A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

A prokarióta és az eukarióta sejtek felépítése

A prokarióta és az eukarióta sejtek felépítése

Az élővilágában két alapvető típusú sejt, prokarióta és eukarióta sejt létezik.

Biológia

Címkék

sejt, atommag, baktérium, ostor, csilló, sejtfal, plazmid, maghártya, sejtváz, endoplazmatikus hálózat, poliszacharid, peptid, DNS, kromoszóma

Kapcsolódó extrák

Jelenetek

Méretük

  • prokarióta sejt
  • mérete: 0,1-10,0 µm
  • eukarióta sejt
  • mérete: 10-100 µm

A Földet benépesítő élőlények mindegyike mutat valamilyen életjelenséget. Fontos közös vonásuk az is, hogy sejtből vagy sejtekből épülnek fel. A sejtfelépítésük alapján az élőlényeket két nagy csoportba, a sejtmagnélküliek, vagyis a prokarióták és a sejtmagvasok, vagyis az eukarióták közé sorolhatjuk.
A prokarióta élőlények rendszerint egyetlen sejtből állnak, és ezek a sejtek sok szempontból különböznek az eukarióta sejtekétől. Méretük nagyjából tízszer kisebb és felépítésük is jóval egyszerűbb az eukarióta sejtekénél.

Prokarióta sejt

  • prokarióta sejt
  • sejtfal - A sejtfal típusa alapján megkülönböztetünk Gram-negatív és Gram-pozitív baktériumokat. A megkülönböztetés alapja, hogy bizonyos baktériumok egy speciális festési eljárással, a Gram-festéssel festhetők (ezek a Gram-pozitívak), mások pedig nem (ezek a Gram-negatívak).
  • sejthártya - Lipid kettősréteg.
  • sejtplazma
  • DNS - A baktériumok DNS-e körkörös; a DNS-t nem határolja sejtmaghártya, ezért a baktériumokat prokarióta („elősejtmagvas”) sejteknek nevezzük. A valódi sejtmagvas élőlények sejtjeiben a DNS nem záródik gyűrűvé, és sejtmaghártya határolja. Mi emberek is eukarióta sejtekből épülünk fel.
  • plazmid - A sejt kromoszómájától fizikailag elhatárolt, és attól függetlenül másolódni képes rövid DNS molekula. Legtöbbször gyűrű alakú DNS-molekulaként fordul elő baktériumok belsejében.
  • csilló - Vékony, csőszerű fehérjeképződmény. A csillók száma néhány száz is lehet sejtenként. Elsősorban szilárd felülethez vagy más sejtekhez történő tapadásban játszanak szerepet. Egyes típusa segíti a baktérium mozgását.
  • ostor - Hosszú fehérjeképződmény, amely a baktérium aktív mozgását szolgálja.
  • pílus - Hosszabb mint a csilló. Kizárólag a Gram-negatív baktériumokra jellemző. A plazmidok egyik sejtből a másikba történő átjutását teszi lehetővé úgy, hogy két baktériumot összekapcsol egymással.

A prokarióta sejtek örökítőanyagát, amely mindössze egyetlen DNS molekulából áll membrán nem különíti el a sejt többi részétől. Ezeknek az egyszerű sejteknek nincsenek más hártyával körülvett sejtalkotói és nincsen belső vázrendszerük sem. A sejtplazmát sejtmembrán határolja, legkívül pedig poliszacharidokból és peptidekből felépülő sejtfal található, amely főként a védelmet szolgálja. A prokarióta sejtek felületén többféle, nagyszámú nyúlvány is előfordulhat. Ilyenek a csillók, a pílusok és az ostorok. A prokarióták két nagy csoportja az ősbaktériumok és a valódi baktériumok.

Eukarióta sejt

  • eukarióta sejt
  • sejtmag - A DNS-ből és fehérjékből álló kromatinállományt tartalmazza. Az állati, a növényi és a gombasejtek eukarióták, azaz rendelkeznek sejtmaggal. A prokarióta sejteknek (baktériumoknak) nincs sejtmagjuk, DNS-ük a sejtplazmában található.
  • mitokondrium - A sejt „erőművei”: szerves molekulák lebontásával ATP-molekulákat termelnek. Az ATP a sejt központi energiaszolgáltató vegyülete.
  • sejthártya - A sejtet borító lipidmembrán.
  • sejtplazma
  • endoplazmatikus hálózat - A sejten belül található bonyolult membránrendszer. Szerepe van a fehérjeszintézisben, a fehérjék érésében, a lipidszintézisben és bizonyos anyagok lebontásában.
  • Golgi-készülék - A fehérjék érésében játszik fontos szerepet.
  • vezikulum - A sejten belül különböző anyagok membránhólyagokba – vezikulumokba – csomagolva szállítódnak. A vezikulumok egyik típusa a lizoszóma, amelyben anyagok emésztése, fölösleges anyagok lebontása folyik.
  • sejtváz - Felelős a sejtalkotók elhelyezkedéséért, mozgatásáért, illetve – állati sejtekben, amelyeknek nincs sejtfaluk – a sejtalak megtartásáért.

Az eukarióta sejtekben az örökítőanyagot sejtmaghártya veszi körbe, és ezek együttesen a sejtmagot alkotják. A sejtmagban több, egyenes láncú kromoszóma található. Az eukarióta sejtek egyéb, sejtmembránnal határolt sejtszervecskét is tartalmaznak. Ilyenek a mindegyik eukarióta sejtben előforduló mitokondriumok és a csak növényi sejtekre jellemző kloroplasztiszok is. Fontos szerepet játszik a sejtben a sejtmaggal szoros kapcsolatban álló endoplazmatikus hálózat: itt folyik a fehérjeszintézis. Az eukarióta sejtek belsejében fehérjékből álló sejtváz található. A sejt plazmáját sejtmembrán határolja, de csak a növények és a gombák sejtjeit veszi körbe sejtfal. Az eukarióta élőlényeket négy országba sorolhatjuk: az egysejtű sejtmagvasok, a gombák, a növények és az állatok közé.

Kapcsolódó extrák

Állati és növényi sejt, sejtszervecskék

Az eukarióta sejtekben számos sejtszervecskét találunk.

Baktériumok (gömb, pálca és csavart alakúak)

A baktériumokat alakjuk szerint is csoportosíthatjuk.

A nagy pestisjárvány (Európa, 1347–1353)

A baktérium által okozott pestis az emberiség történelmének egyik legpusztítóbb fertőző betegsége.

DNS

A sejtekben a genetikai információ hordozója.

Közönséges papucsállatka

Édesvizekben közönséges csillós eukarióta egysejtű.

Óriás amőba

Édesvízben közönséges heterotróf egysejtű, melynek alakja folyamatosan változik.

Zöld szemesostoros

Autotróf és heterotróf anyagcserére egyaránt képes ostoros, édesvizekben élő egysejtű.

Kosárba helyezve!