A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

A kőolajkút működése

A kőolajkút működése

A kőolaj felszínre szivattyúzását végző szerkezet.

Földrajz

Címkék

kőolajkút, kőolaj, olajmező, fúrótorony, himba, olajpumpa, kőolajképződés, kőolajlelőhely, energiahordozó, szénhidrogén, fosszília, energia, nyersanyag, közlekedés, ásványkincs, földrajz

Kapcsolódó extrák

Jelenetek

Olajkutak

  • fúrótorony - Kutatófúrást végeznek a segítségével, így meghatározhatók a több ezer méter mélységben lévő rétegek tényleges tulajdonságai, tartalma.
  • olajpumpa - A kőolaj kitermelését végzik vele.
  • aggregátor - A villamos energiát biztosítja a telephely számára.
  • dízelolajtartály - Az aggregátorok működéséhez szükséges üzemanyagot tárolják benne.
  • fúrószárak - Más néven fúrócsövek.
  • csúszda - A fúrószárakat ennek a segítségével emelik a toronyba.
  • iszaptartály - Más néven ülepítő tároló. A fúrás során használt iszapot tárolják benne. A fúróiszapot a fúrótömlőn keresztül a furatba juttatják. A fúróiszap a nyomásával megelőzi a furat beomlását, valamint a furadék felszínre hozatalát segíti.
  • iszapszivattyú - Az iszap keringetését biztosítja.
  • termelvénytartály - A kutakból kitermelt anyag (kőolaj, víz és gáz keveréke) tárolására szolgál.
  • biztonsági fáklya - Biztonsági berendezés, amely a gázok biztonságos elégetésére szolgál.

A kőolaj többnyire laza üledékes kőzetek szemcséi között tárolódik, onnan kell megszerezni. Ha a kőolajkút fúrása eredményes volt egy helyen, a kőolajjal egy csapdában tárolódó földgáz nyomása általában a felszínre nyomja a nyersanyagot. Ahol kicsi a nyomás, bólogató himbával szivattyúzzák fel az olajat. Amikor a kút befejezte a működését, csappal lezárják.

Fúrótorony

  • kapcsolóállás - Itt illesztik a fúrószárszakaszokat egymáshoz, ahogy a fúró egyre mélyebbre hatol.
  • mozgó csigasor - Függőleges irányban működő, csigarendszerrel ellátott, nagyteherbírású daru. A fúrószárszakaszok emelésére szolgál.
  • mélyfúró tömlő - A fúrószárban fut. Ezen a tömlőn keresztül fúrás közben iszapot nyomnak a lyukba a fúró hűtésére, a furadék felszállítására, valamint megvédi a fúrt lyukat a beomlástól. A kiömlő iszapot megfelelő kezelés után újra keringetik a rendszerben.
  • kitörésgátló - A kútkitörések megakadályozására a fúrás időtartama alatt a kútfejre szerelik, ezáltal a fúrólyuk a fúrás közben is lezárható.
  • operátorfülke - Innen irányítják a fúrás folyamatát.
  • fúrófej - Körbe forogva aprítja a kőzetet. Anyaga acél vagy ipari gyémánt.

Olajpumpa

  • motor - A pumpát működteti.
  • himbaegység - Hintaszerű mozgást végző lengő kar.
  • kútfej - Itt jut a termelvény a felszínre.
  • folyóvezeték - A kútfejen kiáramló termelvényt vezetik el benne.
  • dugattyú - A termelvény felszivattyúzására szolgál, a himba működteti.

Kőolajképződés

  • záróréteg - Nem áteresztő kőzet, emiatt a kőolaj és a földgáz alatta felhalmozódik.
  • porózus réteg - Ebben található a kőolaj és a földgáz.
  • kőolaj
  • földgáz - Kisebb sűrűsége miatt a kőolaj fölött helyezkedik el.
  • tengeri élőlények - A kőolaj és a földgáz tengeri élőlények – főként algák – maradványaiból képződött, amelyek a kedvezőtlenné váló körülmények miatt tömegesen elpusztultak és a tengerek iszapjába süllyedtek. Évmilliók alatt ezek az üledékrétegek több ezer méter mélységbe kerültek, ahol oxigéntől elzártan, a magas hőmérséklet és nyomás hatására kőolajjá és földgázzá alakultak.

A kőolaj és a földgáz a szénhidrogének – szénből és hidrogénből álló vegyületek – csoportjába tartoznak. Olyan tengeri élőlények – főként algák – maradványaiból képződtek, amelyek a kedvezőtlenné váló körülmények miatt tömegesen elpusztultak, és a tengerek iszapjába süllyedtek.
Évmilliók alatt a földkéreg jelentős mozgásai révén ezek az üledékrétegek több ezer méter mélységbe kerültek, ahol oxigéntől elzártan, az ott uralkodó magas hőmérséklet és nyomás hatására kőolajjá és földgázzá alakultak.

