A kosarad üres

Vásárlás

Darab: 0

Összesen: 0,00

0

Adrenalin (felsőfok)

Adrenalin (felsőfok)

Az adrenalin, más néven epinefrin szervezetünkben stresszhelyzetben termelődik, és fontos az „üss-vagy-fuss” reakció kialakításában.

Biológia

Címkék

adrenalin, epinefrin, stresszhelyzet, stressz, vészreakció, hormon, neurotranszmitter, szimpatikus idegrendszer, mellékvesevelő, érösszehúzódás, értágulat, katekolamin, vércukorszint, homeosztázis, ember, biológia

Kapcsolódó extrák

Jelenetek

Vészreakció

  • agy - Az agy erei tágulnak, vérellátása fokozódik.
  • szív - A szívizomzat erősebben és nagyobb frekvenciával húzódik össze. A keringési perctérfogat nő. A szív erei tágulnak.
  • tüdő - A hörgőcskék tágulnak, a légzési perctérfogat nő.
  • szem - A pupilla tágul.
  • bélcsatorna - A bélcsatorna erei szűkülnek, a vér a vázizomzatba csoportosítódik át.
  • bőr - A bőr sápad: erei szűkülnek, a vér a vázizomzatba csoportosítódik át.
  • vese - A vese erei szűkülnek, a kiválasztóműködés lassul, a vér a vázizmokba csoportosítódik át.
  • vázizmok - A vázizmok vérellátása fokozódik. A bennük tárolt glikogén glükózzá alakul, ezért a vércukorszint emelkedik.
  • máj - A máj szervezetünk fő glikogénraktára. A glikogén glükózzá alakul, a vércukorszint nő.

Érösszehúzódás (α-receptor)

  • simaizomsejt
  • adrenalin - Más néven epinefrin. Stresszhormon, szimpatikus idegrendszeri hatásra termelődik a mellékvese velőállományában. Hatása a szimpatikus idegrendszeri hatásokkal lényegében megegyezik: kiváltja a Cannon-féle vészreakciót, azaz üss-vagy-fuss reakciót. Különböző sejtjeink eltérő módon reagálhatnak az adrenalinra, a reakció a receptor típusától (α/ß) függ.
  • α-receptor - Szervezetünk sejtjeiben α, illetve ß típusú adrenoreceptorok fordulhatnak elő. Az α-receptorokon hatva az adrenalin a sejt Ca²⁺-koncentrációját növeli, a ß-receptorokon keresztül a cAMP-koncentrációt. A bélcsatorna ereinek simaizomzatában α-receptorok találhatóak; az adrenalin a Ca²⁺-koncentráció növelésén keresztül ezeknek az ereknek az összehúzódását, és a belek vérellátásának csökkenését okozza. Hatása hasonló a bőr erein is, emiatt sápadunk el stresszhelyzetben.
  • G-fehérje - Különböző jelátviteli (szignál-transzdukciós) utakban fontos fehérje. 3 alegysége közül az α GTP-t képes kötni és aktiválja a célfehérjét, ami itt a foszfolipáz C.
  • GDP - Guanozin-difoszfát. Szerkezete az ADP-éhez hasonló, de adenin helyett guanint tartalmaz.
  • GTP - Guanozin-trifoszfát. Szerkezete az ATP-éhez hasonló, de adenin helyett guanint tartalmaz. Kötődése aktiválja a G-fehérje α alegységét.
  • foszfolipáz C - Enzimfehérje, amely a sejtmembránban található PIP₂ molekulát hasítja, ezen keresztül aktiválja a proteinkináz C-t, és Ca²⁺-felszabadulást idéz elő. Emiatt a simaizomsejtben anyagcsere-változás következik be, és a sejt összehúzódva előidézi a hajszálér szűkülését.
  • proteinkináz C-aktiválás és Ca²⁺-felszabadulás
  • simaizomsejt összehúzódása
  • érösszehúzódás

Értágulat (β-receptor)

