A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

A víz körforgása (alapfok)

A víz körforgása (alapfok)

Bolygónk víztartalma a párolgás, a kicsapódás, az olvadás és a fagyás során folyamatos körforgást végez.

Földrajz

Címkék

ciklus, víz körforgás, víz, halmazállapot-változás, párolgás, csapadék, olvadás, fagyás, felhőképződés, napsugárzás, lefolyás, eső, hó, felhő, hidroszféra, felszín alatti vizek, felszíni vizek, folyó, patak, tenger, óceán, domborzat, hegység, napenergia, nedvesség, napsütés, éghajlat, légkör, vízpára, szél, természet, földrajz

Kapcsolódó extrák

Jelenetek

Körforgás

  • napsugárzás
  • párolgás
  • kicsapódás
  • olvadás
  • fagyás
  • lefolyás
  • felhőképződés
  • esőzés
  • havazás
  • beszivárgás

A Földön a víz halmazállapota állandóan változik, mert a hőmérséklet az egyes helyeken és az egyes időpontokban különböző. Mindehhez a Nap hője adja az energiát.
Hőfelvételkor a jég elolvad, a jégből és a hóból (szilárd halmazállapotú víz) folyadék (víz) lesz, a víz pedig elpárolog, a vízből pára (légnemű víz) lesz.
Hőleadáskor a víz jéggé fagy, a vízpára pedig kicsapódik, ilyenkor felhők keletkeznek, majd elered az eső, vagy ha nagyon hideg van, megindul a havazás.
A szárazföldekre hullott csapadék nagy része lefolyik a lejtőkön, s előbb-utóbb patakok, folyók gyűjtik össze, melyek elvezetik a tengerbe. Más részük beszivárog a felszín alá, s ott folytatja útját mindaddig, amíg valahol egy forrásban utat nem talál a felszínre.

Folyamatmagyarázat

  • napsugárzás
  • párolgás
  • kicsapódás
  • olvadás
  • fagyás
  • lefolyás
  • felhőképződés
  • esőzés
  • havazás
  • beszivárgás

Domborzatmetszet

  • tenger/óceán - Nagy kiterjedésű, sós vizű állóvíz.
  • - Szárazföld mélyedéseit kitöltő állóvíz, amelyet minden oldalról szárazföld határol, tengerrel vagy óceánnal nem áll összeköttetésben.
  • hótakaró
  • patak - Az egyik legkisebb vízhozamú folyóvíz.
  • folyó - Lejtős mederben áramló természetes vízfolyás.
  • mellékfolyó - Nagyobb folyóba és nem a tengerbe torkolló folyó.
  • hegység - A tengerszint felett 500 m feletti kiemelkedés.
  • felszín alatti vizek

Narráció

A tavak és tengerek a napsugárzás hatására felmelegednek, majd a felszíni vizek és a növények nedvességtartama is párolgásnak indul. A felszálló vízgőz hidegebb közegbe kerül, ahol kicsapódik, és elindul a felhőképződés.
A vízgőz kicsapódása a levegőben lévő parányi porszemcsék felületén indul meg, a felhőket alkothatják vízcseppek és jégkristályok is. A szél a felhőket, illetve a párát a szárazföldek felé fújja, ahol szintén felhőképződés indul meg. A kicsapódott vízcseppek növekedésnek indulnak, amikor elérnek egy bizonyos nagyságot, már nem tudnak tovább lebegni a levegőben, és lehullanak csapadék formájában.
Az esőt adó felhők sötét színűek, alacsonyan találhatók, a nagy zivatarfelhők pedig üllő alakúak. Ha a hőmérséklet 0 °C feletti, akkor eső, ha az alatti, akkor esik.
A lehullott csapadék, illetve a hólé egy része beszivárog a talajba, más része pedig visszajut felszíni vizekbe. A folyók a vizet tavakba, tengerekbe szállítják, így visszakerülnek kiindulási helyükre, ahol a napsugárzás hatására a folyamat újrakezdődik.

Kapcsolódó extrák

A víz körforgása (középfok)

Bolygónk víztartalma a párolgás, a kicsapódás, az olvadás és a fagyás során folyamatos körforgást végez.

Felszín alatti vizek

A felszín alatt található a talajvíz, a rétegvíz és a karsztvíz.

Ivóvízellátás

Az ivóvízellátó-rendszer a felhasználók számára biztosítja a megfelelő minőségű ivóvizet.

Szennyvíztisztító telep

A megtisztított szennyvíz felhasználható mezőgazdasági, ipari célokra.

Vízszennyezés

A vízszennyezés fő forrásai a települések, az ipar és a mezőgazdaság.

A nagy földi légkörzés

A sarkvidékek és az egyenlítői területek közötti hőmérséklet-különbség miatt létrejövő légkörzést több tényező, köztük a Föld forgása is befolyásolja.

Árvízvédelmi rendszer

A védőtöltés, kisebb áradások esetén a nyári gát biztosítja az árvíz elleni védelmet.

Az évszakok váltakozása (alapfok)

A Föld forgástengelyének ferdesége miatt a napsugarak hajlásszöge az év során változik.

Folyók felszínformálása

A folyóvíz, mint külső erő, a földfelszín alakításában játszik meghatározó szerepet: pusztít, szállít és felhalmoz.

Gleccser (alapfok)

A gleccser olyan, hóból kialakult jégtömeg, mely folyamatos, lassú csúszómozgást végez.

Gleccser (középfok)

A gleccser olyan, hóból kialakult jégtömeg, mely folyamatos, lassú csúszómozgást végez.

Karsztvidék (alapfok)

A karsztvidéken karsztformák alakulnak ki, mint pl. a dolinák vagy a cseppkőoszlopok.

Levegőszennyezés

Az animáció a levegőszennyezés fő forrásait: a mezőgazdasági, ipari és települési légszennyezést mutatja be.

Szélerőmű

A levegő mozgási energiáját alakítja át elektromos árammá.

Szívó- és nyomókút

A szívó- és a nyomókút a szerkezetileg legegyszerűbb vízpumpák közé tartoznak.

Talajszennyezés

Az animáció a talajszennyezés főbb forrásait mutatja be.

Tengerek szintjei

A tenger környezeti tényezői, valamint élővilága a vízmélységgel változnak.

Gejzír

A gejzír bizonyos időközönként szökőkútszerűen meleg vizet és gőzt lövell ki.

A foszfor körforgása

A foszfor az élőlények számára fontos elem, amely a Földön folyamatos körforgásban van.

A nitrogén körforgása

A légköri nitrogént baktériumok kötik meg, majd az élőlények különböző vegyületek formájában hasznosítják.

A szén körforgása

A szén a fotoszintézis során beépül a szerves anyagokba, a légzés során pedig leadódik.

Kosárba helyezve!