A kőolaj és a földgáz a mélyben uralkodó nagy nyomás és kis sűrűségük hatására felfelé vándoroltak mindaddig, amíg egy zárórétegnél elakadtak. Így vagy likacsos, vagy repedezett tárolókőzetben halmozódtak fel.
A felhalmozódás helyét kőolajcsapdának nevezzük. Mivel a kőolaj és a földgáz sűrűsége kisebb a vízénél, ezért a kőolajcsapdában mindig a víz helyezkedik el legalul, a kőolaj középen, a földgáz pedig legfelül.

Animáció

  • fúrótorony - Kutatófúrást végeznek a segítségével, így meghatározhatók a több ezer méter mélységben lévő rétegek tényleges tulajdonságai, tartalma.
  • olajpumpa - A kőolaj kitermelését végzik vele.
  • aggregátor - A villamos energiát biztosítja a telephely számára.
  • dízelolajtartály - Az aggregátorok működéséhez szükséges üzemanyagot tárolják benne.
  • fúrószárak - Más néven fúrócsövek.
  • csúszda - A fúrószárakat ennek a segítségével emelik a toronyba.
  • iszaptartály - Más néven ülepítő tároló. A fúrás során használt iszapot tárolják benne. A fúróiszapot a fúrótömlőn keresztül a furatba juttatják. A fúróiszap a nyomásával megelőzi a furat beomlását, valamint a furadék felszínre hozatalát segíti.
  • iszapszivattyú - Az iszap keringetését biztosítja.
  • termelvénytartály - A kutakból kitermelt anyag (kőolaj, víz és gáz keveréke) tárolására szolgál.
  • biztonsági fáklya - Biztonsági berendezés, amely a gázok biztonságos elégetésére szolgál.
  • kapcsolóállás - Itt illesztik a fúrószárszakaszokat egymáshoz, ahogy a fúró egyre mélyebbre hatol.
  • mozgó csigasor - Függőleges irányban működő, csigarendszerrel ellátott, nagyteherbírású daru. A fúrószárszakaszok emelésére szolgál.
  • mélyfúró tömlő - A fúrószárban fut. Ezen a tömlőn keresztül fúrás közben iszapot nyomnak a lyukba a fúró hűtésére, a furadék felszállítására, valamint megvédi a fúrt lyukat a beomlástól. A kiömlő iszapot megfelelő kezelés után újra keringetik a rendszerben.
  • kitörésgátló - A kútkitörések megakadályozására a fúrás időtartama alatt a kútfejre szerelik, ezáltal a fúrólyuk a fúrás közben is lezárható.
  • operátorfülke - Innen irányítják a fúrás folyamatát.
  • fúrófej - Körbe forogva aprítja a kőzetet. Anyaga acél vagy ipari gyémánt.
  • motor - A pumpát működteti.
  • himbaegység - Hintaszerű mozgást végző lengő kar.
  • kútfej - Itt jut a termelvény a felszínre.
  • folyóvezeték - A kútfejen kiáramló termelvényt vezetik el benne.
  • dugattyú - A termelvény felszivattyúzására szolgál, a himba működteti.
  • záróréteg - Nem áteresztő kőzet, emiatt a kőolaj és a földgáz alatta felhalmozódik.
  • porózus réteg - Ebben található a kőolaj és a földgáz.
  • kőolaj
  • földgáz - Kisebb sűrűsége miatt a kőolaj fölött helyezkedik el.
  • tengeri élőlények - A kőolaj és a földgáz tengeri élőlények – főként algák – maradványaiból képződött, amelyek a kedvezőtlenné váló körülmények miatt tömegesen elpusztultak és a tengerek iszapjába süllyedtek. Évmilliók alatt ezek az üledékrétegek több ezer méter mélységbe kerültek, ahol oxigéntől elzártan, a magas hőmérséklet és nyomás hatására kőolajjá és földgázzá alakultak.

Narráció

A kőolaj és a földgáz a szénhidrogének – szénből és hidrogénből álló vegyületek – csoportjába tartoznak. Olyan tengeri élőlények – főként algák – maradványaiból képződtek, amelyek a kedvezőtlenné váló körülmények miatt tömegesen elpusztultak, és a tengerek iszapjába süllyedtek.
Évmilliók alatt a földkéreg jelentős mozgásai révén ezek az üledékrétegek több ezer méter mélységbe kerültek, ahol oxigéntől elzártan, az ott uralkodó magas hőmérséklet és nyomás hatására kőolajjá és földgázzá alakultak.
A kőolaj és a földgáz a mélyben uralkodó nagy nyomás és kis sűrűségük hatására felfelé vándoroltak mindaddig, amíg egy zárórétegnél elakadtak. Így vagy likacsos, vagy repedezett tárolókőzetben halmozódtak fel.
A felhalmozódás helyét kőolajcsapdának nevezzük. Mivel a kőolaj és a földgáz sűrűsége kisebb a vízénél, ezért a kőolajcsapdában mindig a víz helyezkedik el legalul, a kőolaj középen, a földgáz pedig legfelül.

Egy kőolajmező feltárásához első lépésként földfelszíni geológiai térképezéssel és geofizikai mérésekkel kijelölik azt a helyet, ahol érdemes kutatófúrást végezni. Fúrótornyot állítanak fel, amely segítségével meghatározhatók a több ezer méter mélységben lévő rétegek tényleges tulajdonságai és tartalma.

