A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

A nitrogén körforgása

A nitrogén körforgása

A légköri nitrogént baktériumok kötik meg, majd az élőlények különböző vegyületek formájában hasznosítják.

Földrajz

Címkék

nitrogén, ciklus, nitrogénmolekula, nitrifikáció, denitrifikáció, nitrifikáló baktérium, nitrogénkötő baktérium, gyökérgümő, pillangós virágú növény, ammónia, szerves anyag, nitrit, nitrát, talaj, légkör, kovalens kötés, természetföldrajz, biológia, földrajz

Kapcsolódó extrák

Jelenetek

A nitrogén körforgása

  • nitrogénkötés a talajban
  • nitrifikáció
  • denitrifikáció
  • lebomlás
  • A légköri nitrogént az élő szervezetek többsége nem képes közvetlenül hasznosítani, mert a nitrogénmolekula két atomját három kovalens kötés kapcsolja össze. Emiatt a molekula igen stabil.
  • A talajban élő nitrogénkötő baktériumok képesek a levegő nitrogénjét ammóniává alakítani.
  • A gyökérgümőkben élő nitrogénkötő baktériumok képesek a levegő nitrogénjét ammóniává alakítani, ami a növény szerves anyagaiba épül be. A gyökérgümők előfordulása elsősorban a pillangós virágú növényekre jellemző; ide tartozik a lucerna, a szója, a bab és a borsó is.
  • A talajban élő nitrifikáló baktériumok a nitrogénkötő baktériumok által termelt ammóniát nitritté, majd nitráttá alakítják. A nitrát a növények legfontosabb nitrogénforrása.
  • A talajban élő denitrifikáló baktériumok a nitrátionokból nitrogénmolekulákat állítanak elő, amelyek a légkörbe jutnak. A denitrifikáló baktériumok túlszaporodása a talaj nitráttartalmát csökkenti, a növények számára kedvezőtlen lehet.

Légköri N₂

N₂-kötés a gyökérgümőkben

N₂-kötés a talajban

Nitrifikáció

Denitrifikáció

Animáció

  • nitrogénkötés a talajban
  • nitrifikáció
  • denitrifikáció
  • lebomlás
  • N₂
  • NH₃
  • NO₃⁻

Narráció

A levegőben nagy mennyiségben található elemi nitrogén, de ezt a növények és állatok nem tudják hasznosítani.

A nitrogént úgynevezett nitrogénkötő baktériumok hasznosítják, melyek a talajban vagy a növények gyökérgümőiben élnek.

Ezek a baktériumok az elemi nitrogént ammóniává alakítják, amely nitrifikáció során alakul át nitráttá.

A nitrát a növények legfontosabb nitrogénforrása.

Az állatok a nitrogént a növények elfogyasztásából nyerik, mely több úton is visszakerülhet a talajba.

Egyrészről a kiválasztási folyamatuk során ammónia, karbamid és húgysav keletkezik, másrészről az élőlények pusztulása során azok nitrogéntartalmát baktériumok hasznosítják, és ammónia keletkezik.

A talajba került ammónia egy része eltávozik a légkörbe, más része pedig a nitrifikáció során újra nitráttá alakul, melyet a növények felvesznek.

A keletkezett nitrátok egy részét a denitrifikáló baktériumok elemi nitrogénné alakítják át, melyet a növény- és állatvilág nem tud feldolgozni.

A denitrifikáló baktériumok oxigénhiányos talajokban fordulnak elő, számukat szántás és földművelés segítségével csökkenteni lehet.

A denitrifikáció során a levegőbe juttatott elemi nitrogént a nitrogénkötő baktériumok újra hasznosítják, így egy körfolyamat alakul ki.

Kapcsolódó extrák

A foszfor körforgása

A foszfor az élőlények számára fontos elem, amely a Földön folyamatos körforgásban van.

A szén körforgása

A szén a fotoszintézis során beépül a szerves anyagokba, a légzés során pedig leadódik.

A víz körforgása (középfok)

Bolygónk víztartalma a párolgás, a kicsapódás, az olvadás és a fagyás során folyamatos körforgást végez.

Ammónia (NH₃)

Színtelen, szúrós szagú gáz, melynek vizes oldata a szalmiákszesz.

Az oxigén körforgása

Az élőlények többsége számára nélkülözhetetlen oxigén Földünkön folyamatos körforgásban van.

Nitrátion (NO₃⁻)

A növények legfontosabb nitrogénforrása, összetett ion.

Nitrogén (N₂) (középfok)

Színtelen, szagtalan, nem reakcióképes gáz, a levegő 78,1 térfogatszázalékát alkotja.

Aminosavak

A fehérjék monomerjei.

Ammóniumion (NH₄⁺)

Ammóniából protonfelvétellel (datív kötéssel) képződő összetett ion.

Baktériumok (felsőfok)

A baktériumok sejtmag nélküli, néhány mikrométer nagyságú egysejtű élőlények.

Baktériumok (gömb, pálca és csavart alakúak)

A baktériumokat alakjuk szerint is csoportosíthatjuk.

Nitrogén (N₂) (alapfok)

Színtelen, szagtalan, nem reakcióképes gáz, a levegő 78,1 térfogatszázalékát alkotja.

Nitrogén-dioxid (NO2)

Vörösesbarna színű, mérgező gáz, pár nélküli elektronja következtében reakcióképes.

Nitrogén-monoxid (NO)

Színtelen, levegőnél nagyobb sűrűségű gáz, mely a salétromsavgyártás egyik intermedierje.

Talajtípusok (talajszelvények)

A zonális, kőzethatású és vízhatású talajok szerkezetét mutatja be az animáció.

Ammónia előállítása elemeiből (Haber–Bosch-eljárás)

Az ammóniát elemeiből az iparban magas hőmérsékleten, nagy nyomáson vaskatalizátor jelenlétében állítják elő.

A víz körforgása (alapfok)

Bolygónk víztartalma a párolgás, a kicsapódás, az olvadás és a fagyás során folyamatos körforgást végez.

Horgászhal

Ez a bizarr külsejű hal világító csaliját használja zsákmánya elejtéséhez. Az animáció bemutatja a csali működését.

Magyarországi talajtípusok (térkép)

A magyarországi talajtípusok elhelyezkedését mutatja be az animáció.

Kosárba helyezve!