

Vizelet képződése

  • vesevéna - A felesleges anyagoktól mentes vért vezeti el a veséből.
  • veseartéria - A szervezet számára feleslegessé vált anyagokat szállítja a vesékbe.
  • húgyvezeték - A vizeletet a veséből a húgyhólyagba vezeti.

Animáció

  • vese - A szervezet számára felesleges és káros anyagokat távolítja el a keringési rendszerből. A kiválasztás során vizelet képződik, amelynek mennyisége naponta kb. 1,5 l.
  • húgyvezeték - A vizeletet a veséből a húgyhólyagba vezeti.
  • húgyhólyag - A vizeletet tárolja.
  • húgycső - A vizeletet a húgyhólyagból a külvilágba vezeti.
  • vesevéna - A felesleges anyagoktól mentes vért vezeti el a veséből.
  • veseartéria - A szervezet számára feleslegessé vált anyagokat szállítja a vesékbe.
  • húgyvezeték - A vizeletet a veséből a húgyhólyagba vezeti.
  • vesemedence - Itt gyűlik össze a vesében képződött vizelet.
  • vesepiramis (velőállomány) - A nefronok elvezető csatornái és a gyűjtőcsövek találhatók benne.
  • kéregállomány - A vesetestecskék többsége itt található.
  • tok - Kötőszövet alkotja, körülveszi a vesét.
  • vese - A szervezet számára felesleges és káros anyagokat távolítja el a keringési rendszerből. A kiválasztás során vizelet képződik, amelynek mennyisége naponta kb. 1,5 l.
  • húgyhólyag - A vizeletet tárolja.
  • veseartéria - A szervezet számára feleslegessé vált anyagokat szállítja a vesékbe.
  • vesevéna - A felesleges anyagoktól mentes vért vezeti el a veséből.
  • vesetestecske
  • elvezetőcsatorna kezdeti szakasza
  • elvezetőcsatorna távolabbi szakasza
  • Henle-kacs
  • gyűjtőcsatorna
  • Bowman-tok - Tágulat a vesetubulus végén. Ez veszi körbe az érgomolyagot. Mindössze 3kPa nyomás uralkodik a belsejében.
  • érgomolyag - A veseartériából kiágazó kapillárisokból áll. Egyrétegű hám alkotja a falát. Benne 8kPa nyomás uralkodik.
  • elvezető kisartéria
  • bevezető kisartéria
  • elvezetőcsatorna kezdeti szakasza - Ebbe kerül a vesetestecskében keletkező szűrlet. Itt történik a víz jelentős részének passzív visszaszívódása a vérbe. Az ionok és a fontos kis molekulájú anyagok többsége aktívan szintén visszaszívódik. Egyes gyógyszerek itt kerülnek aktív transzporttal a vérből a szűrletbe.
  • leszálló ág
  • felszálló ág
  • elvezetőcsatorna távolabbi szakasza - A homeosztázis végső beállítása zajlik itt, amelyet hormonok szabályoznak.

Narráció

A szervezet által felhasznált energia jelentős része a belső környezet állandóságának, a homeosztázisnak a fenntartását szolgálja.
Az anyagcsere folyamán számtalan káros és felesleges anyag keletkezik, amelyek eltávolítása feltétlenül szükséges a homeosztázis fenntartásához. A szükségtelen anyagok közé tartozik a feleslegben lévő víz, az ionok, a gyógyszermaradványok és az anyagcsere során keletkező bomlástermékek.
Ezeknek az anyagoknak az eltávolításáért a kiválasztó szervrendszer lényeges szerve, a vese a felelős. Szűk értelemben a kiválasztó szervrendszer a húgyúti rendszerre utal. A kiválasztó szervrendszer részét képezi még a húgyvezeték, a húgyhólyag és a húgycső.

A kiválasztás folyamata során a veseartéria szállítja a szükségtelen anyagokat a vesébe, míg a veséből eredő vesevéna a már beállított összetételű vért vezeti el. A felesleges anyagokat tartalmazó folyadék, a vizelet a húgyvezetéken keresztül hagyja el a vesét.

A vese páros szerv, és a hasüreg felső részében helyezkedik el. Tömege 130-140 g, bab formájú. Homorú része a vesekapu, amelyen keresztül erek és idegek lépnek át, és itt lép ki a húgyvezeték is. A vesét kívülről erős kötőszövet, a vesetok borítja. A vese fő tömegét kétféle állomány, a kéregállomány és a velőállomány alkotja. A velőállomány vesepiramisokból áll, és minden egyes piramist a kéregállomány szövete vesz körül. A vesekapunál helyezkedik el egy lapított, tölcsérszerű üreg, a vesemedence, ahova a vesepiramisok által ürített vizelet jut. A vesemedence a húgyvezetékben folytatódik.