A fúrótorony valójában egy nagy teherbírású, csigarendszerrel felszerelt daru, amely azért olyan magas, hogy a furat mélyítésekor a fúrószárakat egymásba lehessen csavarozni.
A fúrás során a mélyfúró tömlőn keresztül iszapot nyomnak a lyukba a fúró hűtésére és a furadék felszállítására, valamint az iszap megvédi a fúrt lyukat a beomlástól.
A kiömlő iszapot megfelelő kezelés után újra keringetik a rendszerben. A kútkitörések megakadályozására a fúrás időtartama alatt a kútfejre kitörésgátlót szerelnek, ezáltal a fúrólyuk a fúrás közben is lezárható.

A fúrószárat a felszín felett motorok forgatják. A fúrószár alján található fúrófej felaprítja a kőzetet, ezáltal tud egyre mélyebbre hatolni. A begyűjtött információk alapján meghatározzák a kút talpmélységét, és a fúrást befejezik.
Azért, hogy meg tudják határozni a kőolajmező kiterjedését, további kutatófúrásokat is végeznek. Ezek alapján számítják ki a mező feltételezett kőolajvagyonát.
Ha a telep kitermelését gazdaságosnak ítélik, a fúrólyuk fölé termelő kutat telepítenek, és indulhat a kitermelés.

A termelés első szakaszában a kőolajjal egy csapdában tárolódó földgáz nyomása általában a felszínre nyomja az olajat. Ezzel a módszerrel azonban a kőolajvagyonnak csak a 15-20%-a termelhető ki. A nyomás csökkenése után bólogató himbát alkalmaznak az olaj felszivattyúzására.

Az olajpumpa szivattyúja fel és le mozgó dugattyús szivattyú. A dugattyút a himbaberendezésen függő rudazat működteti. Ez a dugattyús szivattyú tolja fel az olajat a felszínre.
A kőolajtermelő kutak általában olajat, vizet és gázt termelnek. A felszínre hozatal után választják szét ezeket egymástól.

Kapcsolódó extrák

Kőolaj-finomítás

A kőolajból lepárlással különböző termékeket, pl. gázolajat, benzint, kenőolajakat állítanak elő.

Tengeri fúrótorony

Az acélszerkezet közepében hosszú cső hatol le a tenger aljzatába a kőolajat tartalmazó kőzetrétegig.

Bányászat az ipari forradalom idején

A dinamikusan fejlődő ipar nyersanyag iránti óriási igénye miatt a bányászat is fejlődésnek indult a 18. század végén.

Levegőszennyezés

Az animáció a levegőszennyezés fő forrásait: a mezőgazdasági, ipari és települési légszennyezést mutatja be.

Üvegházhatás

Az üvegházhatás emberi tevékenység hatására fokozódik, és a globális felmelegedést okozza.

Az elektromos hálózat rendszere

Biztosítja az elektromos áram eljuttatását az erőművektől a fogyasztókig.

Hőerőmű (szénhidrogén alapú)

A hőerőmű a fosszilis vagy megújuló energiahordozók elégetése során felszabaduló energiát elektromos árammá alakítja.

Olajszállító hajó

A 19. század vége óta jelen lévő olajszállító hajók napjainkban a legnagyobb méretű hajók közé tartoznak.

Palagáz

A palakőzetből – új technológiáknak köszönhetően – ki tudják nyerni a palagázt.

Szén-dioxid-kibocsátás nélküli családi ház

A modern családi házak tervezésekor és építésekor sokat tehetünk környezetünk védelméért.

Tengeri földgázkitermelés (Norvégia)

A Troll A tengeri földgázkitermelő-platform a világ legnagyobb tengeri platformja: tömege 656 000 tonna, magassága 472 méter, kb. 170 méterrel magasodik a...

Torziós ingák

Torziós szál csavarodásával mérik valamely erőhatás nagyságát.

Dízelmotor

E belsőégésű motor működési elvét Rudolf Diesel német mérnök szabadalmaztatta 1893-ban.

Kétütemű motor

A kétütemű motor olyan speciális belsőégésű motor, melynek működése két (munka)ütemből áll.

Környezetbarát autók

A benzin- és elektromos meghajtás kombinálásával a károsanyag-kibocsátás csökkenthető.

Külszíni bánya

A mélyműveléssel ellentétben itt a fedőkőzeteket eltávolítják, és a kitermelés a felszínen folyik.

Mélyművelésű szénbánya

A külszíni fejtéssel ellentétben itt a fedőkőzeteket nem távolítják el, a kitermelés aknákon keresztül folyik.

Négyütemű Otto-motor

Az animáció bemutatja a gépkocsikban leggyakrabban használt motortípus működését.

Wankel-motor

Forgódugattyús, nagy hatásfokkal működő motor.

Szívó- és nyomókút

A szívó- és a nyomókút a szerkezetileg legegyszerűbb vízpumpák közé tartoznak.

Kosárba helyezve!