A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

A szobrászat mérföldkövei

A szobrászat mérföldkövei

A jelenetben a szobrászat történetének öt kiemelkedő alkotását ismerhetjük meg.

Vizuális művészetek

Címkék

Diszkoszvető, Vénusz, Dávid-szobor, A gondolkodó, Mürón, Alexandrosz, Aphrodité, Michelangelo, Rodin, Boccioni, szobor, szobrászat, képzőművészet, művészettörténet, görög, Louvre, British Museum, Firenze, New York, futurizmus, impresszionizmus, hellenizmus, márvány, bronz, művészet, műalkotás, világhírű, történelem, alkotás

Kapcsolódó extrák

Jelenetek

Diszkoszvető

Diszkoszvető

Az alkotás címe: Diszkoszvető (Diszkobolosz)
Alkotó: Mürón (Eleutherai Mürón)
A keletkezés időpontja: Kr. e. 5. század
Az alkotás anyaga: bronz
Megtekinthető: az eredeti elveszett

Az ún. szigorú stíluskorszakban alkotó ókori görög szobrász legismertebb műve egy ifjú atlétát ábrázol.
A diszkoszvetőt a különleges mozgássor legfontosabb pillanatában mutatja be a művész.
A sportoló a korabeli szokásoknak megfelelően nem visel ruhát a verseny közben.
Az emberi test arányos, részletei anatómiai pontosságúak. A mozdulatlanság ellenére kiválóan érződik a mozgás dinamikája.
Az eredeti bronzszobor (Mürón többi alkotásához hasonlóan) nem maradt fenn, napjainkban csak későbbi (elsősorban római kori), márványból készített másolatai láthatóak (például a British Museumban és a Museo Nazionale Romanóban).

A milói Vénusz

A milói Vénusz

Az alkotás címe: Méloszi Aphrodité (Milói Vénusz)
Alkotó: Antiochiai Alexandrosz (?)
A keletkezés időpontja: Kr. e. 2. század
Az alkotás anyaga: márvány
Megtekinthető: Louvre (Párizs, Franciaország)

Az ókor egyik leghíresebb szobra a szerelem görög istennőjét, Aphroditét ábrázolja.
A „milói Vénusz” kifejezés a megtalálásának helyét és az istennő római megfelelőjének nevét őrzi.
A késői hellenisztikus korszakban készült alkotás két méternél is magasabb. Az istennő felsőtestét nem fedi ruha, alsótestét köpeny borítja. Karjai hiányoznak. Eredetileg a trójai királyfitól, Párisztól kapott aranyalmát tarthatta a kezében.
A paroszi márványból faragott mű ismertségét nem csupán szépségének, hanem a 19. századi francia propagandának is köszönheti. Tény, hogy napjainkban is a világ egyik leghíresebb Vénusz-szobra.

Michelangelo Dávid-szobra

Michelangelo Dávid-szobra

Az alkotás címe: Dávid
Alkotó: Michelangelo Buonarroti
A keletkezés időpontja: 1503
Az alkotás anyaga: márvány
Megtekinthető: Galleria dell’Accademia (Firenze, Olaszország)

A szobor a firenzei dóm építési területén hagyott hatalmas carrarai márványtömbből készült.
1463-ban a dóm építéséért felelős bizottság megbízta Agostino di Duccio szobrászt a bibliai Dávid alakjának kifaragásával. Ám ő csak a kinagyolást végezte el.
A munkát végül a 16. század első éveiben Michelangelo fejezte be.
A világ egyik leghíresebb Dávid-ábrázolása erőt és határozottságot sugall.
Az 5 méternél is magasabb alkotás törzse a jobb lábra nehezedik, míg a bal különleges, ferde helyzetben áll. Az ifjú túlméretezett kezében parittyát tart. Anatómiai pontossággal ábrázolt testén a markánsan oldalra fordított fej és a szigorú tekintet uralkodik.

A gondolkodó

A gondolkodó

Az alkotás címe: A gondolkodó (Le Penseur)
Alkotó: François-Auguste-René Rodin
A keletkezés időpontja: 1880
Az alkotás anyaga: bronz
Megtekinthető: Musée Rodin (Párizs, Franciaország)

Rodin a modern szobrászat előfutára. Stílusában fellelhetők az impresszionizmus és a szimbolizmus jegyei is.
A francia művész egyik legismertebb alkotása A gondolkodó. A szobrot A pokol kapuja című befejezetlen, Dante Isteni színjátéka ihlette szoborcsoport egyik alakjának szánta.
Rodin a klasszikus művészet formavilágából merített, de műve messze túlmutat azon. Azt az erőfeszítést próbálta kifejezni, melyet a gondolkodás jelent. A drámai megformálású férfialak testhelyzete és minden izma a koncentrációról árulkodik: a gondolkodás szinte tapinthatóvá válik.

A térbeli folytonosság egyesített formái

A térbeli folytonosság egyesített formái

Az alkotás címe: A térbeli folytonosság egyesített formái (Forme uniche della continuità nello spazio)
Alkotó: Umberto Boccioni
A keletkezés időpontja: 1913
Az alkotás anyaga: bronz
Megtekinthető: Museum of Modern Art (New York, USA)

Az olasz művész a futurizmus képviselője volt. Az irányzatra jellemző mozgásértelmezés jelenik meg alkotásaiban: egyidejűség, dinamizmus, erőpályák, anyagmozgás.
Szerinte az összes tárgy minden irányban a végtelenbe tör. A statikusság és a kiegyensúlyozottság helyett a sebesség és a diszharmónia uralja az alkotásokat.
A mozgás csillapíthatatlan érzete nem csak a festményein, hanem a szobrain is megjelenik.
A térbeli folytonosság egyesített formái is egy merész és különleges kísérlet arra, hogy valószerűen jelenítse meg a térbeli mozgást a járás ábrázolásával, az izmok dinamizmusán keresztül.

