A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

A víz körforgása (középfok)

A víz körforgása (középfok)

Bolygónk víztartalma a párolgás, a kicsapódás, az olvadás és a fagyás során folyamatos körforgást végez.

Földrajz

Címkék

ciklus, víz, víz körforgás, párolgás, olvadás, csapadék, fagyás, halmazállapot-változás, napsugárzás, felhőképződés, lefolyás, eső, hó, felhő, hidroszféra, felszín alatti vizek, felszíni vizek, gleccser, tengervíz, folyó, patak, tó, tenger, óceán, légkör, vízpára, napenergia, szél, nedvesség, légnyomás, napsütés, éghajlat, természet, földrajz

Kapcsolódó extrák

Kérdések

  • Mennyi víz vesz részt a víz körforgásában?
  • A föld vízkészletének mekkora része van kémiailag kötött állapotban?
  • Mi a rétegvíz?
  • Mi a talajvíz?
  • Mennyi idő alatt újul meg a felszín alatti vizek vízkészlete?
  • Mennyi idő alatt újul meg a szárazföldi jégben tárolódó víz?
  • Igaz-e az állítás?\nA víz körforgása során bebolyong minden földi gömbhéjat.
  • Igaz-e az állítás?\nAz esőt adó felhők alacsonyan találhatóak.
  • Igaz-e az állítás?\nAz esőt adó felhők sötét színűek.
  • Igaz-e az állítás?\nA zivatarfelhők kalapács alakúak.
  • Minek a hatására változtatja a víz a halmazállapotát Földünkön?
  • Mi a víz körforgásának fő hajtóereje?
  • A víz melyik állapotváltozásából keletkeznek a felhők?
  • Mi mozgatja a szárazföldeken a vizeket?
  • Mi a forrás?
  • Állandó-e a víz halmazállapota Földünkön?
  • Mi a torkolat?
  • Mennyi idő alatt újul meg a légkör vízkészlete?
  • Mennyi idő alatt újul meg a világtenger vízkészlete?
  • Mi a résvíz?

Jelenetek

Domborzatmetszet

  • tenger/óceán - Nagy kiterjedésű, sós vizű állóvíz.
  • - Szárazföld mélyedéseit kitöltő állóvíz, amelyet minden oldalról szárazföld határol, tengerrel vagy óceánnal nem áll összeköttetésben.
  • hótakaró
  • patak - Az egyik legkisebb vízhozamú folyóvíz.
  • folyó - Lejtős mederben áramló természetes vízfolyás.
  • mellékfolyó - Nagyobb folyóba és nem a tengerbe torkolló folyó.
  • hegység - A tengerszint felett 500 m feletti kiemelkedés.
  • forrás - A felszín alatti víz felszínre jutásának helye.
  • gleccser - A magashegységek völgyeit kitöltő, lassan lefelé mozgó jégtömeg.
  • főfolyó - A vízgyűjtő terület leghosszabb vagy legbővizűbb folyója.
  • torkolat - Az a hely, ahol a folyó egy másik folyóba, tóba, tengerbe vagy az óceánba ömlik.
  • talajvíz - A felszín és a vízzáró réteg között található víz.
  • rétegvíz - A vízzáró réteg alatt található víz.
  • résvíz (karsztvíz) - A (karsztos) kőzetek üregeiben található víz.
  • cseppkőbarlang - A felszín alatti víz üregeket hoz létre a földkéregben, amelyekben cseppkövek épülnek.

A Föld vízkészlete olyan, mint egy hatalmas örökmozgó. Körforgásában évente mintegy 1,4 milliárd km³ víz vesz részt. (Kb. 30%-a nem tud részt venni e körfolyamatban, mert kémiailag kötött állapotban van.)

Mi tartja fenn a víz körforgását? Alapvetően a napsugárzás energiája. Annak köszönhető, hogy a víz állandó halmazállapot-változásban van: párolog – kicsapódik – fagy – olvad.
Hőfelvételkor a jég elolvad, a jégből és a hóból (szilárd halmazállapotú víz) folyadék (víz) lesz, a víz pedig elpárolog, a vízből pára (légnemű víz) lesz.
Hőleadáskor a víz jéggé fagy, a vízpára pedig kicsapódik, ilyenkor felhők keletkeznek, majd csapadék képződik.
A víz egyik halmazállapotában sem tud tartósan megmaradni sem a légkörben, sem a felszínen. A szárazföldeken a gravitáció mozgatja: a felszínen lefelé, a magasabb területekről az alacsonyabbak felé, vagy a felszín alá. Ott is folytathatja útját mindaddig, amíg forrásként utat nem talál a felszínre.
A víz körforgása során bebolyong több földi gömbhéjat is, ezáltal kapcsolatot teremt közöttük, kicseréli a vizüket. A légkör vize 8 nap alatt, a világtenger vize megközelítően 3500 év alatt, a szárazföldi jégben tárolódó víz 12 ezer év alatt, a felszín alatti vízkészlet 1400 év alatt újul meg.

Körforgás

  • napsugárzás
  • párolgás
  • kicsapódás
  • olvadás
  • fagyás
  • lefolyás
  • felhőképződés
  • esőzés
  • havazás
  • felszín párolgása
  • növényzet párologtatása
  • óceán párolgása
  • beszivárgás

Felszín alatti vizek

  • talajvíz - A felszín és a vízzáró réteg között található víz.
  • rétegvíz - A vízzáró réteg alatt található víz.
  • résvíz (karsztvíz) - A (karsztos) kőzetek üregeiben található víz.
  • felszín alatti vizek

Folyamatmagyarázat

  • napsugárzás
  • párolgás
  • kicsapódás
  • olvadás
  • fagyás
  • lefolyás
  • felhőképződés
  • esőzés
  • havazás
  • felszín párolgása
  • növényzet párologtatása
  • óceán párolgása

Narráció

A tavak és tengerek a napsugárzás hatására felmelegednek, majd a felszíni vizek és a növények nedvességtartama is párolgásnak indul. A felszálló vízgőz hidegebb közegbe kerül, ahol kicsapódik, és elindul a felhőképződés.