  • simaizomsejt
  • adrenalin - Más néven epinefrin. Stresszhormon, szimpatikus idegrendszeri hatásra termelődik a mellékvese velőállományában. Hatása a szimpatikus idegrendszeri hatásokkal lényegében megegyezik: kiváltja a Cannon-féle vészreakciót, azaz üss-vagy-fuss reakciót. Különböző sejtjeink eltérő módon reagálhatnak az adrenalinra, a reakció a receptor típusától (α/ß) függ.
  • ß-receptor - Szervezetünk sejtjeiben α, illetve ß típusú adrenoreceptorok fordulhatnak elő. A ß-receptorokon hatva az adrenalin a sejt cAMP-koncentrációját növeli, az α-receptorokon keresztül a Ca²⁺-koncentrációt. A vázizomzat ereinek simaizomzatában ß-receptorok találhatóak; az adrenalin a cAMP-koncentráció növelésén keresztül ezeknek az erekne k a kitágulását, és az izom vérellátásának fokozódását okozza.
  • G-fehérje - Különböző jelátviteli (szignál-transzdukciós) utakban fontos fehérje. 3 alegysége közül az α GTP-t képes kötni és aktiválja a célfehérjét, ami itt az adenilát-cikláz.
  • GDP - Guanozin-difoszfát. Szerkezete az ADP-éhez hasonló, de adenin helyett guanint tartalmaz.
  • GTP - Guanozin-trifoszfát. Szerkezete az ATP-éhez hasonló, de adenin helyett guanint tartalmaz. Kötődése aktiválja a G-fehérje α-alegységét.
  • adenilát-cikláz - Enzimfehérje, amely ATP-ből cAMP-t (ciklikus AMP) állít elő. A cAMP fontos másodlagos hírvivő a sejtben.
  • ATP
  • simaizomsejt elernyedése
  • értágulat

Vércukorszint-emelkedés (β-receptor)

  • glükózfelszabadulás - Stresszelyzetben a vér glükózkoncentrációja megnő. A glükóz lebontásából állítják elő a sejtek a legtöbb ATP-t, ezért a vércukorszint emelkedése az üss-vagy-fuss reakció (Cannon-féle vészreakció) energiaigényét fedezi.
  • adrenalin - Más néven epinefrin. Stresszhormon, szimpatikus idegrendszeri hatásra termelődik a mellékvese velőállományában. Hatása a szimpatikus idegrendszeri hatásokkal lényegében megegyezik: kiváltja a Cannon-féle vészreakciót, azaz üss-vagy-fuss reakciót. Különböző sejtjeink eltérő módon reagálhatnak az adrenalinra, a reakció a receptor típusától (α/ß) függ.
  • ß-receptor - Szervezetünk sejtjeiben α, illetve ß típusú adrenoreceptorok fordulhatnak elő. A ß-receptorokon hatva az adrenalin a sejt cAMP-koncentrációját növeli, az α-receptorokon keresztül a Ca²⁺-koncentrációt. A májsejtekben ß-receptorok találhatóak; az adrenalin a cAMP-koncentráció növelésén keresztül a májból glükóz felszabadulását idézi elő.
  • G-fehérje - Különböző jelátviteli (szignál-transzdukciós) utakban fontos fehérje. 3 alegysége közül az α GTP-t képes kötni és aktiválja a célfehérjét, ami itt az adenilát-cikláz.
  • GDP - Guanozin-difoszfát. Szerkezete az ADP-éhez hasonló, de adenin helyett guanint tartalmaz.
  • GTP - Guanozin-trifoszfát. Szerkezete az ATP-éhez hasonló, de adenin helyett guanint tartalmaz. Kötődése aktiválja a G-fehérje α-alegységét.
  • adenilát-cikláz - Enzimfehérje, amely ATP-ből cAMP-t (ciklikus AMP) állít elő. A cAMP fontos másodlagos hírvivő a sejtben.
  • ATP
  • cAMP - Ciklikus AMP. Fontos másodlagos hírvivő, amely – többek között – az adrenalin hormon (elsődleges hírvivő) hatását közvetíti a sejten belül. ATP-ből képződik 2 foszfátcsoport lehasításával; egyetlen foszfátcsoportja a ribóz 5. és 3. szénatomjához kötődik, ciklikus szerkezetet hozva létre.
  • proteinkináz A - A kináz enzimek más enzimfehérjéket képesek foszforilálni, amivel azok aktivitását befolyásolják.
  • glikogén-foszforiláz - A glikogén glükózmolekulák polimerje. A glikogén-foszforiláz ebből képes glükóz-foszfátot előállítani.
  • glikogén - Glükózmolekulák polimerje, a zsírok mellett szervezetünk egyik legfontosabb tartalék tápanyaga. Nagy mennyiségben található a májban és a vázizmokban. Belőle gyorsan állítható elő glükóz, ami a vércukorszint emelkedéséhez vezet, és a sejtek energiaellátását biztosítja.
  • glükóz-foszfát
  • foszfatáz - Enzimfehérje, amely a glükóz-foszfátból foszfátcsoport lehasításával glükózt képes előállítani.
  • glükóz - Stresszelyzetben a vér glükózkoncentrációja megnő. A glükóz lebontásából állítják elő a sejtek a legtöbb ATP-t, ezért a vércukorszint emelkedése az üss-vagy-fuss reakció (Cannon-féle vészreakció) energiaigényét fedezi.
  • glükóz transzporter - A glükóz nem képes keresztüloldódni a lipidmembránon, ezért transzportjához megfelelő fehérjemolekulák részvételére van szükség.