Animáció

Narráció

A művészet a történelem minden szakaszában hű tükre volt az akkori művészek gondolkodásmódjának, vágyainak és érzéseinek.
A szobrászat egyetemes mérföldkövei az adott stíluskorszak mellett alkotóikat is jól jellemzik. Persze az egyéni formavilág mögött természetesen mindig található valami egyetemes, közös tartalom is.

A Diszkoszvető a Kr. e. 5. században, az ókori görög művészet úgynevezett szigorú stíluskorszakában keletkezett. Az eredetileg bronzból készült szobor Mürón egyik legismertebb alkotása.
Egy ifjú atlétát ábrázol anatómiai pontossággal, a diszkoszvetés mozdulatsorának egyik legfontosabb pillanatában. Sajnos az eredeti szobor elveszett, napjainkban csak márványból készült későbbi másolatait csodálhatjuk meg.

A milói Vénusz a Kr. e. 2. századból származik. A hellenisztikus kor egyik legismertebb szobra. Nevének első tagját megtalálásának helyszínéről, egy kis görög szigetről kapta.
A világ egyik leghíresebb Vénusz-szobrának tartják. A márványból készült alkotás különlegessége, hogy a karjai hiányoznak. Egyik kezében valószínűleg a mitológiából ismert aranyalmát tartotta, melyet Párisztól kapott.

A szerelem istennőjéhez hasonlóan Dávid alakja is mindig népszerű volt a szobrászok körében. Az egyik legismertebb ábrázolás a reneszánsz mester, Michelangelo nevéhez fűződik.
A monumentális alkotás carrarai márványból készült a 16. század első éveiben. A művész anatómiai pontossággal ábrázolta a bibliai szereplőt.

A francia szobrász, Rodin A gondolkodó című műve a 19. század második felében keletkezett.
Az Ádámot mintázó alakon fellelhetők a művészre ható impresszionista és szimbolista stílusjegyek is. Rodin a pokol kapuját szerette volna megalkotni, és e vállalkozás keretében készítette el a drámai alakot. A lenyűgöző bronz szobor szinte érzékelhetővé teszi a gondolkodás erőfeszítést igénylő folyamatát.

A futurista stílusban alkotó 20. századi művész, Umberto Boccioni bronz szobra az irányzat mozgásértelmezésének egyik mintapéldája. A térbeli folytonosság egyesített formáival az olasz művész különleges kísérletet tett a mozgás dinamizmusának bemutatására. Az első világháború előestéjén született, a járást ábrázoló szobrot a statikusság és a kiegyensúlyozottság helyett a sebesség és a harmónia hiánya uralja.

Kapcsolódó extrák

Apoxiomenosz szobra

A jellegzetes ókori hellén műalkotás az Adriai-tenger horvát partjainál feküdt a hullámsírban.

Ivan Meštrović: A horvátok történelme

A legendás horvát szobrász egyik leghíresebb alkotása egy népviseletbe öltözött női alakot ábrázol.

Vénusz-szobrok

A kőkorban keletkezett apró szobrocskák feltehetően a termékenységet és a jólétet szimbolizálják.

A görög istenek

Az ókori görög mitológia olümposzi istenei az emberekhez hasonlóan igen különbözőek voltak.

Dionüszosz színháza (Athén, Kr. e. 4. század)

A jellegzetes formájú, kiváló akusztikájú színház az athéni Akropolisz oldalában helyezkedett el.

Dóm tér (Szeged)

Az alföldi város híres terének egyedi épületegyütteséből kiemelkedik a fogadalmi templom, az árkádok alatt pedig a Nemzeti arcképcsarnok látható.

Ferde torony (Pisa, 14. század)

A pisai katedrális középkori harangtornya a világ leghíresebb ferde tornya.

Madarai lovas

A Bulgáriában található különleges szikladombormű valószínűleg a 7. és 8. század fordulóján keletkezhetett.

Mükéné (Kr. e. 2. évezred)

A fejlett kultúrának is nevet adó város volt a történelem első települése, mely fellegvárral rendelkezett.

Reök-palota (Szeged)

Szeged egyik legszebb szecessziós épületét Magyar Ede tervezte.

Szabadság-szobor (New York)

A szobrot a francia nemzet ajándékozta az USA-nak a függetlenség kivívásának 100. évfordulójára.

Teatro Olimpico (Vicenza, 16. század)

Az egyik legelső, az antik színházépítési szabályokat követő újkori fedett színházat 1585-ben avatták fel.

Az ókori világ csodái

Az ókori világ csodái közül napjainkban már csak a gízai piramisok láthatóak.

Moai (Húsvét-sziget, 16. század)

A Csendes-óceánban található kis sziget különleges kőszobrai miatt vált ismertté.

Olümpia (Kr. e. 5. század)

A Kr. e. 776-tól négyévente rendezett vallási és sportesemények tették e várost az ókori Hellász egyik központjává.

Akropolisz (Athén, Kr. e. 5. század)

A világ talán leghíresebb fellegvára, az athéni Akropolisz a periklészi békekorszakban épült.

Leonardo da Vinci műhelyében (Firenze, 16. század)

A zseniális reneszánsz polihisztor firenzei műhelyében megcsodálhatjuk legfontosabb művészi és mérnöki alkotásait.

Ókori görög oszloptípusok

A dór, az ión és a korinthoszi oszlop méretében és oszlopfőjének díszítettségében is különbözik.

Ókori görög vázatípusok

Az ókori hellén vázakészítők mesterművei napjainkban fontos történeti források is.

Kosárba helyezve!