A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

A vékonybél felépítése

A vékonybél felépítése

Bélcsatornánk leghosszabb szakasza, ahol az emésztés nagy része és a tápanyagfelszívás zajlik.

Biológia

Címkék

középbél, táplálkozás, bélcsatorna, emésztőrendszer, emésztés, tápcsatorna, elnyelődés, patkóbél, éhbél, csípőbél, bélbolyhok, mikrobolyhok, emésztőnedv, emésztőenzim, bélnedv, enzim, hasnyál, epe, bélhámsejtek, élelmiszer, tápanyag, szénhidrát, zsír, fehérje, lipidek, aminosavak, perisztaltikus, hasnyálmirigy, máj, simaizom, nyálkahártya, ember, biológia

Kapcsolódó extrák

Jelenetek

Emésztőrendszer

  • garat - Innen indul ki a légcső és a nyelőcső.
  • nyelőcső - Hullámzó (perisztaltikus) mozgása juttatja a táplálékot a gyomorba. A perisztaltikus mozgást körkörös és hosszanti simaizomrétegek összehangolt működése biztosítja.
  • máj - Fontos méregtelenítő és raktározó szerv. Szervezetünk legnagyobb mirigye: epét termel, ami a zsírok emésztését segíti. Az epe emésztőenzimeket nem tartalmaz, feladata a zsírcseppek szétoszlatása.
  • epehólyag - A máj által termelt epét tárolja, és a vékonybélbe üríti. Az epe a zsírok emésztését segíti. Az epe emésztőenzimeket nem tartalmaz, feladata a zsírcseppek szétoszlatása.
  • vakbél - Az utóbél első szakasza. Benne emésztés nem zajlik.
  • féregnyúlvány - A vakbél csökevényes nyúlványa. Nyirokszerv. Gyulladását szokás vakbélgyulladásnak nevezni, ami életveszélyes állapot, ezért azonnali műtétet igényel.
  • végbél - Az utóbél – és a bélcsatorna – utolsó szakasza. Benne víz felszívása zajlik, a széklet kialakításában fontos.
  • szájüreg - Benne a nyál segítségével keményítő emésztése zajlik. A fogak a táplálék aprítását végzik. A nyelv fontos a falat kialakításában, nyállal való keverésében, a nyelésben és a beszédhangok kialakításában.
  • nyálmirigyek - A nyálat termelik. A nyál fontos a falat síkosításában. Emésztőenzimet (amiláz) tartalmaz, amely a keményítő bontását kezdi meg. Baktériumölő hatású enzime a lizozim.
  • gyomor - Az előbél utolsó szakasza. Benne a pepszin enzim fehérjeemésztést végez. A pepszin erősen savas (pH 2 körüli) közegben működik, amit a gyomorban termelődő sósav biztosít. A gyomorfal hullámzó (perisztaltikus) mozgást végez, ami a gyomortartalom keverésében és vékonybélbe juttatásában fontos.
  • hasnyálmirigy - Hasnyálat termel, ami emésztőenzimeket tartalmaz. Enzimei a szénhidrátbontó amiláz, a fehérjebontó tripszin és kimotripszin, illetve a zsírbontó lipáz. A hasnyálmirigy hormonokat is termel. Ezek közül legfontosabb az inzulin, amely a vércukorszintet csökkenti.
  • vékonybél - Benne a vékonybélnedv és a hasnyálmirigy által termelt hasnyál enzimei végzik a fehérjék, a szénhidrátok és a zsírok emésztését. A zsíremésztést a máj által termelt epe segíti. A vékonybélben a kémhatás enyhén lúgos (pH 8 körüli).
  • vastagbél - Felszálló, haránt és leszálló ágát különítjük el. Benne emésztés nem zajlik. Fontos az ásványi anyagok és a víz felszívásában. A benne élő egyes baktériumok B- és K-vitaminokat termelnek.
  • végbélnyílás - Ezen keresztül ürül a széklet. A székletürítés két gyűrű alakú záróizom (szfinkter) segítségével szabályozható. Ezek közül a belső simaizomból épül fel, a külső pedig akaratlagosan irányítható harántcsíkolt izomból.

Vékonybél

  • patkóbél (nyombél, epésbél) - A patkóbélben a vékonybélnedv és a hasnyál enzimei végzik mindhárom fontos tápanyag – a zsírok, a szénhidrátok és a fehérjék – emésztését. A vékonybélnedvet a vékonybél termeli, a hasnyálat a hasnyálmirigy. A megemésztett tápanyagok felszívása a bél nyálkahártyáján keresztül zajlik. A patkóbélbe jut a májban termelt epe, amit az epehólyag tárol. Az epe emésztőenzimet nem tartalmaz, a zsírcseppek szétoszlatásában fontos, ezzel segíti a zsírok emésztését.
  • csípőbél - A vékonybélben, így a csípőbélben is mindhárom fontos tápanyag – a zsírok, a szénhidrátok és a fehérjék – emésztése zajlik. A megemésztett tápanyagok felszívása a bél nyálkahártyáján keresztül történik.
  • éhbél - A vékonybélben, így az éhbélben is mindhárom fontos tápanyag – a zsírok, a szénhidrátok és a fehérjék – emésztése zajlik. A megemésztett tápanyagok felszívása a bél nyálkahártyáján keresztül történik.