A vízgőz kicsapódása a levegőben lévő parányi porszemcsék felületén indul meg, a felhőket alkothatják vízcseppek és jégkristályok is. A szél a felhőket, illetve a párát a szárazföldek felé fújja, ahol szintén felhőképződés indul meg. A kicsapódott vízcseppek növekedésnek indulnak, amikor elérnek egy bizonyos nagyságot, már nem tudnak tovább lebegni a levegőben és lehullanak csapadék formájában.

Az esőt adó felhők sötét színűek, alacsonyan találhatók, a nagy zivatarfelhők pedig üllő alakúak. Ha a hőmérséklet 0 °C feletti, akkor eső, ha az alatti, akkor esik.

A lehullott csapadék, illetve a hólé egy része beszivárog a talajba, más része pedig visszajut felszíni vizekbe. A folyók a vizet tavakba, tengerekbe szállítják, így visszakerülnek kiindulási helyükre, ahol a napsugárzás hatására a folyamat újrakezdődik.

Kapcsolódó extrák

Felhő- és csapadékképződés, felhőtípusok

Az elpárolgó vízből változatos alakú felhők képződnek, majd a víz csapadékként visszajut a felszínre.

Felszín alatti vizek

A felszín alatt található a talajvíz, a rétegvíz és a karsztvíz.

Folyók felszínformálása

A folyóvíz, mint külső erő, a földfelszín alakításában játszik meghatározó szerepet: pusztít, szállít és felhalmoz.

Helyi szelek

A helyi szelek főbb típusai a hegy-völgyi, a tengeri-parti és a bukószél.

Jéghegyek

A jéghegyek kisebb-nagyobb, tengeren úszó, édesvízből álló jégtömegek.

Tavak élete, fejlődése

A földfelszín mélyedéseiben elhelyezkedő állóvizeket a Föld belső és külső erői, valamint emberi beavatkozás is létrehozhatják.

Tengerek, öblök

Az animáció a Föld főbb tengereit és tengeröbleit foglalja össze.

Tengerek szintjei

A tenger környezeti tényezői, valamint élővilága a vízmélységgel változnak.

Tengervíz felszínformálása

A tengervíz, mint külső erő, a tengerpart alakításában játszik szerepet.

Víz (H₂O)

A víz hidrogén és oxigén nagyon stabil vegyülete, mely az élethez nélkülözhetetlen. A természetben mindhárom halmazállapotban előfordul.

Vízesés

A folyómeder kiszögelléseiről alázúduló folyóvíz látványos vízeséseket hoz létre.

A földrészek és az óceánok

Földünkön a szárazföld kontinensekre tagolódik, melyek között óceánok terülnek el.

A nagy földi légkörzés

A sarkvidékek és az egyenlítői területek közötti hőmérséklet-különbség miatt létrejövő légkörzést több tényező, köztük a Föld forgása is befolyásolja.

Az oxigén körforgása

Az élőlények többsége számára nélkülözhetetlen oxigén Földünkön folyamatos körforgásban van.

Karsztvidék (alapfok)

A karsztvidéken karsztformák alakulnak ki, mint pl. a dolinák vagy a cseppkőoszlopok.

Mérsékelt övezeti ciklon és anticiklon

A ciklonok akár több ezer kilométer átmérőjű légörvények, melyekben felhő- és csapadékképződés zajlik.

Tengeráramlások

A tengeráramlatok összessége alkotja a nagy óceáni szállítószalagot, amely Földünk éghajlatát nagyban befolyásolja.

Tengerfenék-térkép

A tengerfenéken jól megfigyelhetőek a kőzetlemezek határai.

Villámlás

Légkörben lejátszódó felvillanással és hanghatással együtt járó elektromos kisülés.

A foszfor körforgása

A foszfor az élőlények számára fontos elem, amely a Földön folyamatos körforgásban van.

A nitrogén körforgása

A légköri nitrogént baktériumok kötik meg, majd az élőlények különböző vegyületek formájában hasznosítják.

A szén körforgása

A szén a fotoszintézis során beépül a szerves anyagokba, a légzés során pedig leadódik.

Árvízvédelmi rendszer

A védőtöltés, kisebb áradások esetén a nyári gát biztosítja az árvíz elleni védelmet.

Erdőirtás

Az erdők kiirtása számos negatív hatással van a környezetre.

Gleccser (alapfok)

A gleccser olyan, hóból kialakult jégtömeg, mely folyamatos, lassú csúszómozgást végez.

Ivóvízellátás

Az ivóvízellátó-rendszer a felhasználók számára biztosítja a megfelelő minőségű ivóvizet.

Szennyvíztisztító telep

A megtisztított szennyvíz felhasználható mezőgazdasági, ipari célokra.

Tengervíz sótalanítása

A sótalanítási eljárás segítségével tengervízből ivóvizet készítenek.

Vízszennyezés

A vízszennyezés fő forrásai a települések, az ipar és a mezőgazdaság.

A víz körforgása (alapfok)

Bolygónk víztartalma a párolgás, a kicsapódás, az olvadás és a fagyás során folyamatos körforgást végez.

Karsztvidék (középfok)

A karsztvidéken karsztformák alakulnak ki, mint pl. a dolinák vagy a cseppkőoszlopok.

Szívó- és nyomókút

A szívó- és a nyomókút a szerkezetileg legegyszerűbb vízpumpák közé tartoznak.

Kosárba helyezve!