A vese szerkezeti és működési egysége a nefron, amelynek száma vesénként kb. 1,2 millió. A nefron funkciói a szűrletképződés, a visszaszívás és az aktív kiválasztás.

A nefron kezdeti része a vesetestecske, amely a vesekéregben helyezkedik el. A vér szűrése a vesetestecskében történik. A vesetestecske egy artériás hajszálérgomolyagból és egy kettős falú tokból, a Bowman-tokból áll. A vér szűrését a kapillárisok nagy összfelülete és a bennük uralkodó nagy nyomás teszi lehetővé: a nagy nyomás hatására a kapillárisok falán és a Bowman-tok belső falán keresztül a tok belsejébe jut a szűrlet. A Bowman-tokba jutó szűrlet napi mennyisége 180 liter. Ennek a szűrletnek nagy része visszaszívódik a nefron további szakaszaiból, és naponta mindössze másfél liter vizelet ürül ki a szervezetből.

A vesetestecskéből a szűrlet az elvezetőcsatorna kezdeti szakaszába jut, ahol a víz és a nátrium nagy része visszajut a hajszálerekbe. Az elvezetőcsatorna aktív kiválasztást is végez, ugyanis itt kerülnek be a nefron csatornarendszerébe azok a gyógyszermaradványok és mérgek, amelyek nem jutottak be a vesetestecskében keletkező szűrletbe.

A nefron következő szakasza a Henle-kacs, amely már a vesevelőben helyezkedik el. A Henle-kacs egy leszálló és egy felszálló ágból áll, és a szűrlet mennyiségének csökkentését végzi. A leszálló ágban víz távozik el a szűrletből, így annak ozmotikus koncentrációja egyre nő. A Henle-kacs felszálló ágába jutó szűrletből pedig nátriumionok távoznak, így csökken a szűrlet ozmotikus koncentrációja.

Az elvezetőcsatorna távolabbi szakasza fontos szerepet játszik a homeosztázis beállításában. Ebben a szakaszban visszaszívás és kiválasztás is történik, amelyeket hormonok szabályoznak. Szabályozódik a vizelet és a vér térfogata. Ha a szervezetben folyó vér térfogata csökken, akkor a hormonok hatására fokozódik a víz visszaszívása. A víz visszajutása a vér ozmózisnyomását is befolyásolja. A vér ionösszetétele és a pH-ja is az elvezetőcsatorna szakaszán kerül beállításra.

Több nefron közös gyűjtőcsatornáján át távozik a visszamaradt folyadék. A gyűjtőcsatornában víz távozik el a vizeletből, így annak koncentrációja megnő.
A vizelet végül a gyűjtőcsatornákból a vesemedencébe ömlik, ahonnan a húgyvezetékbe jut. A vizelet ürülését a húgyvezeték és a húgycső teszi lehetővé, míg az ideiglenes tárolását a tágulékony húgyhólyag végzi.

Kapcsolódó extrák

Férfi szaporító szervrendszer

A szaporító szervrendszert az utódnemzés szolgálatában álló szervek alkotják.

Női szaporító szervrendszer (alapfok)

A szaporító szervrendszert az utódnemzés szolgálatában álló szervek alkotják.

Női szaporító szervrendszer (középfok)

A szaporító szervrendszert az utódnemzés szolgálatában álló szervek alkotják.

Adrenalin (felsőfok)

Az adrenalin, más néven epinefrin szervezetünkben stresszhelyzetben termelődik, és fontos az „üss-vagy-fuss” reakció kialakításában.

Az előbél

A táplálék a szájüregből a nyelés során jut a gyomorba, amely az előbél utolsó szakasza.

Emberi test (férfi)

Az animáció az emberi szervezet fő szervrendszereit foglalja össze.

Emberi test (női)

Az animáció az emberi szervezet fő szervrendszereit foglalja össze.

Légzőrendszer

A légzőrendszer felel az oxigén felvételéért és a szén-dioxid leadásáért.

Mellékvese

A homeosztázis fenntartásáért és a stresszválasz kialakításáért felelős belső elválasztású mirigy.

Szív

A keringési rendszer központi pumpája, amely több milliárdszor húzódik össze életünk során.

A belső elválasztású mirigyek

A belső elválasztású mirigyek hormonokat termelnek, melyek a vérbe jutnak.

Keringési rendszer

A nagyvérkör a szövetek oxigénellátását biztosítja, a kisvérkör pedig a tüdőben az oxigén felvételét.

Kosárba helyezve!