β-blokkolók hatása

  • szívizomsejt
  • adrenalin - A szívizom ß-receptorain hat, fokozza a szívizom működését, hatása pl. szívinfarktust követően akár végzetes is lehet. Receptorhoz kötődése megakadályozható ß-blokkolókkal.
  • ß-blokkoló - Megakadályozza, hogy az adrenalin a ß-receptorhoz kötődjön. A szívben a ß-receptorok közül a ß₁-receptortípus jellemző. Bizonyos ß-blokkolók szelektíven a ß₁-receptorokat gátolják, és így célzottan a szívben fejtik ki hatásukat, de vannak olyanok, amelyek nem szelektívek, és a szervezetben az összes ß-receptorra hatnak.
  • ß-receptor - Hozzá kötődve az adrenalin olyan jelátviteli utat indít be a szívizomsejtben, ami a szívizom működését fokozza. ß-blokkolókkal az adrenalin kötődése meggátolható. A szívben a ß-receptorok közül a ß₁-receptortípus jellemző.
  • a szívverés lassul

Animáció

  • agy - Az agy erei tágulnak, vérellátása fokozódik.
  • szív - A szívizomzat erősebben és nagyobb frekvenciával húzódik össze. A keringési perctérfogat nő. A szív erei tágulnak.
  • tüdő - A hörgőcskék tágulnak, a légzési perctérfogat nő.
  • szem - A pupilla tágul.
  • bélcsatorna - A bélcsatorna erei szűkülnek, a vér a vázizomzatba csoportosítódik át.
  • bőr - A bőr sápad: erei szűkülnek, a vér a vázizomzatba csoportosítódik át.
  • vese - A vese erei szűkülnek, a kiválasztóműködés lassul, a vér a vázizmokba csoportosítódik át.
  • vázizmok - A vázizmok vérellátása fokozódik. A bennük tárolt glikogén glükózzá alakul, ezért a vércukorszint emelkedik.
  • máj - A máj szervezetünk fő glikogénraktára. A glikogén glükózzá alakul, a vércukorszint nő.
  • simaizomsejt
  • adrenalin - Más néven epinefrin. Stresszhormon, szimpatikus idegrendszeri hatásra termelődik a mellékvese velőállományában. Hatása a szimpatikus idegrendszeri hatásokkal lényegében megegyezik: kiváltja a Cannon-féle vészreakciót, azaz üss-vagy-fuss reakciót. Különböző sejtjeink eltérő módon reagálhatnak az adrenalinra, a reakció a receptor típusától (α/ß) függ.
  • α-receptor - Szervezetünk sejtjeiben α, illetve ß típusú adrenoreceptorok fordulhatnak elő. Az α-receptorokon hatva az adrenalin a sejt Ca²⁺-koncentrációját növeli, a ß-receptorokon keresztül a cAMP-koncentrációt. A bélcsatorna ereinek simaizomzatában α-receptorok találhatóak; az adrenalin a Ca²⁺-koncentráció növelésén keresztül ezeknek az ereknek az összehúzódását, és a belek vérellátásának csökkenését okozza. Hatása hasonló a bőr erein is, emiatt sápadunk el stresszhelyzetben.
  • G-fehérje - Különböző jelátviteli (szignál-transzdukciós) utakban fontos fehérje. 3 alegysége közül az α GTP-t képes kötni és aktiválja a célfehérjét, ami itt a foszfolipáz C.
  • GDP - Guanozin-difoszfát. Szerkezete az ADP-éhez hasonló, de adenin helyett guanint tartalmaz.