Bélbolyhok

  • vérér - Három fő tápanyagunk: a lipidek, a szénhidrátok és az aminosavak. Ezek közül a szénhidrátok és az aminosavak a vérérbe szívódnak fel.
  • bélnedvet termelő mirigy - Az általa termelt vékonybélnedvben mindhárom fontos tápanyag – a zsírok, a szénhidrátok és a fehérjék – emésztését végző enzimeket találunk.
  • bélboholy - A vékonybél felszívófelületét növelik a redők, a rajtuk található bélbolyhok és a bélbolyhokon elhelyezkedő mikrobolyhok.
  • nyirokér - Három fő tápanyagunk: a lipidek, a szénhidrátok és az aminosavak. Ezek közül a lipidek a nyirokérbe szívódnak fel.
  • kötőszövet
  • nyálkahártya simaizomrétege
  • bélhámsejt mikrobolyhokkal

A vékonybél helyzete

  • vékonybél

Vékonybélredők

  • savóshártya - Kötőszövetből és hámrétegből épül fel. A bélcsatorna külső rétegét alkotja.
  • hosszanti simaizomréteg - A körkörös simaizomréteggel együtt a bélcsatorna hullámzó (perisztaltikus) mozgását biztosítja. A perisztaltikus mozgás felel a béltartalom keveréséért és továbbításáért.
  • körkörös simaizomréteg
  • nyálkahártya - Vékony simaizomrétegből, kötőszövetből és hámrétegből épül fel. A nyálkahártyában találjuk a vékonybélnedvet termelő mirigyeket.
  • vékonybélredő - A vékonybél felszívófelületét növelik a redők, a rajtuk található bélbolyhok és a bélbolyhokon elhelyezkedő mikrobolyhok.

Mikrobolyhok

  • vérér - Három fő tápanyagunk: a lipidek, a szénhidrátok és az aminosavak. Ezek közül a szénhidrátok és az aminosavak a vérérbe szívódnak fel.
  • nyirokér - Három fő tápanyagunk: a lipidek, a szénhidrátok és az aminosavak. Ezek közül a lipidek a nyirokérbe szívódnak fel.
  • bélhámsejtek
  • mikrobolyhok - A vékonybél felszívófelületét növelik a redők, a rajtuk található bélbolyhok, és a bélbolyhokon elhelyezkedő mikrobolyhok.

Animáció

  • máj - Fontos méregtelenítő és raktározó szerv. Szervezetünk legnagyobb mirigye: epét termel, ami a zsírok emésztését segíti. Az epe emésztőenzimeket nem tartalmaz, feladata a zsírcseppek szétoszlatása.
  • epehólyag - A máj által termelt epét tárolja, és a vékonybélbe üríti. Az epe a zsírok emésztését segíti. Az epe emésztőenzimeket nem tartalmaz, feladata a zsírcseppek szétoszlatása.
  • gyomor - Az előbél utolsó szakasza. Benne a pepszin enzim fehérjeemésztést végez. A pepszin erősen savas (pH 2 körüli) közegben működik, amit a gyomorban termelődő sósav biztosít. A gyomorfal hullámzó (perisztaltikus) mozgást végez, ami a gyomortartalom keverésében és vékonybélbe juttatásában fontos.
  • hasnyálmirigy - Hasnyálat termel, ami emésztőenzimeket tartalmaz. Enzimei a szénhidrátbontó amiláz, a fehérjebontó tripszin és kimotripszin, illetve a zsírbontó lipáz. A hasnyálmirigy hormonokat is termel. Ezek közül legfontosabb az inzulin, amely a vércukorszintet csökkenti.
  • vékonybél - Benne a vékonybélnedv és a hasnyálmirigy által termelt hasnyál enzimei végzik a fehérjék, a szénhidrátok és a zsírok emésztését. A zsíremésztést a máj által termelt epe segíti. A vékonybélben a kémhatás enyhén lúgos (pH 8 körüli).
  • savóshártya - Kötőszövetből és hámrétegből épül fel. A bélcsatorna külső rétegét alkotja.
  • hosszanti simaizomréteg - A körkörös simaizomréteggel együtt a bélcsatorna hullámzó (perisztaltikus) mozgását biztosítja. A perisztaltikus mozgás felel a béltartalom keveréséért és továbbításáért.
  • körkörös simaizomréteg
  • nyálkahártya - Vékony simaizomrétegből, kötőszövetből és hámrétegből épül fel. A nyálkahártyában találjuk a vékonybélnedvet termelő mirigyeket.
  • vékonybélredő - A vékonybél felszívófelületét növelik a redők, a rajtuk található bélbolyhok és a bélbolyhokon elhelyezkedő mikrobolyhok.
  • bélboholy - A vékonybél felszívófelületét növelik a redők, a rajtuk található bélbolyhok és a bélbolyhokon elhelyezkedő mikrobolyhok.
  • vérér - Három fő tápanyagunk: a lipidek, a szénhidrátok és az aminosavak. Ezek közül a szénhidrátok és az aminosavak a vérérbe szívódnak fel.
  • nyirokér - Három fő tápanyagunk: a lipidek, a szénhidrátok és az aminosavak. Ezek közül a lipidek a nyirokérbe szívódnak fel.
  • bélhámsejtek
  • mikrobolyhok - A vékonybél felszívófelületét növelik a redők, a rajtuk található bélbolyhok, és a bélbolyhokon elhelyezkedő mikrobolyhok.

Narráció

Bélcsatornánk három fő szakasza az előbél, a középbél (más néven vékonybél) és az utóbél. Az előbél utolsó szakasza a gyomor, ahol fehérjeemésztés történik. Innen a béltartalom a vékonybélbe jut.

A vékonybélben a vékonybélnedv és a hasnyál enzimei végzik mindhárom fontos tápanyag – a zsírok, a szénhidrátok és a fehérjék – emésztését. A vékonybélnedvet a vékonybél mirigyei termelik, a hasnyálat pedig a hasnyálmirigy. A vékonybélbe jut a májban termelt epe is, amit az epehólyag tárol. Az epe emésztőenzimet nem tartalmaz, a zsírcseppek szétoszlatásában fontos, ezzel segíti a zsírok emésztését.

A vékonybél külső rétege a savóshártya. Ez alatt egy hosszanti és egy körkörös simaizomréteg található: ezek összehangolt működése a bélcsatorna hullámzó, azaz perisztaltikus mozgását biztosítja. A perisztaltikus mozgás felel a béltartalom keveréséért és továbbításáért. A bélcsatornát belülről a nyálkahártya béleli. Ez vékony simaizomrétegből, kötőszövetből és hámrétegből épül fel. A nyálkahártyában találjuk a vékonybélnedvet termelő mirigyeket. A vékonybél felszívófelületét növelik a vékonybélredők.

A vékonybélredők felszínét a bélbolyhok és a mikrobolyhok növelik tovább.

A megemésztett tápanyagok közül a szénhidrátok és a fehérjék emésztésével felszabaduló aminosavak a vérerekbe szívódnak fel, míg a zsírokat alkotó lipidmolekulák a nyirokerekbe kerülnek.

Kapcsolódó extrák

Patkóbélhez kapcsolódó mirigyek

A patkóbélbe emésztőnedvet ürít a hasnyálmirigy, és szervezetünk legnagyobb mirigye, a máj.

A vastagbél felépítése

Bélcsatornánk vékonybelet követő szakasza, ahol víz, ásványi sók és vitaminok felszívása zajlik.

Az előbél

A táplálék a szájüregből a nyelés során jut a gyomorba, amely az előbél utolsó szakasza.

A máj felépítése és működése

A máj olyan létfontosságú szerv, amely a zsírok emésztésében, méreganyagok hatástalanításában és a szervezet anyagcseréjében központi szerepet játszik.

Emberi test (férfi)

Az animáció az emberi szervezet fő szervrendszereit foglalja össze.

Emberi test (női)

Az animáció az emberi szervezet fő szervrendszereit foglalja össze.

Mi legyen a tányérodon?

Ez a jelenet az egészséges táplálkozási alapismeretek elsajátításához nyújt segítséget.

Szájüreg, garat és nyelőcső

A tápcsatorna kezdeti szakaszát alkotó szervek.

Transzportfolyamatok

Az animáció a sejthártyán keresztül zajló passzív és aktív transzportfolyamatokat foglalja össze.

Vakbélgyulladás

A vakbélhez kapcsolódó féregnyúlvány gyulladása azonnali műtéti beavatkozást igényel. Az animáció bemutatja a gyulladás okát, következményeit és a műtét...

Fogsor

A fogsort metszőfogak, szemfogak, kisőrlők és nagyőrlők alkotják.

Nyirokrendszer

A nyirokerek vezetik a szövetnedvet a vérbe, a nyirokcsomók fontosak az immunrendszer működésében.

Enzimműködés

Az enzimek biokémiai reakciókat katalizáló fehérjemolekulák, melyek működése szabályozható.

Kosárba helyezve!