  • GTP - Guanozin-trifoszfát. Szerkezete az ATP-éhez hasonló, de adenin helyett guanint tartalmaz. Kötődése aktiválja a G-fehérje α alegységét.
  • foszfolipáz C - Enzimfehérje, amely a sejtmembránban található PIP₂ molekulát hasítja, ezen keresztül aktiválja a proteinkináz C-t, és Ca²⁺-felszabadulást idéz elő. Emiatt a simaizomsejtben anyagcsere-változás következik be, és a sejt összehúzódva előidézi a hajszálér szűkülését.
  • proteinkináz C-aktiválás és Ca²⁺-felszabadulás
  • simaizomsejt összehúzódása
  • érösszehúzódás
  • simaizomsejt
  • adrenalin - Más néven epinefrin. Stresszhormon, szimpatikus idegrendszeri hatásra termelődik a mellékvese velőállományában. Hatása a szimpatikus idegrendszeri hatásokkal lényegében megegyezik: kiváltja a Cannon-féle vészreakciót, azaz üss-vagy-fuss reakciót. Különböző sejtjeink eltérő módon reagálhatnak az adrenalinra, a reakció a receptor típusától (α/ß) függ.
  • ß-receptor - Szervezetünk sejtjeiben α, illetve ß típusú adrenoreceptorok fordulhatnak elő. A ß-receptorokon hatva az adrenalin a sejt cAMP-koncentrációját növeli, az α-receptorokon keresztül a Ca²⁺-koncentrációt. A vázizomzat ereinek simaizomzatában ß-receptorok találhatóak; az adrenalin a cAMP-koncentráció növelésén keresztül ezeknek az erekne k a kitágulását, és az izom vérellátásának fokozódását okozza.
  • G-fehérje - Különböző jelátviteli (szignál-transzdukciós) utakban fontos fehérje. 3 alegysége közül az α GTP-t képes kötni és aktiválja a célfehérjét, ami itt az adenilát-cikláz.
  • GDP - Guanozin-difoszfát. Szerkezete az ADP-éhez hasonló, de adenin helyett guanint tartalmaz.
  • GTP - Guanozin-trifoszfát. Szerkezete az ATP-éhez hasonló, de adenin helyett guanint tartalmaz. Kötődése aktiválja a G-fehérje α-alegységét.
  • adenilát-cikláz - Enzimfehérje, amely ATP-ből cAMP-t (ciklikus AMP) állít elő. A cAMP fontos másodlagos hírvivő a sejtben.
  • ATP
  • simaizomsejt elernyedése
  • értágulat
  • glükózfelszabadulás - Stresszelyzetben a vér glükózkoncentrációja megnő. A glükóz lebontásából állítják elő a sejtek a legtöbb ATP-t, ezért a vércukorszint emelkedése az üss-vagy-fuss reakció (Cannon-féle vészreakció) energiaigényét fedezi.
  • adrenalin - Más néven epinefrin. Stresszhormon, szimpatikus idegrendszeri hatásra termelődik a mellékvese velőállományában. Hatása a szimpatikus idegrendszeri hatásokkal lényegében megegyezik: kiváltja a Cannon-féle vészreakciót, azaz üss-vagy-fuss reakciót. Különböző sejtjeink eltérő módon reagálhatnak az adrenalinra, a reakció a receptor típusától (α/ß) függ.
  • ß-receptor - Szervezetünk sejtjeiben α, illetve ß típusú adrenoreceptorok fordulhatnak elő. A ß-receptorokon hatva az adrenalin a sejt cAMP-koncentrációját növeli, az α-receptorokon keresztül a Ca²⁺-koncentrációt. A májsejtekben ß-receptorok találhatóak; az adrenalin a cAMP-koncentráció növelésén keresztül a májból glükóz felszabadulását idézi elő.
  • G-fehérje - Különböző jelátviteli (szignál-transzdukciós) utakban fontos fehérje. 3 alegysége közül az α GTP-t képes kötni és aktiválja a célfehérjét, ami itt az adenilát-cikláz.
  • GDP - Guanozin-difoszfát. Szerkezete az ADP-éhez hasonló, de adenin helyett guanint tartalmaz.
  • GTP - Guanozin-trifoszfát. Szerkezete az ATP-éhez hasonló, de adenin helyett guanint tartalmaz. Kötődése aktiválja a G-fehérje α-alegységét.
  • adenilát-cikláz - Enzimfehérje, amely ATP-ből cAMP-t (ciklikus AMP) állít elő. A cAMP fontos másodlagos hírvivő a sejtben.
  • ATP
  • cAMP - Ciklikus AMP. Fontos másodlagos hírvivő, amely – többek között – az adrenalin hormon (elsődleges hírvivő) hatását közvetíti a sejten belül. ATP-ből képződik 2 foszfátcsoport lehasításával; egyetlen foszfátcsoportja a ribóz 5. és 3. szénatomjához kötődik, ciklikus szerkezetet hozva létre.
  • proteinkináz A - A kináz enzimek más enzimfehérjéket képesek foszforilálni, amivel azok aktivitását befolyásolják.
  • glikogén-foszforiláz - A glikogén glükózmolekulák polimerje. A glikogén-foszforiláz ebből képes glükóz-foszfátot előállítani.
  • glikogén - Glükózmolekulák polimerje, a zsírok mellett szervezetünk egyik legfontosabb tartalék tápanyaga. Nagy mennyiségben található a májban és a vázizmokban. Belőle gyorsan állítható elő glükóz, ami a vércukorszint emelkedéséhez vezet, és a sejtek energiaellátását biztosítja.
  • glükóz-foszfát
  • foszfatáz - Enzimfehérje, amely a glükóz-foszfátból foszfátcsoport lehasításával glükózt képes előállítani.
  • glükóz - Stresszelyzetben a vér glükózkoncentrációja megnő. A glükóz lebontásából állítják elő a sejtek a legtöbb ATP-t, ezért a vércukorszint emelkedése az üss-vagy-fuss reakció (Cannon-féle vészreakció) energiaigényét fedezi.
  • glükóz transzporter - A glükóz nem képes keresztüloldódni a lipidmembránon, ezért transzportjához megfelelő fehérjemolekulák részvételére van szükség.
  • szívizomsejt
  • adrenalin - A szívizom ß-receptorain hat, fokozza a szívizom működését, hatása pl. szívinfarktust követően akár végzetes is lehet. Receptorhoz kötődése megakadályozható ß-blokkolókkal.
  • ß-blokkoló - Megakadályozza, hogy az adrenalin a ß-receptorhoz kötődjön. A szívben a ß-receptorok közül a ß₁-receptortípus jellemző. Bizonyos ß-blokkolók szelektíven a ß₁-receptorokat gátolják, és így célzottan a szívben fejtik ki hatásukat, de vannak olyanok, amelyek nem szelektívek, és a szervezetben az összes ß-receptorra hatnak.
  • ß-receptor - Hozzá kötődve az adrenalin olyan jelátviteli utat indít be a szívizomsejtben, ami a szívizom működését fokozza. ß-blokkolókkal az adrenalin kötődése meggátolható. A szívben a ß-receptorok közül a ß₁-receptortípus jellemző.
  • a szívverés lassul

Narráció

Szervezetünk homeosztázisát, azaz belső környezetünk dinamikus állandóságát számos hatás veszélyeztetheti. Ilyen helyzetben idegrendszeri és hormonális hatásokra stresszállapot alakul ki, ami a veszélyforrás elkerülését, elhárítását, a homeosztázis fenntartását segíti.
Stresszhelyzetben a szimpatikus idegrendszer aktiválódik, aminek egyik hatása, hogy a mellékvesevelőből adrenalin, másik nevén epinefrin hormon szabadul fel.
Az adrenalin és a szimpatikus idegrendszer együttes hatására szervezetünkben kialakul az üss-vagy-fuss reakció, azaz a Cannon-féle vészreakció.
Ennek főbb tünetei: pupillánk tágul; szívműködésünk gyorsul és keringési perctérfogatunk nő; tüdőnk hörgőcskéi kitágulnak és légzési perctérfogatunk megnő; májunkból és vázizmainkból glükóz jut a vérünkbe, emiatt vércukorszintünk megemelkedik; vázizmaink, agyunk és szívünk erei tágulnak; bélcsatornánk, veséink és bőrünk erei szűkülnek.

Egyes szervek vérereinek simaizmaiban α, másokéban ß típusú adrenoreceptorok találhatóak. Az adrenalin az α-receptorokon hatva az eret szűkíti, a ß-receptorokon keresztül tágítja.
A bélcsatorna, a vese és a bőr ereinek simaizmai jellemzően α-receptorokat tartalmaznak. Az α-receptor az adrenalin bekötése után aktiválja a három alegységes G-fehérjét.
Ennek α alegysége a GDP-t GTP-re cseréli, majd aktiválja a foszfolipáz C enzimet. A foszfolipáz C a PIP₂, azaz foszfatidil-inozitol-4,5-biszfoszfát nevű membránlipid-molekulát bontja IP₃-ra és DAG-re, azaz inozitol-trifoszfátra és diacilglicerolra.
Az IP₃ hatására az endoplazmatikus retikulumból kalciumionok (Ca²⁺) szabadulnak fel. A DAG a proteinkináz C enzimet aktiválja. A kalciumionok és a proteinkináz C hatására a simaizomsejtek összehúzódnak, az erek szűkülnek, a szerv vérellátása pedig csökken.

Szívünk, agyunk és vázizmaink ereinek simaizmaiban a ß-receptorok előfordulása jellemző, ezért e szervek vérellátása a vészreakció során fokozódik.
Az adrenalin az ér simaizmainak ß-receptorához kötődik. Aktiválódik a G-fehérje: az α alegység a GDP-t GTP-re cseréli és aktiválja az adenilát-cikláz nevű enzimet.
Az adenilát-cikláz ATP-ből ciklikus AMP-t, röviden cAMP-t állít elő. Ennek hatására az erek tágulnak, a szerv vérellátása fokozódik. Mivel az adrenalin bizonyos ereket szűkít, másokat tágít, ezáltal a vér átcsoportosítását végzi a munkaizomzatba, a szívbe és az agyba.

Az adrenalin hatására a vércukorszint emelkedik, ami az izmok, a szív és az agy energiaellátását biztosítja. A glükóz polimerje a glikogén, amit legnagyobb mennyiségben a máj és a vázizmok raktároznak: a glükózt leggyorsabban glikogénből tudjuk felszabadítani.
A májsejtek ß-receptorához adrenalin kötődik. Ezután a G-fehérje α alegysége aktiválja az adenilát-ciklázt, ami cAMP-t szintetizál. A cAMP aktiválja a proteinkináz A enzimet.
A proteinkináz A foszforilálással aktiválja a glikogén-foszforiláz enzimet, amely a glikogénből szabadít fel glükóz-foszfátokat. Ezek foszfátcsoportját egy enzim lehasítja, a glükóz pedig a sejtből a véráramba kerül.

A szívizomban nagy mennyiségben fordul elő a ß-receptorok egyik altípusa, a ß₁-receptor. Mivel a szív működését az adrenalin ezen keresztül fokozza, a ß-blokkoló szerek alkalmasak a szívizom terhelésének csökkentésére. Léteznek szelektív ß1-blokkoló szerek és olyanok is, amelyek az összes ß-receptortípusra hatnak. ß-blokkolók alkalmazására szükség lehet szívritmuszavar esetén, magasvérnyomás-betegségben szenvedőknél, vagy szívinfarktust követően, a szívizom kímélése érdekében.

Kapcsolódó extrák

A belső elválasztású mirigyek

A belső elválasztású mirigyek hormonokat termelnek, melyek a vérbe jutnak.

Fájdalomreflex

A fájdalomreflex a károsító ingertől való távolodást szolgáló gerincvelői reflex.

Szív

A keringési rendszer központi pumpája, amely több milliárdszor húzódik össze életünk során.

A bőr rétegei, bőrérzékelés

Kültakarónk a bőr, melynek három fő rétege a hám, az irha és a bőralja.

A kiválasztó szervrendszer

A kiválasztó szervrendszer működése biztosítja a káros és felesleges anyagok eltávolítását a szervezetből.

Szívinfarktus

A szívinfarktus a koszorúerek elzáródása miatt alakul ki. Az egyik leggyakoribb halálok.

Az idegrendszer

A központi idegrendszert az agy és a gerincvelő, a környéki idegrendszert idegek és dúcok alkotják.

Kosárba helyezve!